INFORÁDIÓ
2022. október 3. hétfő
Helga

rákossy balázs

diákhitel

diákhitel központ

felsőoktatás

Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára beszédet mond a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében megújult oroszlány-majkpusztai kamalduli remeteség avatásán 2022. március 4-én. Az épület felújítása, a díszkert rekonstrukciója, a kastély kiállításainak létrehozása, valamint a kiszolgáló épületek felépítése összesen 3,2 milliárd forintból valósult meg.

Rákossy Balázs: a diákhitel egyetlen célja diplomához juttatni minden diákot

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Az elmúlt évek kedvező irányba mozdították el a diákságot a hitelekhez való hozzáállás tekintetében, de a nyugat-európai diákokéhoz képest van még bepótolnivalónk Magyarországon – mondta Rákossy Balázs, a Diákhitel Központ vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában, ahol beszélt a háromféle diákhitel felhasználási lehetőségeiről, hozzáférhetőségéről, és arról is, hogy a diákok 99,9 százaléka arra használja a diákhitelt, amire való.

Rákossy Balázs az Arénában
 

A Covid-járvány megjelenése óta a következő napunk sem teljesen biztos, nemhogy egy ember életpályája, ráadásul február óta háború van, energiaválság van, elszabaduló infláció van. A magyar diákhitelezés rendszere ehhez a beláthatatlanul változó környezethez alkalmazkodik valahogy?

Két olyan időszakunk van az évben, amikor előtérbe kerülünk a diákhitelezéssel, az egyik a nyári felvételiket követő őszi időszak, illetőleg a második félévbe való beiratkozás, amikor a diákok elgondolkodnak azon, hogy a kiadásaikat hogyan finanszírozzák. A 21 éves Diákhitel Központ Zrt. jelenleg a Magyar Fejlesztési Bank egyik leányvállalata, annak idején az első polgári kormány hozta létre annak érdekében, hogy egy új olyan lábát teremtse meg a felsőoktatási hallgatók finanszírozásának, amely a piacinál sokkal kedvezőbb lehetőségekkel juttatja őket a diploma megszerzésének a lehetőségéhez. Hozzájárul ahhoz, hogy minél többen kezdhessenek bele az egyetemi tanulmányok elvégzésébe, ezáltal a különböző társadalmi csoportok közötti versenyhátrányt csökkentse és minél több diplomás emberfője legyen Magyarországnak.

Csökkenti a társadalmi csoportok közötti versenyhátrányt? Mert az aligha tagadható, hogy a magasabb társadalmi státuszban lévő emberek feltehetően a pénzügyi közvetítő rendszerről is többet tudnak, mint akik vagy a szüleik korábban nem használtak ilyet. Valószínűleg ők fogják jobban átlátni, hogy ilyen olcsón, ilyen egyszerűen ennyi pénzt nem lehet fölvenni.

Ez így van, ugyanakkor ezeknek a diákoknak kevésbé van szükségük olyan pénzügyi támogatásra, amely a tanulmányaik elvégzését segíti, mert a családjuk támogatására is számíthatnak. Azonban számosan vannak Magyarországon olyanok, akik az egyetemi tanulmányaik elvégzésénél a családjaikra nem számíthatnak, tehát körbe kell nézniük, hogy milyen olyan kisegítő pénzügyi lehetőségek vannak, amelyek az egyetemi éveket finanszírozni tudják, és az egyik ilyen eszköz ebben a választékban a diákhitelezés. És olyan feltételekkel közvetítünk diákhiteleket, amelyekkel nincs versenyképes másik termék a piacon.

Nincs kamat?

A termékeink döntő többsége nulla kamatozású, pont azért, mert egy állami fenntartású központról beszélünk, ahol van egy jelentős költségvetési garanciavállalás az általunk felvett hitelekre, amelyeket utána továbbítunk a diákok számára, illetőleg a folyósítás részén is a kormány komolyan garanciát vállal és a diákok terhének egy részét átvállalja.

Milyen tanulmányokra, milyen társadalmi csoportokból származó diákok, milyen arányban veszik föl a diákhitelt?

