A forgatókönyv szerint szeptember 18. és 26. között tervezik az ellenzéki előválasztást, a kampánynak hétfőn kell indulnia. Az eldőlt, hogy az MSZP hány helyen indul?

Most hétfőn kezdődik az az időszak, amikor a jelölteket be kell jelenteni. Az MSZP és a Párbeszéd pártszövetségként indul az előválasztáson, és közel 60 helyen tervezünk jelöltet állítani. Azért nincs még meg a pontos szám, mert augusztus 15. a határidő, amíg a jelölteket be kell jelenteni, és még folynak egyeztetések.

Ez azt jelenti, hogy 46 helyen az MSZP‒Párbeszédnek nem lesz közös jelöltje?

Az elmúlt hetekben, hónapokban több párt folytatott egyeztetést egymással és kötött különböző megállapodásokat. Sokféle szempontot mérlegeltünk, mi is kötöttünk együttműködési megállapodásokat: az LMP-vel kötöttünk egy széleskörű megállapodást, hiszen közös a miniszterelnök-jelöltünk, Karácsony Gergely, de nagyon széleskörű megállapodást kötöttünk a Momentummal, és vannak olyan választókerületek, ahol a DK-val és a Jobbikkal is vannak ilyen megállapodásaink.

Olyan körzet van, ahol egyáltalán nincs ellenzéki jelölt az előválasztásra?

Minimum egy van, sőt, elég hosszas egyeztetési folyamaton vagyunk túl annak érdekében, hogy azoknak a civileknek is, akik nem tagjai a hat ellenzéki pártnak, legyen lehetőségük elindulni az előválasztáson. Ehhez valamelyik pártnak kell adnia befogadó nyilatkozatot, hogy a civil jelölt, ha képviselő lesz, az ő frakciójába ül majd be. Lesznek olyan választókerületek, ahol pártok által támogatott jelöltek fognak megküzdeni civil jelöltekkel. Várhatóan a választókerületeknek a döntő többségében lesz küzdelem.

Hiller István abszolút nyerőnek tűnik, mert senki nem megy ellene.

Ott is lehet, hogy lesz egy civil jelölt.

Ki lesz?

Július 26-tól augusztus 15-ig hosszú idő van, amíg meglátjuk, hogy kik jelentkeznek be. Ha egy civil szeretne részt venni és kap befogadó nyilatkozatot, akkor indulhat. Azért fontos a frakcióhoz való csatlakozás, hiszen a jelenlegi házszabály értelmében, ha valaki egy adott párt színeiben elindul, akkor csak abba a frakcióba ülhet be, és a kormány szempontjából ezért fontos, hogy mindenki tagja legyen valamelyik frakciónak. De meg kellett oldani azt a feladatot is, hogy civilek is részt tudjanak venni, vagy például pártok. A Pálinkás József-féle párt jelöltjeinek is kell a hat párt közül frakciót választaniuk.

Ők már kaptak valakitől befogadó nyilatkozatot?

Én úgy tudom, hogy igen, talán a Momentum és a Jobbik is adott ilyen befogadó nyilatkozatot, de ez most fog majd kiderülni, ahogy a jelöltek bejelentkeznek. Augusztus közepére derül ki, hogy összesen hány induló lesz.

Zuglóban Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt Tóth Csabát vagy Hadházy Ákost fogja támogatni?

Az MSZP‒Párbeszéd szövetség miniszterelnök-jelöltje Karácsony Gergely, így nyilván az MSZP‒Párbeszéd szövetség jelöltjét támogatja, Tóth Csabát.

Szerencsen Bíró László ellen indítanak jelöltet?

Igen, Izsó Gábort jelöljük, aki a tiszaújvárosi önkormányzatban képviselő, és hát nagyon úgy tűnik, hogy több ellenzéki párt is fogja őt támogatni, a Demokratikus Koalíció, a Momentum is adni fogja majd a nevét ehhez a küzdelemhez.

