INFORÁDIÓ
2021. március 3. szerda
Kornélia

tóth bertalan

mszp

társelnök

választás 2022

Tóth Bertalan, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke, parlamenti képviselő Pollreisz Balázs, az MSZP győri szervezetének elnöke polgármester-jelöltségét bejelentő sajtótájékoztatón Győrben 2019. december 4-én. Pollreisz Balázs a szocialisták, a DK, a Momentum, az LMP, a PM és a Jobbik által alkotott győri ellenzéki összefogás jelöltje. A megyeszékhelyen január 26-án tartanak megismételt polgármester-választást, miután Borkai Zsolt polgármesteri megbízatása november 8-án lemondással megszűnt.

Tóth Bertalan: a járványkezelés biztos, hogy kampánytéma lesz

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Nem alakult ki a bizalom a válságkezelő és a magyar emberek között, hanem bizalmatlanság és sok esetben káosz van – mondta Tóth Bertalan, a Magyar Szocialista Párt társelnöke, parlamenti frakcióvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában. Arról is beszélt, hogy bárki elindulhat az ellenzéki előválasztáson, aki a hat párt értéknyilatkozatát aláírja, és hogy a tavasz folyamán elkészül a közös program, előbb, mint hogy közös miniszterelnök-jelöltet választanának hozzá.

Tóth Bertalan az Arénában
 

Decemberben állapodott meg a hat ellenzéki párt a közös lista és a 106 egyéni képviselőjelölt állásáról. Van már arról elképzelése, mi lenne az ideális arány a jelöltek között?

Az ideális arányt az fogja meghatározni, hogy melyik párt jelöltje hogyan szerepel az előválasztásokon. Nagyon fontos vívmánya ennek az ellenzéki együttműködésnek, hogy nem matematikai alapon, mindenféle adat alapján határozzuk meg, hogy ki hol indulhat, hanem előválasztás útján, a választópolgárok bevonásával.

Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta, hogy nem dőlt el az a kérdés, hogy lesz-e miniszterelnök-jelölti előválasztás. Lesz?

Vizsgáljuk a járványhelyzet alakulását, nem tudjuk pontosan, hogy mikor jutunk el oda, hogy a korlátozó intézkedéseket lazítani vagy feloldani lehet. Ez befolyásolja az előválasztás lebonyolítását. Mi nagyon szeretnénk a tavasz végén már megtartani az előválasztást, hiszen jó lenne, ha az egyéni jelöltek el tudnák kezdeni a munkát, de a realitás arrafele mutat, hogy ez augusztus végére, szeptember elejére fog tolódni. A mi megállapodásunk arról szól, hogy legkésőbb október 23-án mind a jelölteket, mind a közös miniszterelnök-jelöltet be fogjuk mutatni.

Az aláíró pártok elkötelezettek abban, hogy legyen előválasztás a jelöltekre is, meg a miniszterelnök-jelöltre is?

Ha ennek van fizikai lehetősége és a közterületeken a kampányt le tudjuk folytatni, akkor igen. Azt is vizsgáljuk, hogy hogyan lehet az online lehetőséget beépíteni az előválasztásba. Az elkötelezettség minden pártnál megvan, a legutóbbi pártelnöki találkozón erről döntöttünk konszenzussal.

Azt eldöntötték-e már, hogy ki vehet részt egy előválasztáson a választói oldalról?

Azok, akik választójoggal rendelkeznek, illetve arra mutat a konszenzus, ebben még nincsen végső megállapodás, hogy azok a fiatalok is részt vehetnek majd az előválasztáson, akik 2022 tavaszán töltik be a 18. életévüket.

Valamelyik párt tagjának kell-e ehhez lenni?

Nem, minden választópolgár lehetősége, hogy az előválasztáson részt vegyen.

Hogy fogják kiszűrni a trollokat?

A személyes megjelenés a legnagyobb garanciája annak, hogy nincsenek trollok és a Fidesz ne befolyásolja az előválasztási folyamatot. Ez Budapesten is működött, és mivel az ország egész területén elindul az előválasztási folyamat, én nem látom azt a lehetőséget, hogy a Fidesz több tízezer embert mozgasson és befolyásolja a döntéseket, mert igazolnia kell magát a választópolgárnak, alá kell írnia különböző adatvédelmi nyilatkozatokat.

Jó, de az senkinek nincs a homlokára írva, hogy egy titkos szavazáson egyébként mit fog csinálni.

Ez természetes. Ott saját akaratát kell kifejeznie.

És ha online módon bonyolítják le?