Teljesen vegyes a diákhitel felhasználása. Két fő termékünk van, a Diákhitel 1 és a Diákhitel 2. A Diákhitel 1, amivel 21 évvel ezelőtt a Diákhitel Központ indult, egy szabad felhasználású hitelkeret, amit a diákok bármire felhasználhatják a tanulmányaik során a megélhetéstől a közlekedésig. Az elmúlt 21 évben az igénybe vehető hitelösszeg folyamatosan emelkedett, jelenleg tanévenként másfélmillió forint, havonta 150 ezer forint a maximuma, ez egy átlagos, ötéves tanulmányi idővel számolva, 7,5 millió forintot jelent. A másik fő termékünk, Diákhitel 2 a tandíjköteles tanulmányok finanszírozására szolgál. Itt közvetlenül nem is a diáknak utaljuk a hitelt, hanem automatikusan az intézménynek, ahova a tandíját a diáknak be kell fizetnie. Visszatérve a kérdéshez, nagyon változó, gyakorlatilag az összes tudományterület az elmúlt években részt vesz a finanszírozásban. A hiteleinknek az igénybevétele, főleg a Diákhitel 2 esetében, változó volt az elmúlt 21 évben, annak függvényében, hogy mennyi volt az államilag támogatott egyetemi hely. 2020-ban jelentős változás következett be az alapítványi egyetemeknek a létrehozásával a magyar felsőoktatásban, és az elmúlt években az államilag támogatott helyek száma jelentősen növekedett. Ebből kifolyólag a Diákhitel 2-nek az igénybevétele csökkent. Most az ösztöndíjas, illetve az államilag támogatott helyek aránya 80:20 százalék, ami óriási lehetőség a diákok számára. Ugyanakkor a mi támogatási lehetőségünket csökkenti, mert arra a 18-20 százalék diákra tudunk koncentrálni, akinek valamiképpen finanszírozni kell a tandíját.

Amikor az egyik fő termékre fordítandó összeg a körülmények változása miatt csökken, a megmaradt pénzt át lehet csoportosítani egy másik termék finanszírozására?

A költségvetésünk a termékeink között folyamatosan átcsoportosítható az igényeknek megfelelően. Ez teljesen normális üzleti működés, nem probléma, ráadásul mi egy nonprofit társaság vagyunk, nekünk a működésünk attól nem függ, hogy hány darab hitelt folyósítunk a diákok számára. A fő cél, hogy olyan kedvezményes lehetőséget biztosítson az igénylőnek, amivel egyetemi diplomához juthat.

Nyitott a Diákhitel Központ Zrt. költségvetése? Ha egyszer mindenki arra ébredne, hogy belátja, hogy ennyire olcsón ennyi pénzt ilyen könnyen nem tud fölvenni, és mindenki jelentkezne a Diákhitel Központnál, aki ma egyetemre, felsőoktatásba vagy szakképzésbe megy, ki tudnák fizetni?

Meg tudnánk oldani. Természetesen a Pénzügyminisztériummal tárgyalásokat kéne folytatnunk, hiszen a költségvetési támogatás nemcsak a forrásbeszerzésnél áll fent garancia formájában, hanem a másik oldalon, a folyósításnál a termékeink közül, egyet kivéve, mindenhol a költségvetés fizeti a kamatot. Ha nagyobb számban vennék ezt igénybe, akkor a költségvetésbe ezt a kiadást be kellene tervezni. Ezt minden évben az előrejelzésünk szerint a kormány, a Pénzügyminisztérium betervezi.

A Diákhitel 1-nek változott a kamata?