Tudják-e már, hogy hogyan fogják az előválasztást lebonyolítani? Élő lesz? Online lesz?

Is, is. Arra is van lehetőség, hogy valaki személyesen regisztrál és majd online tud szavazni, de arra is lesz lehetőség, hogy online regisztráljon. Ennek megteremtettük az informatikai hátterét, tehát lesz lehetőség online is szavazni és lesz lehetőség személyesen is.

A személyes a klasszikus kitelepülős, sátras szavazás?

Az országos előválasztási bizottság mellett helyi előválasztási bizottságok is létrejöttek. Ők tesznek javaslatot arra, hogy egy adott településen legyen-e szavazóhelyiség. Arról, hogy pontosan hány helyszínen kerül sor majd szavazóhelyiség felállítására, még nem született meg a végső döntés. Nagyon törekszünk arra, hogy az erőforrásainkba beleférjünk, elindítottunk egy közösségi támogatói kampányt.

Felhívják a figyelmet arra, hogy az ötszázezres szabályt azért az emberek vegyék figyelembe?

Minden jogszabályt betartunk, a pénzügyeseink elég hosszan egyeztettek, hogy az Állami Számvevőszék ne tudjon ebbe belekötni. Egyrészt ezeknek a kereteknek a biztosítása fontos, de a másik oldalon pedig, hogy minél több helyen elérhető legyen majd az előválasztás. Igyekeztünk úgy megoldani, hogy minél inkább a rendes választáshoz hasonlítson az előválasztás.

Milyen lesz az előválasztási kampány? A jelöltek fognak egymással eszmét cserélni, vitatkozni, izgalmat fenntartani, nézeteket ütköztetni?

Így van, az előválasztás nemcsak a személyekről szól, hanem a pártoknak az elképzeléseiről, programjáról is. A Magyar Szocialista Párt megalkotta a Kormányváltás, korszakváltás elnevezésű előválasztási programját, ebben sok olyan javaslatunk van, ami eltérhet a másik párt javaslatától. Hadd mondjak egy példát, mi azt javasoljuk, hogy a minimálbér legyen adómentes, hogy a kiskeresetűek úgy juthassanak több pénzhez, hogy az ne jelentsen terhet a kis- és középvállalkozások számára, a DK gazdasági szakértője pedig azt mondja, hogy ne legyen adómentes. Több olyan programpont van, amiben lehet vita, hiszen lássuk be, jobboldali, baloldali, liberális párt is részt vesz az előválasztások során, a választók erről is dönthetnek majd az előválasztás során.

Menet közben már formálódik egy közös ellenzéki összefogási program is. Az lesz akkor az ernyőprogram?

Van egy alapdokumentumunk, amelyet év elején írt alá a hat párt, ezek a kormányzás alapelvei, ettől senki nem térhet el. Ez egy verseny, itt nincsenek ellenségek, itt kihívók vannak. A miniszterelnök-jelöltünknek is a bejelentett programpontjai nagyon sokban fedik a mi javaslatainkat, és még egy szempont lesz majd, hogy a miniszterelnök-jelölteknek is van saját elképzelésük, saját programjuk, erről is dönthetnek majd a választók.

Ha online módon is lesz előválasztás, akkor azt hogyan lehet megszervezni? Az adatvédelmi hatóság elnöke azt mondta, hogy az állami ügyfélkapu nem jó a személyazonosság igazolására.

A hat párt informatikus szakemberei folyamatosan dolgoznak, és meglesz ennek remélhetőleg akár applikáció formájában is elérhető felülete és igyekszünk minden adatvédelmi szabályt betartani. Mi azt gondoljuk, hogy minden adatvédelmi szabályt betartunk, bízzunk benne, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének adatvédelemmel foglalkozó hatósága is úgy gondolja, hogy betartjuk ezeket a jogszabályokat.

Személyi konfliktusokat tudják-e rendezni? Mert azért az utóbbi időben néhány előkerült. Molnár Gyula azt mondta, hogy akart a fene DK-s lenni!

