INFORÁDIÓ
2021. december 7. kedd
Ambrus

jakab zsuzsanna

who

koronavírus

Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója beszédet mond az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Bizottságának 67. ülésén a Budapesti Kongresszusi Központban 2017. szeptember 11-én.

Jakab Zsuzsanna: 2022-ben sikerül elérni a 70-80 százalékos globális átoltottságot

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Az a nagy kérdés, hogy sikerül-e megszabadulnunk ettől a vírustól, vagy pedig folyamatosan velünk marad, és ezért szükség lesz majd egy olyan oltási rendszerre, mint például az influenzavírus esetében – mondta Jakab Zsuzsanna, az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének főigazgató-helyettese. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt még az orosz vakcina engedélyezéséről, a harmadik oltás szerepéről és a pandémia egészségügyi következményeiről is.

Jakab Zsuzsanna az Arénában
 

Februárban beszélgettünk utoljára, akkor azt mondta, hogy nyerésre állunk, van remény arra, hogy a pandémiát lezárjuk, és nagyon fontos, hogy az egyenlőség elvén alapuló vakcinaelosztás megvalósuljon. Most mintha megint fölfelé mennénk, bele a járványba. Mi romlott el?

22 hónapja kezdődött el ez a járvány, egy éve hagytuk jóvá az első vakcinát, de sajnos az utóbbi időben valóban emelkednek a számok, mert változatlanul egyenlőtlen az eszközök elosztása. Nyolcvanszor több tesztet csinálnak a fejlett országokban és harmincszor több vakcinát adnak be, mint az alacsony jövedelmű országokban. És sajnos ez nemcsak egy morális kérdés, hanem egy stratégiai kérdés is, mert minél tovább tart a pandémia, annál jobban mutálódik a vírus, annál több variáns kerül elő, annál erőteljesebben fertőznek és annál nehezebb lesz megállítani ezt a gyilkos kórt. Tehát a stratégiai kérdés az, hogy hogyan tudunk előrelépni a vakcinaegyenlőség kérdésében. Nagyon jó hír, hogy a paletta rendszeresen bővül mind a vakcinák, mind pedig a gyógyszerek és a diagnosztikai eszközök tekintetében. Megint jóváhagytunk egy vakcinát az elmúlt időszakban, és két új antivirális szer is van a láthatáron, amelyek ha a biztonsági és a hatékonysági vizsgálatok jó eredménnyel zárulnak, bekerülhetnek a klinikai ellátásba.

Az orosz vakcinát már jóváhagyták?

Az orosz vakcina jóváhagyása még folyamatban van. Bizonyos adatok hiányoztak a vakcinához. Folyamatos kapcsolatban állunk az orosz hatóságokkal, mindig a tudomásukra hozzuk, ha hiányzik valami, akkor ők ezt beadják. Folyamatban van, én nagyon remélem, hogy ez a dolog fel tud gyorsulni a következő időszakban.

Februárban beszélt arról, hogy elindítják a Covax-kezdeményezést. November van, hol tartanak a programmal?

A főigazgatónak és a WHO-tagországoknak az volt az együttes véleménye, hogy ennek az évnek a végére a globális lakosság 40 százalékát oltsuk be és jövő év közepére ezt a számot vigyük föl 70 százalékra. Jelenleg a globális lakosság 38 százaléka van beoltva, 7,1 milliárd dózist adtunk be szerte a világon, ebből a Covax 440 milliót osztott szét 144 országban. 40 országban csak a Covax segítségével sikerült a vakcinációs programokat beindítani. A dózisok 28 százaléka ment az alacsony jövedelmű országokba, noha a lakosság a globális populációnak az 51 százalékát teszi ki, tehát nyilvánvalóan ezt a számot emelni kell.

Hol a legsúlyosabb most a helyzet? Ezt is a jövedelemszint határozza meg?

Nem az országnak a GDP-je határozza meg, mert vannak nemzetközi programok, amelyek segítik az országokat a vakcina beszerzésében, ilyen a Covax, és van az Actai, ami felgyorsítja a rendelkezésünkre álló eszközöknek az eljuttatását a szegény és a közepes jövedelmű országokba. Ez nemcsak a vakcinára vonatkozik, mint a Covax, hanem a diagnosztikai terápiás és a respirációs berendezésekre. Ez is nagyon jól és nagyon aktívan működik, de egyelőre még nem sikerül ezeket a számokat olyan szintre fölvinni, amit szeretnénk.