A Diákhitel 1 szabad felhasználású hitel, aminek a kamatát a kormány, csökkentett mértékben, de érvényesíti, éppen az egyéni felelősség hangsúlyozása miatt. Azért, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy a hitelt valamikor vissza kell fizetni. A diákhitel valahol az ösztöndíj és a banki hitelek között helyezkedik el. Annyiban tér el az ösztöndíjaktól, hogy vissza kell fizetni, nem ingyenes támogatás, ugyanakkor annyiban különbözik a banki hitelektől, hogy a termékeink túlnyomó többsége kamatmentes. A Diákhitel 1 termékünknél egy rendkívül méltányos és alacsony, a piaci kamatozásnál jelentősen olcsóbb kamatfelárat számítunk fel. Ez most 4,99 százalék. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a jegybanki alapkamat 10,75 százalék, hogy a piacon elérhető, hasonlóan szabad felhasználású személyi hitelek 15 százaléknál kezdődnek, ez kedvező. A 4,99 százalékos diákhitelünket mindenfajta vizsgálat, mindenfajta kezes, további biztosíték nélkül, két előfeltétel megléte mellett folyósítjuk: jogviszonyban álljon valamelyik felsőoktatási intézménnyel és 45 évnél fiatalabb legyen. Félévente indexáljuk a Diákhitel 1 termékünket, hiszen a beszerzési oldalon függünk a piaci kamatoktól. Most háborús, inflációs környezetben vagyunk, ahol a nyár folyamán a féléves szakaszhatárunknál át kellett vizsgálnunk a termékeinknek az árazását, és meg kellett emelnünk 4,99 százalékra a kamatot. Ez nagyon sokáig, éveken keresztül 1,99 százalék volt, rekordalacsony. A 2000-es évek végén 10 százalék felett volt a Diákhitel 1 kamata, innen sikerült a gazdasági teljesítménynek is köszönhetően 2 százalék alá vinni a kamatot, de, sajnos, most mi is kénytelenek vagyunk emelni. Nagyon bízom abban, hogy gyorsan eljön az az inflációs csúcs, ami után vissza tudjuk majd korrigálni a Diákhitel 1 kamatát. Ez az árazás minden más termékünknél is nyilván megjelenik, viszont a Diákhitel 2-nél, illetve a Diákhitel Plusznál a kormány ezt átvállalja, tehát a diákoknál nulla százalékos kamattal jelenik meg.

Abban tudnak-e segíteni a diákoknak, hogy megértsék, ez a kamatszint nem fix, bármikor változhat, a gazdaság teljesítményétől, a piacon elérhető forrásoktól függően?

Minden kommunikációnk erre irányul, igyekszünk nagyon aktív párbeszédben lenni az érintett generációval. Speciális generációról van szó, sokkal érzékenyebbek az információra, máshogy dolgozzák fel, máshogy jutnak hozzá. Mi minden olyan csatornán igyekszünk jelen lenni, a TikToktól kezdve a YouTube-ig és az egyéb hirdetésekig, ahol tájékoztatjuk őket arról, hogy egyrészt hitelről van szó, tehát azt valamikor vissza kell fizetni, de arról is, hogy ez minden más számba jöhető lehetőségnél kedvezőbb. Természetesen a döntést a diákoknak vagy a leendő diákoknak, illetve a családjaiknak kell meghozniuk, és figyelembe kell venniük azt, hogy ezt valamikor, a tanulmányaik befejezését követően vissza kell fizetni. A visszafizetési időszakunk is rendkívül méltányos. Tekintettel vagyunk a teherbíró képességükre, maximalizálva van az, hogy a diákoknak havonta, már munkában, milyen törlesztőrészleteket kell fizetniük, de a teljes képnek nagyon fontos része a hiteles és átlátható tájékoztatás. A 2010-es évek elején, amikor az ország túljutott a svájci devizaalapú hitelezésen és a kormány megtette az összes szükséges lépést annak érdekében, hogy az a több mint egymillió család, amely ebben érintett volt, valamifajta megoldáshoz jusson, két irányban indult el a hitelpiacon való tájékoztatás. Egyrészt a Magyar Nemzeti Bank, illetve a pénzügyi kormányzat szigorúan szabályozta azt, hogy a hitelekről milyen tájékoztatást szükséges eljuttatni a felvevőkhöz, az érintettekhez annak érdekében, hogy felelős döntést tudjanak hozni, másrészt mi is kapcsolódtunk ahhoz a felvilágosító tevékenységhez, kampányokhoz, amelynek keretében a pénzügyi kormányzattal, a Magyar Nemzeti Bankkal igyekszünk emelni a pénzügyi tudatosságát az érintett korosztályoknak. Talán ez a fiatal korosztály fogékonyabb ezekre az információkra, illetőleg még egy korai időszakban lehet őket elcsípni és elérni azokkal az információkkal, amivel a tudatosságukat, a képzettségüket, a tudásukat lehet emelni. Mi már a gimnáziumban elkezdünk az irányukban kommunikálni a Magyar Nemzeti Bankkal, a Pénzügyminisztériummal együtt, hogy a pénzügyi alapfogalmakkal tisztában legyenek. Tudják azt a diákhitellel kapcsolatban, hogy ez egy visszafizetendő termék, nem vissza nem térítendő támogatás, de tisztában legyenek azzal is, hogy milyen feltételei vannak, és amikor majd eljön az idő, akkor pontosan mennyit kell visszafizetniük. Rendkívül képzett csoport az egyetemistáknak a rétege, és mindannyian arra számíthatnak, hogy az egyetemi diploma megszerzését követően az országos átlagnál jobb fizetésük lesz majd.