Hát aztán mégis DK-s lett.

Ezek nagyon úgy tűnnek, mint a régi szép időkből a kiszorítós történetek.

Ez egy kvalifikációs verseny. Nekünk három nagyon fontos célunk van, az első a kormányváltás, ebben mind a hat párt egyetért, a második az, hogy Karácsony Gergely legyen a közös miniszterelnök-jelölt, és a harmadik, hogy az MSZP-Párbeszéd szövetség megnyerje az előválasztást, hiszen ott a Demokratikus Koalícióval, a Jobbikkal és a Momentummal is meg fogunk küzdeni. Azok a volt párttársaink, akik nem így gondolják, akik azt gondolják, hogy Dobrev Klára támogatható miniszterelnök-jelölt, ez az ő személyes döntésük, mi ezt tudomásul vettük, de akkor a mi közösségünkben tovább nem kell politizálni. Ettől függetlenül az előválasztás végeredményét mi ugyanúgy tiszteletben fogjuk tartani, bárki nyeri is az ellenzéki oldalon az előválasztást.

Hogy képzelik el a miniszterelnök-jelölt jelölti kampányt?

Országjárásba kezdtek a miniszterelnök-jelöltek, ezeken a helyi megjelenéseken ismertetik az elképzeléseiket, a programjaikat, ez jellemző lesz az elkövetkezendő időszakban is. Nagyon szeretnénk, hogy legyen majd miniszterelnök-jelölt jelölti vita, tárgyalások vannak folyamatban különböző médiumokkal.

Most jó sok miniszterelnök-jelölt jelölt van, és a végén lesz még egy kör, amikor már csak kettő marad talpon?

Van még egy fontos szabály az előválasztás során, hogy egyrészt az egyéni jelölteknek négyszáz ajánló aláírást össze kell gyűjteni, a miniszterelnök-jelölteknek pedig húszezret országosan. Ez elég komoly szűrő lesz majd.

Elkezdték már az aláírások gyűjtését?

Az aláírásgyűjtés augusztus 23-án kezdődik, most még csak a jelöltek bejelentkezése zajlik, a különböző dokumentumok benyújtása, vizsgálata, meg kell tenni az értéknyilatkozatot, és majd augusztus 23-tól szeptember 6-ig lehet majd aláírásokat gyűjteni.

Eljöhet az a pont, amikor a miniszterelnök-jelöltek már egy árnyékkormány-névsorral is előállnak?

Ez nyilván a miniszterelnök-jelölteknek a találékonyságán múlik meg a kampánystratégiáján. Ez most egy olyan kérdés, amire nem tudom a mi miniszterelnök-jelöltünk tekintetében a választ.

Nem egyforma országos lefedettségű, elterjedtségű pártokból áll az ellenzéki együttműködés, az MSZP adja hozzá ilyenkor az infrastruktúrát?

Nyilván mi sokat vállalunk ebben, számunkra a kormányváltás az elsődleges cél, és h a mi szervezetrendszerünk gerince lesz majd ennek az előválasztási folyamatnak, de minden párt kiveszi a részét, és civilek is fognak majd segíteni.

Mi a legfontosabb az előválasztási programban, amivel az MSZP-Párbeszéd bemegy ebbe a folyamatba?

Három pillére van ennek a programnak, az első a szabad demokratikus jogállam helyreállítása, sajtószabadság, független igazságszolgáltatás, sok olyan dolog, ami néha az átlag választópolgár számára olyan messzinek tűnik, de hát most már saját közvetlen életünket is érinti, gondolok itt a lehallgatási botrányra. Most újságírók kerültek célkeresztbe, polgármester került célkeresztbe, ki tudja, hogy a munkahelyeken mi történik. Ez egy nagyon fontos pillér.

Ha már itt tartunk, erről ön tud többet, mint amennyi a sajtóban van?

Nem.

Most le meri tenni a nagyesküt, hogy ez egy lehallgatási botrány?