Ennek a módszerét próbáljuk meg összerakosgatni. Fogunk erre is megoldást találni, biztos vagyok benne.

Van-e stratégiájuk a nyerhető meg a nem nyerhető körzetekre?

Minden választókerületben úgy fognak indulni a közös jelöltjeink, hogy az nyerhető. Nyilván nem mindegy, hogy milyen lehetőségeink lesznek a kampányolásra. Látjuk, hogy a médiafelületben hátrányt szenvedünk a Fidesznek köszönhetően, ezért a lábunkat fogjuk használni. Nagyon bízunk benne, hogy 2022-re már a járványhelyzettel nem kell szembenézni. Szeretnénk, ha a jelöltjeink minden településre eljutnának.

Azt hogy érti, hogy a médiafelületeken hátrányt szenvednek? A médiafelületek jelentős része nincs is állami tulajdonban, elég a Facebookot említeni, amire aztán nem sok befolyása van egyik államnak sem.

A fideszes oligarchák kezében van a médiumok jelentős része, vagy egy olyan alapítvány fenntartásában, amely egyértelműen a Fideszhez köthető. A Facebook és egyéb közösségi felületek óriási lehetőséget nyújtanak. Nem véletlen, hogy a fideszes igazságügy-miniszter asszony éppen ezen próbál változtatni. Nem tudjuk még pontosan, hogy milyen javaslatokat fog megfogalmazni, de elemi erővel fogunk minden olyat támadni, ami nem az emberi méltóság védelméről szól, hanem a fideszes érdekeket akarja érvényesíteni.

Lesz-e olyan, aki csak listán vagy csak egyéniben indul a következő választáson? Mi ebben az elv?

Ebben nincsen elv. A közös lista összeállításának a módszertana még hátravan. Fontos lesz az előválasztás eredménye. Az sem dőlt még el, hogy az előválasztások során lehet-e listára szavazni, ezt heteken belül el fogjuk dönteni. Könnyen elképzelhető, hogy valaki nem indul egyéni körzetben, de rajta lesz a közös listán.

Az a sorrend, hogy előbb előválasztás, és az ott kialakuló viszonyok szerint határozzák meg az összes többi lépést?

Ez a szempont is befolyásolja, de ebben még nincsen konszenzusos döntés.

A Magyar Szocialista Pártnak lesz egy saját belső listája, ahol megmondják, hogy ki az egyes számú szocialista, a kettes, a hármas, a négyes, az ötös?

Ez természetes, hiszen az alapszabályunk ezt írja elő. A választmány hozza meg a döntést, hogy a szocialista jelöltek milyen sorrendben szerepelnek a saját belső listánkon.

A közös lista valamely helyére az MSZP-nek lehet igénye?

Nyilván minden pártnak van igénye a közös listára. Azért indulunk együtt, hogy a saját szavazóinkat meggyőzzük arról, hogy a 2022-es egy sorsfordító választás. Ezen a közös listán ott lesznek azok a politikusok, akiket az adott párt szavazóközönsége támogat, tehát kifejezi azt az ellenzéki egységet és az adott pártszimpátiát is majd ez a közös lista.

De egy közös listán csak egy-egy első, második, harmadik, negyedik, meg ötödik hely van. Ezekre a helyekre tart igényt a Magyar Szocialista Párt?

Még nem dőlt el, hogyan áll össze a lista. Ha a hat párt konszenzusban megállapodik, a szocialista párt azt fogja támogatni.

Mi történik, ha a helyzet nem engedi meg, hogy legyen előválasztás?

Akkor a tárgyalásos út marad, de valamilyen módszerét meg fogjuk találni, hogy a választópolgárokat ebbe bevonjuk.

A választópolgárnak abba lehet-e beleszólása, hogy a közös listán ki milyen helyet foglaljon el?

Erre is van javaslat. Vizsgáljuk mi is ezt a kérdést, még nincsen végső álláspontunk, de ez is elképzelhető.

Az MSZP formálódó álláspontja milyen irányba mutat?

Az MSZP-nek az az álláspontja, hogy túlbonyolítani nem érdemes az előválasztási folyamatot, nagyon közelíteni kell a valós választási módszerhez.

Itt is két szavazatunk lesz, egy miniszterelnök-jelölti előválasztási szavazat, meg egy egyéni képviselőjelölti előválasztási szavazat?

Abban megállapodás van, hogy a miniszterelnök-jelölt és az egyéni képviselőjelöltek esetében előválasztást tartunk Az, hogy a lista-összeállításnál mi történik, heteken belül eldől.

Azt hogyan fogják biztosítani, hogy a 106 körzetben a kimaradó MSZP-s jelöltek is a közös szekeret tolják?