Hosszú idősorok bizonyítják, hogy elegendő gyakorlatilag bármilyen egyetemi szakot elvégezni, automatikusan meg fogja emelni.

A legújabb KSH-tájékoztatás azt mérte, hogy a magyar átlagbér az elmúlt évek rendkívül dinamikus bérnövekedése következtében 503 ezer forintos szinten van. Ebből a Diákhitel 1-nek az átlagos törlesztőrészlete 18-19 ezer forint környékén van havonta, a Diákhitel 2-nek 14-15 ezer forint, a Diákhitel Plusznak 10 ezer forint alatt van. 503 ezer forintos átlagbérnél ezek az átlagos törlesztőrészletek előre kalkulálhatók és kifizethetők.

Volt egy időszak, amikor a ló egyik oldalán voltunk, használt autót is vettünk devizahitelből, aztán jött a hitelválság, akkor megégettük magunkat, az állam nagyon sok embert kisegített, és most mintha túlfélné mindenki a hiteleket, mert egyszer már megégettük magunkat vele. Hogy állunk ma a hitelekhez?

Amit elmondott, jól tükrözi a helyzetet. A diákhitel-felvételeknek a döntése nagy részben családi körben szokott megszületni, tehát a diákokon kívül részt vesznek ebben a szülők is, és az elmúlt ötven évben a hitelekhez való hozzáállás, a hitelek elérhetősége egészen más volt, mint a piacgazdaságban. Meg kell küzdeni azzal is, hogy a szülőknek milyen a pénzügyi tudatossága, milyenek a pénzügyi ismeretei. A fiatalok rendkívül fogékonyak az új információra, az új tudásra, de természetesen az elmúlt évek folyamatainak a lecsengése, a tanulságai őket is érintik. A felméréseink azt mutatják, hogy az elmúlt évek kedvező irányba mozdították el a diákságot a hitelekhez való hozzáállás tekintetében.

Nem volt infláció, pörgött a gazdaság.

Nem volt infláció, pörgött a gazdaság, nem voltak hiteles problémák, fizetési nehézségek. Nem erről szólt a sajtó vagy a társadalmi kommunikáció, emiatt ebben a tekintetben a diákoknak a hozzáállása sokat javult. Ellenben hogyha összehasonlítjuk a nyugat-európai diákoknak a hitelekhez való hozzáállásával, van még bepótolnivalónk Magyarországon. Ez egy folyamat, amely a piacgazdaságra való átállásnak, annak a törvényeihez való alkalmazkodásnak a része.

A napokban jött a hír, hogy Amerikában diákhitel-tartozásokat engednek el tömegesen, ami azt jelenti, hogy nem tudják a diákok fizetni, mert különben nem kéne elengedni. Egy ilyen hír érintheti a hazai diákhitelezéshez való hozzáállásunkat?

Azt feltételezem, hogy ezek az információk mindenképpen minimum óvatosabbá és körültekintőbbé teszik a magyar diákságot, de azért nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az amerikai helyzet egészen más, nemcsak mint a magyar, hanem mint az európai. Egyrészt az egyetemeknek a nagy része magánegyetem, hatalmas tandíjakkal, amelyet finanszírozniuk kell, ez egy olyan ok, amelyet az őszi választások előtt az amerikai kormányzatnak kezelnie kellett, másrészt nincs olyan diákhitelrendszerük, amilyet Magyarországon létrehoztunk az elmúlt két évtizedben.

Be kell menniük a bankba.

Gyakorlatilag piaci finanszírozás van, bankba kell menni, banki feltételekkel. A szülőknek már a gyerek megszületésétől kezdődően arra kell spórolni és takarékoskodni, hogy valamilyen módon majd a felsőoktatási tanulmányokat finanszírozni tudják, és amikor eljön az ideje, akkor a bankok bankként működnek az ottani diákfinanszírozás esetén is.

Nem is tehetnek mást, a betéteseik érdekeit védik.

Pontosan, kőkeményen behajtják ezeket a lehetőségeket. Ettől azért nagyon eltérő a magyar helyzet. Maguk a feltételek sokkal kedvezőbbek, a termékeinken van egy szociális támogatási rész és a végén pedig sokkal humánusabb a törlesztés. Nagyon sok mindenre tekintettel vagyunk, hogy a diákok a körülményeik változásához tudják igazítani azt, hogy mikor, mekkora összeget törlesztenek a fennálló tartozásukból.