Szét lehet-e azt bontani, hogy egy világjárványban mekkora szerepe van a megjelenő új vírusvariánsoknak, a járványügyi intézkedéseknek, meg magának az emberi hozzáállásnak?

Mind a kettő nagyon fontos együtt. Kétféle variánst különböztetünk meg. Vannak az aggodalomra okot adó variánsok és vannak az érdeklődésre számot tartó variánsok. Mindegyiket nagyon erőteljesen nyomon követjük, és mindnyájan tudjuk, hogy jelenleg a delta variáns az, amelyik az uralkodó szerte a világban. Ez dominánssá vált a 2021-es év harmadik negyedévére. Ennek az a jellegzetessége, hogy a reproduktív rátája nagyon magas, és a nyájimmunitás küszöbe 80 százalék fölött van, tehát az átoltottságot föl kell vinnünk 80 százalék fölé, lehetőleg 90 százalék köré ahhoz, hogy a nyájimmunitás kialakuljon. Ez két dolgot jelent: az egyik, hogy a vakcina nagyon fontos és életet ment, aki eddig nem oltatta be magát, az feltétlenül oltassa be magát, mert ha nem is tudja teljes mértékben megelőzni a vírus továbbterjedését, de meg tudja akadályozni a súlyos eseteket és meg tudja akadályozni a haláleseteket. A másik, hogy a vakcina önmagában nem elégséges, kellenek a járványügyi intézkedések is, és itt jön be az egyén felelőssége. Az oltás felvétele is egyéni felelősség is, mert a kormány rendelkezésre bocsátja a szükséges vakcináció lehetőségét, de ha az emberek nem élnek vele, akkor nyilvánvalóan nem kapják meg a vakcinát. De a járványügyi intézkedéseknél is bejön az egyéni felelősség: még akkor is, ha nincsenek kötelezően érvényes kormányzati intézkedések, mindenki érezze felelősségének azt, hogy használja a maszkot, használja a fizikai távolságtartást, és lehetőség szerint ne menjen tömeges helyekre, tartsa be a kézhigiéné szabályait. Mivel a delta variáns reprodukciós rátája ilyen magas, nem elégséges önmagában a vakcinációs program, hanem ez együtt kell hogy működjék a járványügyi intézkedésekkel.

Azt mondta, hogy van aggodalomra okot adó mutáció meg érdeklődésre okot adó mutáció. Az érdeklődésre okot adó nem lehet aggodalomra okot adó egy idő után?

De mindenképpen, azért is figyeljük az érdeklődésre okot adó variánsokat is, mert tudnunk kell, hogy milyen gyorsan fertőznek és mennyire súlyos az a betegség, amit kialakítanak, és ennek alapján határozzuk meg, hogyan kerülnek át egyik kategóriából a másikba.

Ha a jelenleg uralkodó delta variánssal valaki megfertőződött, akkor neki kell még tartania attól, hogy egy most még az érdeklődési kategóriában lévő törzs is meg fogja fertőzni előbb-utóbb, vagy akkor azért már összeszed annyi védettséget, hogy legalább az újabbak nem fertőzik meg?

Ezt nehéz így megmondani, mert jelenleg is az oltottság ellenére is az új variánsok megfertőzhetnek bennünket, csak a súlyos betegség nem alakul ki és halálesetek nem alakulnak ki. Ami nagyon pozitív például, ha összehasonlítjuk az egy évvel ezelőtti helyzettel, az az, hogy egy évvel ezelőtt 20-25 százaléka az eseteknek halálesettel végződött, most ez lement már 5 százalék alá, úgyhogy a vakcináció mindenképpen hat, de miután ezek a vírusok mutálnak, állandóan változnak, a vakcinákat is alakítani kell a mutációhoz. Ez folyamatosan folyik, de a vírus terjedését a vakcinációval megelőzni nem lehet, különösen azokban az esetekben, ahol ilyen magas a reproduktív ráta, mint például a mostani delta variánsnál. Hogy milyen újabb variánsok kerülnek elő és kerülnek át az aggodalomra okot adó variánsok körébe, azt egyelőre nem tudjuk, de ezért fontos, hogy ezt a kérdést figyeljük és folyamatosan kapcsolatban legyünk a gyógyszergyártó cégekkel és dolgozzunk velük együtt, hogyan tudják a vakcinákat úgy alakítani, hogy a legutóbbi variánsra is hatással legyenek. Mint ahogy ez az influenzánál is így történik, minden évben újra kell alakítani a védőoltást, ami az előző évnek a legelterjedtebb három törzséhez alakítja az oltás összetételét.