Ebben már van gyakorlatunk, hiszen 2014 óta választási együttműködésben indultunk. Az MSZP-s politikusok a saját érdekeiket is háttérbe szorítva és mi is az MSZP pártérdekeit háttérbe szorítva a győzelem érdekében elfogadjuk ezt a helyzetet.

Kell ilyenkor a lemaradó saját jelöltet valamivel kompenzálni?

Egy párt életében nagyon sok feladat van. Az MSZP egy szervezett párt komoly hálózattal, mindenkinek találunk feladatot és mindenki végzi a munkát.

Azt kikötik-e bármilyen módon, hogy egy saját, de végül nem közös jelölt a végén ne indulhasson el abban a körzetben, ahol nem ő lett a közös jelölt?

Az MSZP alapszabálya egyértelmű: aki a közös szabályokat és ezt az elvet is megsérti, nem maradhat a Magyar Szocialista Párt tagja. Az MSZP-ben erős az egység, nagyon komoly munkát fektetünk a közös programalkotásra, hogy milyen ajánlatunk lesz a magyar választópolgároknak, milyen Magyarországot képzelünk el. Én nem látom annak veszélyét, hogy itt a közös cél vezérelte munkánkban ilyen probléma lenne.

Zárt a hatpárti szövetség? Mert a minap is előállt egy új jelentkező, hogy ő szívesen megmérettetné magát a baloldali összefogott pártok előválasztásán. Jöhet?

Olyan javaslatunk lesz, hogy az előválasztás során kapjanak lehetőséget civilszervezetek vagy akár más pártok is, hogy a jelöltjeik megmérettessék magukat. Ez a hat párt megmérettette magát a 2019-es önkormányzati választásokon, van társadalmi támogatottsága. Az új pártok esetében azért nem mindegy, hogy a Fidesz érdekében gyorsan létrehoznak egy pártot, hogy trollkodják szét az ellenzéki együttműködést, de az előválasztás egy valós megmérettetés. Tehát ott kiderül, hogy ezeknek a pártoknak, a jelöltjeinek van-e társadalmi támogatottsága. Ha megnyerik az előválasztást, természetesen az ellenzéki együttműködés rájuk is számít.

Nincsen akadálya annak, hogy bárki utólag jelentkezzen a hatpárti együttműködésbe azzal a feltétellel, hogy beszáll az előválasztásba is. Magyarán: várnak mindenkit?

Az előválasztásnak azért a hat párt megszabta a kereteit. Van egy értéknyilatkozat, amely például a Mi Hazánkat kizárja ebből a választási együttműködésből. Az értéknyilatkozatot minden jelöltnek el kell fogadnia, alá kell írnia. Ajánlások is lesznek az előválasztáson, ez is már egy fokmérője ennek az együttműködésnek, és utána meg kell mérettetni az előválasztáson.

Milyen viszonyra készülnek az együttműködésbe be nem lépő ellenzéki pártokkal? A Kétfarkú Kutyapárttal, az ISZOMM-mal.

Az ISZOM már talán el is döntötte, hogy külön fog indulni, ebből a szempontból nekünk nagyon nincs dolgunk velük. A Kétfarkú Kutyapárt nem tudom, hogy milyen döntést hoz, részt vesz-e az előválasztáson. Az biztos, hogy minden olyan párt, amelyik külön megméretteti magát, és elvisz az ellenzéki szavazók közül, az gyengíti a kormányváltás esélyét.

A közös miniszterelnök-jelölt hogy illeszkedik a jelöltállítási folyamatba?

Volt olyan javaslat, amit én személyesen és az MSZP is támogatott, hogy ha minél többször szólítjuk meg az embereket, az annál nagyobb aktivitásra készteti a választókat. Volt olyan javaslat is, hogy egy előválasztáson tavasz végén az egyéni jelöltek kerülnek kiválasztásra, ősszel pedig a miniszterelnök-jelölt személye. De a vírushelyzet, a realitás nagyon afelé megy, hogy egy előválasztási folyamatban dől el, hogy ki lesz az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje és kik lesznek a jelöltjei.

Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének kiválasztása után mi a következő lépés? Árnyékkormányt állítanak például?

Ezt majd a leendő miniszterelnök-jelölttől kell megkérdezni, hogy ő a kampány folyamán milyen lépéseket tesz. Az én fejemben ez úgy áll össze, hogy közös kampánycsapatot hozunk létre, közös kampánytervet alkotunk, közös arculatot, és onnantól egyként jelenünk meg a valódi választáson. Ez a legnagyobb problémája a Fidesznek, ezért próbálja sok-sok módszerrel szétfeszíteni ezt az együttműködést, de dolgozunk egy közös programon, amely azt tartalmazza, hogy mi az a minimum, amit mindenképp meg akarunk valósítani, de nyilván a miniszterelnök-jelölt személye is befolyásolja, hogy a végső választási program hogyan fog kinézni.