Az amerikai rendszer az, hogy a diáknak meg a szüleinek már az első pillanatban tudni kell, hogy az egyetem egy befektetés, ha jól csinálják, akkor a végén vissza fogja hozni az árát. A magyar rendszerben gyakorlatilag az a cél, hogy mindenkinek megkönnyítsék a helyzetét, de így mintha kevésbé tudna kialakulni az az érzet, hogy ez egy befektetés. Melyik a jó?

Az amerikai helyzet sem ennyire egyértelmű, mert a végzett diákoknak a negyven százaléka nem tud azzal a képesítéssel elhelyezkedni, amit szerez, tehát az amerikai oktatási rendszer is kínál olyan képzési lehetőségeket, amelyek utána a piacon nem felhasználhatók. Itt mi Magyarországon, Európában egy folyamatosan változó környezethez vagyunk kénytelenek alkalmazkodni. Az oktatási rendszerünket is folyamatosan próbáljuk versenyképesebbé tenni annak érdekében, hogy a diákok olyan képesítést, olyan diplomát, olyan tudást szerezzenek, amellyel nemcsak Magyarországon, hanem a világ bármely részén meg tudják állni a helyüket. A felsőoktatási kormányzat ennek érdekében alakította át a felsőoktatás rendszerét is az elmúlt néhány évben, és nagyon bízunk abban, hogy most már olyan rendszer alakult ki, amelyre hosszú távon és bizton lehet alkalmazkodni. A diákoknak és a családjaiknak a fejében is kialakult az, hogy melyek azok a szakmák, amelyekkel egy szociális piacgazdaságban meg lehet élni, lehet prognosztizálni azt, hogy milyen keresettel rendelkezik egy orvos, egy közgazdász, egy jogász, egy szociális munkás, egy tanár, és ennek a figyelembevételével is tudja valaki eldönteni, hogy pontosan milyen tanulmányokat akar folytatni. Annak idején, amikor én a rendszerváltás környékén a tanulmányaimat eldöntöttem, egészen más szempontok játszottak szerepet. A finanszírozás kérdésével néhány évvel később kerültem szembe, amikor külföldön folytathattam egyetemi tanulmányokat. A magyar képzés akkor, a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején teljes egészében állami fenntartású volt. Nyilván azóta a körülmények jelentősen megváltoztak. Jelentősen megváltozott az, hogy mi annak idején nagy számban el is végeztük. Aki elkezdte, az majdnem teljes egészében be is fejezte a tanulmányait.

Egy ötéves egyetemet öt év alatt szokás volt régen elvégezni.

Ilyen tekintetben fegyelem volt a rendszerben. A környezet változásához, a diákoknak a világ változásához való hozzáállása egészen mást követel meg a felsőoktatás rendszerétől is és egészen mást követel meg a diákoktól is, amiben fontos az, hogy rugalmas finanszírozást tudjunk kínálni. A diákoknak legyen olyan államilag támogatott eszköze, amelyet sok minden más, munkavállalás, család, ösztöndíj mellett igénybe tudnak venni, és ki tudjuk tölteni azt a rést, ami adott esetben pont ahhoz hiányzik, hogy valaki vidékről el tudjon végezni egy egyetemi szakot vagy pedig időben meg tudja szerezni a diplomáját.

Látják-e bárhonnan, hogy a szabad felhasználású diákhitel terméket mire szokták használni a diákok?

Természetesen látjuk. A legjelentősebb felhasználási terület a lakhatás. Éppen a napokban került nyilvánosságra az a hír, hogy az elmúlt egy évben 25 százalékkal növekedett az albérletek díja, és emellett – a háborús gazdasági környezetben, az energiaárak növekedése miatt – egyre nagyobb kauciót kérnek a lakástulajdonosok. Van egy olyan termékünk, a Diákhitel Plusz, ami egyszer igénybe vehető, kamatmentes hitel, 500 ezer forint értékben maximalizálva, amelyet adott esetben ilyenre lehet felhasználni. Emellett a közlekedés is fontos felhasználási terület, a mindennapi megélhetés, az étkezés természetesen ugyancsak ebbe a körbe tartozik, de nem a lista elején van a szórakozás, illetve azoknak a termékeknek, gépeknek a beszerzése – a mobiltelefontól a számítógépig, a laptopig –, amelyek a tanulmányaik elvégzését segítik.