Mi az Egészségügyi Világszervezet álláspontja az emlékeztető oltásokról? Mikor, milyet kell felvenni?

Mi a vakcinaegyenlőség érdekében teszünk meg mindent a világon, tehát a mi fő célunk az az, hogy év végére elérjük a 40 százalékos átoltottságot. Ezért a harmadik oltásra az a kialakított véleményünk, hogy az immunhiányosok kapják meg elsősorban, továbbá azok, akik a legnagyobb rizikónak vannak kitéve a munkájuknál fogva, ezekbe beleértve az egészségügyi dolgozókat is, és egyébként a rendelkezésre álló vakcinák az alacsony jövedelmű országokba menjenek. 550 millió dózisra van szükség ez évnek a végéig, hogy mindenkit elérjünk a 40 százalékkal, és ez körülbelül tíznapi gyártási kapacitást jelent, tehát ez megoldható mindenképpen, csak össze kell hangolni azt, hogy mennyi megy az emlékeztető oltásba és mennyi megy az elsőként beoltottak oltásába.

Hogy lehetne azt elmagyarázni, hogy a vakcinaegyenlőség nagyon fontos egy olyan embernek, aki egy magasabb jövedelmű országban él, megkaphatta az elsőt, a másodikat és most itt van a küszöbön a harmadik oltás, és azt mondja, hogy úgyis utazási korlátozások vannak, nekem mindegy, hogy a Föld másik végén milyen az átoltottság?

Ezt úgy lehet elmagyarázni, hogy addig mutálódik tovább a vírus, amíg nem érjük el a globális lakosság átoltottságát. Mindenütt oltani kell a világon, ameddig nem tudjuk a pandémiát ellenőrzésünk alá hozni, addig a vírus mutálódik, továbbfejlődik, újabb variánsok alakulnak ki, és az újabb variánsok gyorsabban terjednek és jobban fertőznek.

Van-e egységes világszintű szabályozás arra, hogy milyen oltásra, milyen típusú oltásra mit lehet felvenni emlékeztető oltásként?

Nincsen erre egységes szabályozás. Arra, hogy az AstraZeneca után lehet Pfizert adni, van egy WHO-ajánlás, mert egy időben az országok hezitáltak, hogy használják-e az AstraZeneca oltását, de voltak lakossági csoportok, amelyek már megkapták az első dózist és vártak a másodikra, úgyhogy erre kialakítottuk azt a véleményt, hogy mindenképpen lehet az AstraZenecát a Pfizerral keverni. Egyébként lehet keverni az oltásokat, de erre nincsen hivatalosan kialakított WHO-álláspont.

Lehetségesnek tartják-e azt, hogy további oltássorozatokat kell felvennünk, akár negyediket, ötödiket, hatodikat, egészen addig, amíg a járványnak vége nem lesz a Földön?

Igen, én ezt elképzelhetőnek tartom, erre nincs WHO-vélemény, de mindenképpen elképzelhető, sőt valószínű is addig, amíg a pandémiát nem fejezzük be. Mi reméljük azt, hogy 2022-ben, amikorra sikerül 70-80 százalékos átoltottságot elérni, akkor a pandémiát befejezettnek tudjuk tekinteni. Nagyon reméljük, hogy 2022-ben erre sor kerülhet, mert elegendő vakcina áll rendelkezésre, hogy ez megtörténjen, itt inkább az elosztás kérdése a fontos. Ha ez megtörténik, akkor az a nagy kérdés, hogy sikerül-e megszabadulnunk ettől a vírustól, vagy pedig folyamatosan velünk marad és endémiássá válik, és ezért szükség lesz majd egy olyan rendszerre, mint például az influenzavírus esetében, ahol rendszeresen, évente ajánljuk, hogy a magas rizikójúak, idősek, krónikus betegek megkapják az oltást, de lehetőleg minél többen. Ez elképzelhető.

Influenzaszezon is jön, arra van WHO-álláspont, hogy az influenza elleni vakcinát meg a Covid elleni vakcinát hogyan kell ütemezni?