Egyértelmű. Megjelentek olyan információk, amelyek arról szólnak, hogy ezt a programot nem arra a célra használta föl a kormányzat, mint amilyen célra kifejlesztették.

De azt tudja, hogy ezt a kormány használta föl?

Én nem látom, hogy a kormány annyira cáfolná, hogy vásárolt. Az is ilyen tipikus fideszes megoldás, egyik ezt mondja, a másik azt mondja, az a lényeg, hogy minél nagyobb zavar legyen, minél kevesebb információ. De konkrét cáfolatot én még nem hallottam.

A Magyar Szocialista Párt nagyon sokáig kormányzott 72 százalékos parlamenti többséggel. Elmondhatná egy kormány, hogy a titkosszolgálatai mikor, milyen eszközzel mit dolgoznak?

Nyilván abban az esetben, ha a jogszabályi keretek között használnak különböző eszközöket, megvan a nemzetbiztonságról szóló törvény, ami ezt szabályozza. Mi már kifogásoltuk, hogy az igazságügyminiszter engedélyezheti a különböző ügykörökben a titkos információszerzést. Nincs civil kontrollja ennek az egész folyamatnak. Elvileg a Nemzetbiztonsági Bizottság kontrollálhatná, de ha nem jön el a Fidesz, akkor elég nehéz gyakorolni ezeket a jogokat. Itt a jogszabályi háttérrel is probléma van, meg nem értünk egyet azzal, ha arra használ ilyen eszközöket a kormányzat, hogy civileket figyel meg, ez már bőven túllép a jogállami kereteken, és tulajdonképpen a kormány hatalomféltése jelenik meg. Voltak Magyarországon ilyen lehallgatási botrányok, abban buktak meg miniszterek, politikusok, nyilván ez egy olyan erkölcsi határ, amit a Fidesz most valóban átlépett, mert a cáfolatot átlépte.

De cáfolhat azon túl, hogy azt mondja, hogy cáfolom? Megmondhatja, hogy úgy cáfolom, hogy kinyitom a biztonsági szolgálatok lapjait és mindenkinek megmutatok mindent?

Ha nem lenne takargatnivaló, akkor összehívnak egy nemzetbiztonsági bizottságot, ott meghallgatják a minisztereket, és valószínű, hogy részleteket nem mondhatnak el a bizottsági tagok, de kaphatnának megnyugtató válaszokat, vagy azt el tudják mondani, hogy nem kaptunk megnyugtató válaszokat, kezdeményezünk vizsgálóbizottságot, hogy ezt ki kell vizsgálni. Vannak olyan képviselők, akik rendelkeznek C típusú átvilágítási minősítéssel, akik megismerhetnek különböző információkat, meg kéne nyugtatni a parlamenti képviselőket, a politikát, hogy nem történt ilyen. De önmagában az, hogy nem hajlandók részt venni egy bizottsági ülésen, több mint gyanús.

A jogszabályi háttérrel is elégedetlen, de ez nem az a biztonsági szolgálatokra vonatkozó törvény, amit még annak idején az önök kormánya hozott?

Nem, ezt pár évvel ezelőtt módosítottak. Ha megnézzük a dátumokat, pont akkor módosították ezeket a jogszabályokat, amikor vélhetően ez a program Magyarországra érkezett, nem akarom túlkonspirálni a dolgot, de a Fideszről mindent el tudok képzelni.

Az első programpontnál akadtunk el.

Ami számunkra nagyon fontos, az a második pillér, ami az igazságos, szolidáris társadalomról, gazdaságpolitikáról szól, egy esélyteremtő állam létrehozásáról, aminek a célpontjában az van, hogy Magyarországon mindenki jusson hozzá a megélhetéséhez szükséges forrásokhoz.

Hogyan?