A Diákhitel Pluszban várható valamilyen változás?

A Diákhitel Plusz pont a változó környezethez való reagálás szülte termék. A Covid-világjárvány hívta elő a szükségességét, hiszen 2020-ban, amikor kirobbant a világjárvány, beszűkültek a lehetőségek. Azt érzékeltük, hogy megnehezült a diákoknak a mindennapi megélhetés, akkor és emiatt hoztuk létre azt a lehetőséget, hogy egyszeri alkalommal, kamatmentesen, 500 ezer forintot tudnak felvenni a diákok. Annak idején a kormány úgy döntött, hogy a koronavírus-világjárvány helyzetére hozzuk létre, több alkalommal meghosszabbítottuk a hozzáférhetőségét. Bízunk abban, hogy a vírushelyzet lecseng, a kormány döntése alapján ezt szeptember 30-ig tudják még a diákok igénybe venni. Folynak arról háttértárgyalások, beszélgetések, hogy esetleg a háborús vészhelyzetre tekintettel meghosszabbítsuk, de egyelőre szeptember 30-ig tudják még a diákok ezt a finanszírozási hitelformát igénybe venni. Bízunk abban, hogy a jövőben valamilyen utódját vagy ezt továbbra is tudjuk a diákoknak biztosítani.

Egyszerű hallgatói jogviszony kell hozzá és 45 év alatti életkor?

Így van, csak a törlesztésnél más, két tekintetben, a feltételrendszer. A Diákhitel 1 és a Diákhitel 1-nél a törlesztés akkor kezdődik, amikor valaki munkajogviszonyba lép, ez az egyik feltétel, a másik pedig az, hogy meghatározott a havi törlesztőrészlet, ami a Diákhitel 1-nél az átlagbér hat százalékánál nem lehet magasabb, a két évvel ezelőtti állapoton számolva. A Diákhitel 2-nél kicsit eltérő, ott az igénybe vett összeghez alkalmazkodik, ez 4-6 százalék lehet. Ehhez képest a Diákhitel Pluszt az igénybevételt követő egy év múlva kell elkezdeni törleszteni, viszont a diák meghatározhatja, hogy egy és tíz év között milyen futamidőt választ, úgynevezett annuitásos rendszerben tudja törleszteni.

De annak nyilván ára van, ha hosszú futamidőt választ.

Nincs ára. A Diákhitel Plusz nulla százalékos kamattal működik, csak az igénybe vett összeget kell visszafizetni, viszont megválaszthatja a diák azt, hogy egy vagy tíz év között milyen futamidővel fizeti vissza, és természetesen ezt visszaosztjuk és ehhez alkalmazkodik a havi törlesztőrészlet.

A Diákhitel Plusz egyszeri ötszázezer forint kamatmentesen, szerencsés vagy szerencsétlen hozzáállás, ha valaki fölveszi, majd állampapírt vásárol belőle?

Ha morális megfontolásokat is figyelembe veszünk, akkor a diákhitel nem erre jött létre, de nem mondanék igazat, ha azt mondanám, hogy nem hallottam már a termékeink ilyen irányú felhasználásáról. Ugyanakkor a diákok 99,9 százaléka vagy még ennél is magasabb százaléka arra használja a diákhitelt, amire való. A szabad felhasználásúakat, a Diákhitel 1-et, Diákhitel Pluszt a megélhetési költségek finanszírozására, és ezen belül is nem a mindennapi szórakozásra, hanem arra, hogy olyan körülményeket teremtsen saját magának, amivel hozzájárulhat a tanulmányai időben való sikeres elvégzéséhez.

Lehet-e számítani valamilyen termékfejlesztésre?