A WHO álláspontja, hogy aki teheti, minél előbb oltassa be magát az influenza elleni vakcinával is. Erre meglesz a hivatalos magyar állásfoglalás, és semmi nem szól ellene annak, hogy az influenzaellenes vakcinát és a Covid-ellenes védőoltást az emberek párhuzamosan megkapják.

Miért elképzelhető, hogy nem is lehet a Covid-vírust kiirtani a Földről? Betegségeket az emberiség sikeresen letörölt a Föld felszínéről, ez nem ilyen típusú?

Elképzelhető, hogy majd lesz egy olyan vakcina vagy egy olyan gyógyszer, amellyel ezt sikerül elérni, de a jelenlegi vakcinák és gyógyszerek nem tudnak ettől minket megszabadítani. Amit el tudunk érni, az az, hogy jelentősen lecsökkentjük a vírus terjedését és a súlyos esetek, halálesetek számát. Egyelőre itt tartunk.

Néhány országban már megkezdődött a kisgyermekek oltása. Mi a WHO álláspontja a 12 év alattiak oltásáról?

Erről nincsen hivatalos véleményünk még. Van egy szakértői csapatunk, amelyik folyamatosan figyeli ezeket a kérdéseket és javaslatot tesz a WHO főigazgatójának. Egyelőre ez nem jutott el az ingerküszöbükhöz, mert más kérdésekkel voltak elfoglalva, és mivel a fiatalok, kiskorúak körében nem fertőzött olyan nagymértékben a Covid, mint az idősebb korcsoportok körében, ezzel még így nem foglalkoztak, de nyilván ez is napirendre kerül a következő hetekben.

Akkor kerülhet egy ilyen kérdés napirendre, amikor elkezdődik ennek a korosztálynak a fertőződése és súlyos tüneteket okoz?

Nem, inkább a vakcinaegyenlőség oldaláról közelíteném én ezt meg, legelőször azokat oltsuk be, akik a leginkább veszélynek vannak kitéve a világon és akik segíthetnek abban, hogy ezt a pandémiának a végéhez érjünk. Minden héten ülésezik az a szakértői csapatunk, jövő héten lesz megint egy jelentésük. Mi nem befolyásoljuk azt, hogy ők mivel foglalkoznak, mert ezek tudósok, kutatók, a pandémiás kérdések sorrendjét ők határozzák meg.

Milyennek látják az egészségügyi ellátórendszerek ellenállóképességét és teljesítményét a világban a pandémia alatt eddig?

A felkészültséget mindenképpen javítani kell minden országban, alacsony és magas jövedelműekben egyaránt, ez egy nagyon lényeges kérdés. Több olyan dologgal kell foglalkozni, ami eddig nem volt napirenden, ilyen például a technológiatranszferek kérdések, mert azt láttuk, hogy a vakcinagyártást javítani és bővíteni kell szerte a világon, és erre a technológiáknak az átadása egyelőre nem volt napirenden. A másik az, hogy az alapellátásban csináltunk egy tanulmányt arról, hogy hogyan lehet az egészségügyi ellátórendszereket ellenállóbbá tenni egy ilyen pandémia esetében. Ezt nemrég bocsátottuk útjára. Két vonulatot látunk. Az egyik a pandémia esetén a globális koordináció kérdésköre, ez magában tartalmazza a felkészültséget, de a válaszadást is, és most több ország kezdeményezésére a WHO közgyűlése, amelyik jövő héten fog ülésezni, egy kötelező érvényű egyezményt vagy szerződést javasol életbe lépteti, amelyik a következő pandémiák globális koordinációját fogja vezetni és irányítani. Sok ország támogatja, vannak országok, amelyek nincsenek mellette, vannak országok, amelyek hezitálnak, egy ilyen globális nemzetközi szervezetben ez mindig hosszas egyeztetés következménye. Most úgy látjuk, hogy azok vannak túlsúlyban, akik támogatják a kötelező jellegű egyezményt.

Az lenne az egyezmény célja, hogy egységes irányítás alá kerüljön a rendszer pandémia idején?