A mi javaslatunk például az, hogy a nyugdíjminimumot meg kell emelni 70 ezer forintra, a mindenkori minimálbér feléig. Szeretnénk, hogy a nyugdíjemelés módszertana megváltozzon, mert ez az inflációval való emelés elképesztően szétszakította a nyugdíjas társadalmat: 450 ezer nyugdíjas él 100 ezer forint alatti nyugdíjból, a kétmillió öregségi nyugdíjasból átlag alatti nyugdíjat 1,2 millióan kapnak. Ezen mindenképpen változtatni kell, egyrészt a nyugdíjemelésben nemcsak az inflációt, hanem a munkabérek emelkedését is figyelembe kell venni, ez az úgynevezett svájci indexálás, így mindenki jobban jár, de föl lehet zárkóztatni az alacsony nyugdíjakat. Szeretnénk, ha a minimálbér azonnal adómentessé válna, ezzel olyan 25 ezer forint nettó jövedelemnövekedést tudnak a minimálbéresek kapni. Legyen három hónap helyett kilenc hónap a munkanélküli járadékhoz való hozzájutás lehetősége, és legyen minimum százezer forint ennek az összege, hogy meg tudjon élni, aki elveszíti a munkáját. A fiatalok számára is nagyon fontos programelem a minimum örökség, a babakötvénynek a megemelése, figyelembe venni a jövedelmi viszonyokat, a hátrányos helyzetű gyermekeknek az állam nagyobb támogatást adjon.

De babakötvény most is van.

De nem emelkedett semmit az elmúlt évtizedben, az ember befizet bizonyos összeget és az állam kiegészíti havi ötszáz forinttal.

Masszív kamata van.

Van jó kamatozása, csak sajnos mire eljut valaki a babakötvény felvételéig, látjuk, hogy több mint 5 százalékos infláció van, tehát nem fog annyit érni.

Bocsánat, babakötvénynél az infláción pluszon felül van a kamat.

Igen, de az állami támogatásnak az összege fix. Mi azt mondjuk, hogy nézzük meg azt, hogy egy családban milyenek a jövedelmi viszonyok, oda adjunk több segítséget, ahol nagyobb szükség van rá. Ugyanezt gondoljuk a bérlakásépítési programról, hiszen egy kimutatás szerint ma Magyarországon a fiataloknak közel hatvan százaléka szülőkkel él, mert nincs lehetősége, hogy igénybe vegyen állami támogatásokat, nincs olyan jövedelme, nem olyan a családi körülménye, hogy igénybe tudja ezt venni.

Visszatérve a szolidaritásra, ha nyugdíjemelés van, akkor a nyugdíjjárulékot fizetőknek mennyivel kell többet fizetni?

Több forrásból gazdálkodik a nyugdíjkassza. Mindig el szoktuk mondani, hogy mennyivel nő a gazdasági teljesítménye Magyarországnak, de abból mi az, amit valóban az emberekre fordítunk? Lehet a költségvetésből is megsegíteni a nyugdíjalapot, illetve olyan adózásra van szükség, ahol például a multinacionális cégek nem 9 százalékos nyereségadót fizetnek, amit utána kihordanak Magyarországról. Teljesen érthetetlen, hogy a munkajövedelem és a tőkejövedelem ugyanúgy adózik Magyarországon. Az, hogy a munkavállaló sokkal több adót és járulékot fizet, mint a munkaadó. Itt nyilván oda kell figyelni nagyon a kis- és középvállalkozásokra, de az tarthatatlan, hogy minden egyes rendelkezés, ami adóról szól, az mindig a multiknak kedvez.

Nem túl rugalmasak a multik ahhoz, hogy meg lehessen őket szorongatni?

Nem megszorongatni kell, hanem megtalálni a közös érdekeltséget. Meggyőződésem, hogy jobb munkafeltételek, jobb munkakörülmények, erősebb szakszervezetek nem lehetnek a multicégeknek az ellenfelei, nem ronthatják a versenyképességet, hiszen attól tud egy munkavállaló jobb teljesítményt nyújtani, ha biztonságban érzi magát, megfelelő jövedelemhez jut, megfelelő munkakörülményei vannak, ez egy multicégnek is érdeke lehet. Amit most a kormányzat csinál, az az, hogy legyen Magyarországon sok összeszerelő üzem, keressenek valamennyit, éljenek meg, és amúgy pedig a multicégek meg adózzanak keveset. A Fidesz kőkemény neoliberális gazdaságpolitikát folytat Magyarországon, mi pedig ezen változtatni szeretnénk.