Az egyik fő terület, amelyen élenjárók voltunk az elmúlt időszakban is, a digitalizáció. Olyan generációval van dolgunk, amelynek tagjai másfajta csatornákon keresztül tájékozódnak és másfajta csatornákon szeretnek élni a számukra nyújtott lehetőséggel. Már a 2010-es évek eleje óta lehetővé tesszük azt, hogy elektronikusan tudják a diákhitel-igényeiket bejelenteni, arra jelentkezni, és mindenfajta fizikai kontaktus nélkül a számítógépen keresztül, online tudják a Diákhitel Direkt nevezetű rendszerünkön keresztül a diákhitelt igényelni, elektronikus formában tudjuk ezt folyósítani. Vannak applikációink is mindenfajta telefontípusra, amelyen ugyancsak tudnak kapcsolódni a Diákhitel Direkt nevezetű rendszerünkhöz, minden online intézhető. Vannak ugyanakkor diákhitelpontjaink is, hiszen nagyon szoros együttműködésben vagyunk középiskolákkal, felsőoktatási intézményekkel, egyetemekkel, stratégiai partnereink a kereskedelmi bankok jelentős része és a Magyar Posta is. Tehát nemcsak online felületen lehet elérni a hitelt, hanem a diákok be tudnak fáradni a kereskedelmi bankok vidéki hálózatainak bármelyikébe, és ott is tudják igényelni a diákhitel-termékeinket, illetőleg a postán és a felsőoktatási intézményeknél is vannak ilyen pontjaink. Ez egy rendkívül jól működő országos rendszer, ennek ellenére a statisztikáink azt mutatják, hogy 98 százalékban a diákok online igénylik a rendelkezésre álló termékeinket.

Legalább egy ügyfélkapu kell hozzá?

Még az sem kell. A Diákhitel Direkt rendszeren keresztül tudnak regisztrálni. Kapnak azonosítót és azon keresztül történik a teljes ügyintézés, hiszen a Diákhitel Direkt rendszer össze van kapcsolva számos olyan állami nyilvántartó rendszerrel, az oktatási hivatalnak a rendszereivel, amivel a Diákhitel Központban ellenőrizni tudjuk a két előfeltételt, legyen 45 évnél fiatalabb és rendelkezzen hatályos felsőoktatási egyetemi jogviszonnyal az igénylő. Ezek rendkívül jól lekövethetők a rendszereinkben, és ezek alapján tudjuk nagyon gyorsan folyósítani az igényelt diákhiteleket. A digitalizáció az a terület, ahol jelentős erőfeszítéseket tettünk az elmúlt években is, de annak érdekében, hogy fokozzuk a diákoknak az úgynevezett ügyfélélményét, hogy minél egyszerűbben, minél gyorsabban tudják a terméket elérni, emészthető formában, de minél szerteágazóbb információkat kapjanak, a következő években szeretnénk továbbfejlődni. Vizsgáljuk a teljes diákhitelezésnek az intézményrendszerét a tekintetben is, hogy mi az, amit nekünk kell elvégezni, van-e olyan terület, amit rajtunk kívülálló szereplők akár a piacon, akár az állam működése keretében hatékonyabban, gyorsabban, jobban tudnak ellátni.

Például?

Ha más intézmények segítenének nekünk, akkor a következő években számos olyan terméket tudnánk beolvasztani adott esetben a Diákhitel Központnak a működésébe, amelyben mi tudnánk hatékonyabban kiszolgálni az ügyfeleket. Most csak hadd említsem azt, hogy a kormányzaton belül van harminc ösztöndíj, ami rendelkezésre áll a felsőoktatási hallgatók számára, elképzelhető egy olyan rendszer, amiben a Diákhitel Központ hathatósan részt tud venni, hogy ezek hatékonyabban, gyorsabban juthassanak el az érintettek részére.

Arra gondol, hogy amennyiben Diákhitel Központ-ügyfél vagyok, akkor egy platformon láthatom a rendelkezésre álló ösztöndíjakat?

Az összeset, pontosan. Nem kell kutatni, mindent egy helyen. Számos olyan terület van, ahol ezt fejleszteni kell vagy lehet, ehhez nekünk egy további digitális fejlesztésre van szükségünk, ebben gondolkodunk. Az elmúlt évek azt igazolták vissza, hogy ez egy nagyon jó irány, a bankolás is abba az irányba halad világszerte, hogy minél több információt, minél több lehetőséget online hozzáférhetővé kell tenni az emberek számára, a diákok pedig ebben a tekintetben még igényesebbek, mint az átlagfelhasználó.

A Diákhitel Központ el fog menni a bankolás irányába? Fog számlát vezetni?