Egységes irányítás alá kerüljön a rendszer pandémia idején és legyenek kötelező jellegű intézkedések, amelyeket minden országnak be kell vezetnie. Ez lenne az egyik. A másik dolog pedig az lenne, hogy segítse a különböző dolgoknak a megosztását, ezek közé tartozik például a vírus szekvenciája. A technológiai transzferek megosztása, hogy legyenek a régiókban olyan gyártási helyek, gyártási kapacitások, amelyek egy pandémia esetén nagyon gyorsan fel tudják vinni a gyártási kapacitást alacsony fokról magas fokra, hogy ne kelljen egy évig várni ahhoz, hogy a világ lakosságát 40 százalékban át tudjuk oltani.

Hogy lehet a technológiatranszfert megoldani, amikor az egy óriási üzlet is?

Ezen kell dolgozni és ennek a rendszerét kialakítani, de vannak erre nagyon jó kezdeményezések. Most már három olyan központunk van az afrikai régióban, amelyik a gyártási kapacitást technológiai transzfer révén fel tudta futtatni, és vannak olyan gyógyszergyártó cégek, amelyek hajlandók ezt megtenni. Egyelőre még nincsen meg erre a recept, de alakul.

Beleszámítják-e az egészségügyi ellátórendszer teljesítményébe az elmaradt ellátásokat? Arra gondolok, hogy pandémia idején a nagyon leterhelt rendszerek egy sor más ellátást voltak kénytelenek szüneteltetni, aminek valószínűleg az adott nem covidos beteg sorsában később egészségügyi következménye lehet.

Minket nagyon nyugtalanít ez az elmaradt ellátás, különösen a kardiovaszkuláris betegségek, daganatos betegségek esetében, úgyhogy mi ezt folyamatosan figyelemmel kísérjük. A gyerekkori immunizációs programok 50 százalékkal visszaestek a pandémia kezdetén, és nagyon hosszú, szívós munka következtében sikerült ezt a szintet megint fölvinni arra a szintre, amit szeretnénk látni. Ugyanez vonatkozik a kardiovaszkuláris betegségekre, különösen a magas vérnyomás, a diabétesz figyelemmel kísérésére, ami óriási népegészségügyi kockázatot jelent mindenütt a világban, vagy például az inzulinrezisztencia vagy a daganatos betegségek ellátása. Mindegyikre megvannak a számadataink, és van egy olyan programunk, amelyik azzal foglalkozik, hogy azokban az országokban, ahol jelentős visszaesés tapasztaltunk, eljussunk az egészségügyi hatóságokhoz és megbeszéljük velük azt, hogyan lehet ezeket a programokat újraindítani. Ez egy nagyon jelentős része a munkánknak és a feladatainknak. És ugye azt is látjuk, hogy azokban az országokban, ahol az egészségi állapot nem elég jó, ott a Covidból adódó halálozás is magasabb.

Hogy lehet megoldani azt a helyzetet, amikor pandémia idején elmaradnak más ellátások, mert aki él és mozog a rendszerben, mind a védekezéssel van elfoglalva? Ki kell építeni párhuzamos rendszereket?

Önálló rendszereket nyilván nem lehet kiépíteni, de azért vegyük figyelembe azt is, hogy vannak olyan szakmai csoportok, amelyeknek a számát növelni kell, mert például a fejlett országokban azt mondtuk, hogy a fertőző betegségek már múlté, ez már nem igényel akkora figyelmet, mint a krónikus, nem fertőző betegségek, ezért bizonyos szakmákat visszafejlesztettünk, különösen a közegészségügy, járványügy területén, erre vonatkozik ez. A pandémiából le kell vonnunk minden országban a szükséges tapasztalatokat, jelenleg 306 ajánlás van napirenden, amit át kell néznünk majd a következő közgyűlésen az országokkal, de országokon belül is le kell vonni a következtetést, hogy melyek azok a szakmák, ahol emelni kell a munkatársaknak a számát. Ez nyilván vonatkozik az intenzív terápiás osztályokra is, egy lélegeztetőgépnek a használata például komoly szaktudást igényel, az nem olyan, hogy egyik napról a másikra átcsoportosítunk embereket. Ezeket az embereket nagyon erőteljesen ki kell képezni.

Februárban beszélt arról, hogy például az oxigénellátással is lehetnek problémák. Ez kisimult mostanra?