A szakszervezetekben megfuttatták ezt az elképzelést?

Így van.

Akik most a multinál dolgozó munkavállalókat látják, még ha nem is képviselhetik, mert nincs minden multinál erős szakszervezet, azok azt mondják, hogy ez jó lesz így?

Ahol van erős szakszervezet és ki tudtak harcolni akár béremelést vagy munkakörülmények javítását, ott meg tudtak egyezni a multinacionális cégekkel, és ez egy közös gyümölcsöző kapcsolat, a munkavállalók is többet tudnak keresni és a multinacionális cégnek pedig biztosított a termelése. Meg lehet találni azt a közös érdeket, ami nem teszi kiszolgáltatottá a magyar munkavállalókat, nem döntenek úgy, hogy magasabb jövedelemért inkább Nyugat-Európa felé veszik az irányt.

A Magyar Szocialista Párt és a Párbeszéd gazdasági elképzelései egybeesnek Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt gazdasági elképzeléseivel? Ő is beszélt arról, hogy kétkulcsos progresszív adó, ötszázmillió fölött pedig vagyonadó.

Hogy igazságos legyen az adórendszer, abban teljesen egyetértünk, és amit ő bejelentett, azzal is egyetértünk. Az elmúlt időszakban hatalmasra duzzadt vagyonokat be kell vonni a közteherviselésbe. A Covid-időszak alatt a leggazdagabb magyaroknak a vagyona nagy mértékben növekedett, miközben embereknek csökkent a jövedelme, elveszítették a munkájukat, nagyon nehéz helyzetbe kerültek. Mi azt gondoljuk, ha ezek a vagyonok így megnövekedtek, akkor ők nagyobb arányban vegyenek részt a közteherviselésben, ez az igazságos adórendszer.

Ötszázmillió volna a határ a vagyonban? Ezt hogy lehet kiszámolni igazságosan?

Megvannak ennek a szakmai számításai. Magyarországon ilyen vagyongyarapodás soha nem volt. Ha megvan a társadalmi támogatottság, akkor a nagy vagyonok közteherviselésben való részvételében igazságot kell tenni.

Új adótörvényeket hoznának, és bevezetnének egy ingatlanadót? Vagy ez speciális vagyonadó lenne?

Nyilván egy szolidaritási adó lenne. Nagyon oda kell figyelni arra a társadalmi rétegre, amely úgy érzi, hogy az ő sorsa rosszabbra fordul, ha itt kormányváltás van. Én ezt itt most meg tudom ígérni, hogy nem fog rosszabbra fordulni azoknak, akik becsülettel végzik a munkájukat, ellátják a feladatukat és saját erejükből, tehetségükből következően megfelelő jövedelemhez jutnak, de azoknak, akik az államilag megszervezett korrupcióból gazdagodva jutottak nagyon komoly vagyonokhoz, egy ilyen szolidaritási adó fontos. És ha az elmúlt tíz év visszásságait vizsgálva arra jut majd a kormányzó koalíció, hogy jogszabálysértés történt vagy a közpénzek jogsértő elsikkasztása, akkor mi mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy ezeket a közpénzeket visszaszerezzük a költségvetés számára.

De ahhoz, hogy a vagyonosodás jogellenes legyen, büntetőeljárást kell indítani.