Számlát most is vezetünk, hiszen a mi rendszerünkön belül történik annak a nyilvántartása, hogy melyik diáknak mekkora hitelállománya van és annak a törlesztése hogy zajlik. A Diákhitel Központ nem hitelintézet, hanem egy olyan gazdasági társaság, amelynek a hitelek közvetítésében van szerepe, de nem is törekszünk arra, hogy hitelintézeti irányba elmozduljunk. Arra törekszünk, hogy olyan módon tudjuk fejleszteni a szolgáltatásainkat, amelyek a felhasználó számára segítséget jelentenek és olyan termékeknek a fejlesztését is a fiókban tartjuk, amelynek keretében újabb megoldásokat tudunk a diákok számára ajánlani. Mondok egy-két példát, ami meggondolandó, természetesen ezek mind függvényei a költségvetés teherbíró-képességének és a gazdaság állapotának. Lehet, hogy nem a mostani a legalkalmasabb az időpont erre, de Magyarországon több mint negyvenezer külföldi diák van, EU-s külföldi diák, akik nem részesülnek a diákhiteleknek a kedvezményeiben, ugyanakkor magyar oktatási intézményben tanulnak és Magyarországon költik el a pénzük jelentős részét. Megfontolandó az és nyilván egy számításnak is a kérdése a teherbíróképességen túl, hogy ezeknek az EU-s állampolgároknak is biztosítsuk a termékeiknek egy részét, hiszen ezáltal a magyar egyetemeket, a magyar felsőoktatást is támogatnánk, illetve azokat a településeket, azoknak a városoknak a gazdasági közösségét, ahol költenek. Magam pécsi vagyok, a Pécsi Egyetem elég nagy egyetem Magyarországon, a felügyelőbizottságának is a tagja lehetek. Pécsett a sajátos gazdasági helyzet folytán azt lehet látni, hogy az ott tanuló 7-8 ezer külföldi diák nagyon jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a pécsi gazdaság jól működjön. Szegeden ugyanez a helyzet, valószínűleg Debrecenben is. Nemzetgazdasági szinten is ez egy megfontolandó dolog. A végén ezeket a hiteleket vissza kell fizetni és abban az esetben, ha ez a hajlandóság csökkenne, akkor nyilván az Európai Unión belül van olyan együttműködés, ami a behajtást meg tudja valósítani. De ugyanilyen terület lehet, hogy 2018-ban egy családpolitikai elemet is beemeltünk a diákhitelek rendszerébe. Ez pedig a gyerekvállalás, ami azt jelenti, ha megszületik az édesanyának a második gyermeke, akkor a diákhitel-tartozásának elengedjük a felét, abban az esetben pedig, ha egy harmadik gyerek is megszületik, elengedjük a teljes diákhitel-tartozást. Megfontolás családpolitikai és költségvetési szempontból is, hogy ezt a házasságban élő családok másik felére is kiterjesztjük, hiszen a család egy apából és egy anyából áll. Az apa és az anya eldönthesse, hogy melyiküknek a diákhitelét engedjük el, hiszen eltérhetnek az igénybe vett diákhitel-nagyságok, de egy más gazdasági helyzetben akár az is elképzelhető, hogy mind a két szülőnek valamilyen formában könnyítsünk a diákhitelterhein. A harmadik terület a határon túli kettős állampolgároknak a helyzete. Egy jó gazdasági helyzetben ugyancsak megfontolandó az, hogy a kettős állampolgárságú magyaroknak a határon túli, magyar fenntartású intézményekben a termékeinknek egy részét biztosítsuk-e.

Az Európai Unión belül párhuzamosan diákhitel felvehető?

Így van, a diákhitellel kapcsolatos három fő termékünk közül kettő igénybe vehető külföldi tanulmányok esetén. Nem vehető igénybe a tandíjra szolgáló Diákhitel 2, hiszen annyira szórnak és egészen más szinteken állnak az európai ösztöndíjak, illetve tanulmányi költségeknek a szintjei, hogy csak a két szabad felhasználású hitel az, amelyik nyitva áll. Azzal együtt egyébként, hogy a cél az, hogy minél többen tanuljanak külföldön is, azt követően, hogy valamilyen magyar felsőoktatási intézményt elvégeznek. Szerezzenek külföldi tapasztalatot! Gereblyézzék össze azt a tudást, ami külföldön hozzáférhető, és lehetőség szerint utána jöjjenek haza, Magyarországon fejtsék ki azt a tevékenységet, amivel hozzájárulhatunk a közösségeinknek, a társadalmunknak a növekedéséhez. A diákhitelek egy része a külföldi tanulmányok ilyen jellegű folytatásához is hozzájárul.

Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018