Oxigént küldünk azokba az országokba, ahol nagyon erőteljesen emelkedett az eseteknek a száma, van egy ilyen nemzetközi koordináció, de ez nem elégséges, hanem ehhez egy oktatási programot is mellé kell tenni, mert az oxigént nem olyan egyszerű használni, mint ahogy a lélegeztetőgépeket sem. Ehhez szakembergárda kell.

Rendkívül felgyorsult a vakcinafejlesztés ideje, ennek a felgyorsult technológiának más betegségek esetén lehet valami haszna?

Biztos, hogy lesz haszna, és ezzel most a G20 országcsoport is foglalkozott, és ez benne van a deklarációjukban is, hogy a jövőben a kutatásfejlesztést 300 napról 100 napra kell lecsökkenteni. Eddig éveket vett igénybe egy vakcinának vagy egy gyógyszernek a kifejlesztése. Ezt jelenleg sikerült levinni nagyon alacsony szintre, körülbelül 300 napnál tartunk, és ezt tovább akarják csökkenteni 100 napra pandémia esetében. Átfogó stratégia készül erre, hogy ezt hogyan lehet megvalósítani a valóságban, és ez nyilvánvalóan nemcsak a pandémiás vakcinára meg gyógyszerekre fog vonatkozni, hanem fel fogja gyorsítani az összes többi kutatást, fejlesztést.

Mostanra van egy világos tudásuk arról, hogy hogyan szabadulhatott el a vírus?

Nem tudjuk, és egy új csoportot hozott létre a főigazgató, október 31-én kezdte el a működését. A világ legjobb szakértői vannak benne, úgy hívják, hogy Sago-csoport. Ők nézik át azt a rendelkezésre álló adathalmazt, amit sikerült az első látogatás során beszerezni. Nagyon aktívan dolgoznak ezen, egyelőre még nincs eredménye, de ez folyamatoban van és új lökést adott neki azzal, hogy egy ilyen nemzetközi munkacsapat állt össze, amelyet 700 jelentkezőből és a világ legjobb szakértőiből hozott létre a főigazgató. Reméljük, hogy lesz eredménye, mi is nagyon szeretnénk tudni, hogy honnan származik ez a vírus.

Van egy olyan koncepció, amelyiknek az a neve, hogy az egy egészség megközelítés, az állati, az emberi meg az ökológiai egészség elválaszthatatlanságát fogalmazza meg. Ez a gyakorlatban működik?

Bizony, bizony. Ez egy nagyon fontos dolog, mert a pandémiás vírusoknak a nagy része az állatvilágból került át az emberre, de átkerülhet élelmiszerláncból is vagy átkerülhet máshogyan is, tehát az állategészségügynek, az emberi egészségügynek és a környezet-egészségügynek integrált módon kell együttműködnie. Eddig vertikálisan működött ez a három, viszonylag függetlenül egymástól, most ezeket egy egységes rendszerbe kell összerendezni. Ez folyamatban van, most minden magas szintű rendezvénynek a napirendjén van, a G20 is tárgyalta és elfogadta ezt a koncepciót. Nálunk is a WHO-ban a prioritások közé került, és van egy ilyen hármas együttműködésünk az ENSZ Élelmezésügyi Szervezetével, az Állategészségügyi Világszervezettel és az ENSZ Környezetegészségügyi Szervezetével, WHO-val közösen, ahol ennek az irányítása és koordinálása folyik. Nagyon sokat kell dolgoznunk, hogy ez országos szintre lekerüljön, ez lesz a következő évnek a kiemelkedő feladata, és ennek nagyon fontos része az antimikrobiális rezisztencia is, mert sok esetben a rezisztencia az emberekben abból alakul ki, hogy az állatok rendszeresen kapnak antibiotikumot. Sok esetben a növekedés serkentésére kapják ezt az antibiotikumot és nem feltétlenül a betegségek megelőzésére. Tehát ahol növekedés serkentésére kapják, ami egyébként az Európai Unióban tilos, ott ezt mindenképpen meg kell akadályozni, mert az állatról ez aztán átkerül az emberre, és ennek az a következménye, hogy a jelenleg piacon lévő antibiotikumok nem hatnak.

Globális riasztási rendszert is el lehet erre képzelni?

Igen, és ezeket a riasztási rendszereket tovább kell fejleszteni mindenhol, hogy mindenre kiterjedjen, integrált legyen, összekösse a négy különböző szektort, és hogy az Európai Unió meg a WHO tapasztalatait is kiterjesszük a világ minden országára.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018