Ez két külön dolog. Nyilván az adórendszerben a szolidaritás tekintetében érdemes változtatni, de ha bűncselekmény gyanúja merül föl, akkor az egy más kategória. Éppen ezért mondjuk azt, hogy csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez, vonjuk be az ő munkájukat is az elmúlt időszak ügyeinek feltárása érdekében, és ahol lehet, használjunk minden olyan jogállami eszközt, amivel vissza lehet szerezni ezeket a közpénzeket, akár uniós támogatásokat, akár tiltott állami támogatásokat. Csak egy példát hadd mondjak, a Mátrai Erőmű közel 70 milliárd forintba került a magyar államnak, hogy Mészáros Lőrinctől visszavásárolja. Mi ezt tüzetesen meg fogjuk vizsgálni, hogy mi került egy olyan cégben közel 70 milliárd forintba, ami a tavalyi évi tevékenysége utána olyan negyvenvalahány milliárd forintos veszteséggel zárta az évet.

Egészségügyet, oktatást szándékosan hagyta ki?

Nem, ez is az Esélyteremtő állam programunkban van benne. Nyilván szeretnénk, ha a politika kivonulna az iskolákból.

Nem ez a legnagyobb baj, nincs tanár, kevesen vannak.

Így van, ott kell jövedelmet növelni, ahol szükséges, tehát nemcsak a munkavállalóknál, hanem a pedagógusoknál is. Mindenképpen bérrendezésre van szükség. Meg kell erősíteni a tanárképzést, nem úgy, ahogy a Fidesz most szeretné, hogy könnyíti a kereteit a tanárképzésnek, hanem meg kell fizetni a pedagógusokat, továbbképzésekkel oktatást kell számukra biztosítani, vonzóvá kell tenni ezt a pályát, de ugyanez vonatkozik az egészségügyre. Most volt egy komolyabb bérrendezés az orvosok tekintetében, de bizony vannak olyan egészségügyi dolgozók, aki kimaradtak ebből a béremelésből. Külön terület, de mégis szorosan összefügg a szociális ellátás és az egészségügy. A szociális ellátásban dolgozóknak sorra elmarad a béremelése, megalázóan kevés pénzt keresnek, ott is kell bérrendezés. Ezért hangsúlyoztam azt, ha egy gazdaság növekszik és van bevétele a költségvetésnek, akkor oda kell adni a pedagógusoknak, szociális dolgozóknak, munkavállalóknak, a kisnyugdíjasoknak, mert ez az ország csak úgy tud fejlődni, ha együtt fejlődünk. Úgy nem lehet, hogy tízmillió emberből egymillió nagyon-nagyon jól jár és kilencmillió ember meg nagyon-nagyon rosszul jár.

Ha csökken a gazdaság, akkor együtt sírunk?

Nyilván együtt sírunk, együtt nevetünk.

Nyugdíjasoktól nyugdíjat visszavenni az egy nagyon-nagyon nehéz dolog.

Nem is szabad, de most előre látható itt a forrásbőség, amit az európai uniós támogatások biztosíthatnának, de nem nagyon igyekeznek igénybe venni, inkább lemondanak pénzekről, csakhogy a saját despotikus rendszerüket tudják építeni.

Uniós támogatásból nem lehet nyugdíjat fizetni.

Így van, de abból lehet munkahelyet teremteni, abból lehet adóbevétel, abból már lehet nyugdíjat finanszírozni. Meg kell határozni azokat a társadalmi prioritásokat egy kormányzatnak, ami fontos. Nekem meggyőződésem, hogy az oktatási rendszer fontos, az egészségügyi ellátás fontos, a munkavállalók alacsony keresete, bérfelzárkóztatása fontos, ha van forrása egy költségvetésnek, oda kell adni, és amikor baj van, akkor azt kell megóvni. A korszakváltás egy nagyon fontos eleme számunkra, hogy ez a program meg akarja haladni azt a 2010 előtti harmadikutas szociáldemokrata politikát, ahol a nagytőke kiegyezett a szociáldemokratákkal, és amikor válság volt, akkor pont ott történtek elvonások, ahol a legnagyobb szükség lett volna a segítségre. Ezt is meg kell haladni, ezért nagyon fontos a korszakváltás.