Az alapdokumentum, amit január elején elfogadtak, még nem program?

Ez egy értéknyilatkozat, hogy mi az, amiben alapvetően mi hiszünk és mi az, ami összetartja ezt a hat pártot és az ellenzéki együttműködést, és a miniszterelnök-jelöltnek, mikor benevez az előválasztásra, ezt el kell fogadnia.

De ha ezt elfogadja, akkor ettől nyilván a saját programja sem üthet el,

Így van.

Akkor mi lehet abban a programban, ami nyilván a miniszterelnök-jelölt személyéhez kötődik?

A közös program nagyon szerteágazó lesz, átöleli az egészségügy, az oktatás, a gazdaságpolitika, a szociálpolitika területét. Egészen más világot képzelünk el, mint amit a Fidesz képvisel, hogy oda ad többet, ahol már amúgy is van, a saját háttérembereit, oligarcháit segíti ahelyett, hogy mondjuk, a kisvállalkozásokat segítené, a családtámogatásban is oda juttat többet, ahol amúgy is több van. Mi nem szeretnénk senkitől elvenni, csak azt szeretnénk, ha a közösből oda is jutna, ahol esetleg nagyobb szükség van erre. Az, hogy majd a közös miniszterelnök-jelöltünk milyen hangsúlyokat tesz, nyilván függ személyétől is.

Ha úgy alakul a választás, ahogy önök tervezik, akkor ez egy nagy koalíciós együttműködés lesz önálló frakciókkal. Milyen kérdéseket tárgyaltak át eddig, hogy ez a gyakorlatban is működőképes legyen? Mondok egy példát: a határon túli magyarok szavazatának ügyében hogy lehet közös nevezőre hozni a Jobbikot meg a DK-t?

Nyilván minden pártnak valamilyen szinten el kell fogadnia a másik párt véleményét. Az, hogy pontosan melyek azok az ügyek, amelyekhez nagyon ragaszkodik egy-egy párt, ez a párt ideológiájától, programjától függ. Nyilván mi ragaszkodunk a szociáldemokrata értékekhez. Arról tudok beszámolni, hogy folyamatosan épül a pártok között a bizalom. Voltunk egymás riválisai, vannak pártok, amelyek nagy utat tettek meg idáig a politika palettáján, de a közös célban, egy felszabadult, európai Magyarország építésében mindenki érdekelt. A határon túli magyarokkal kapcsolatban azok a pártok, amelyek néha erőteljesebb mondatokat mondanak, elfogadják, hogy ennek a közösségnek a határon túli magyarok is fontosak, és szereplői a magyar nemzetnek.

Akkor tehát itt a Jobbik álláspontja fog érvényesülni, nem pedig a DK-é?

Nem, egy kompromisszumos álláspontot fogunk elfogadni.

De olyan nincs, hogy van is szavazati joga, meg nincs is szavazati joga. Vagy van, vagy nincs.

Alakul a kompromisszumos javaslat.

Tehát amíg nincsen miniszterelnök-jelölt, addig azt nem érdemes kérdezni, hogy ki lesz az egyes területért felelős árnyékminiszter?

Mi először a választást akarjuk megnyerni. Abszolút nem tartunk ott és nem is szeretném, ha ez vinné el a figyelmünket, hogy mely bársonyszék melyik párthoz fog kerülni. Alapvető, hogy az előválasztásról hozzuk meg a döntést, hirdessük meg, bonyolítsuk le, közben megy a programalkotás, és amikor megvan a miniszterelnök-jelölt, akkor körvonalazódik az, hogy lesz-e árnyékkormány, és hogy melyik területért esetleg melyik párt lesz a felelős.

A programalkotás függ valamilyen módon az előválasztási eredményektől?

Nem, és nem szeretnénk a hat párt kereteibe zárni a programalkotást, mert vannak olyan műhelyek, ahol hasonlóan zajlanak ilyen munkák, a számukra meg akarjuk nyitni ezt a folyamatot, erre konkrét menetrendünk lesz. Azt szeretnénk, hogy ennek a programnak minél szélesebb körű társadalmi támogatása lenne, ez nem függ az előválasztástól. Várhatóan a tavasz folyamán a hat párt által javasolt program meg fog jelenni, és társadalmi vitára fogjuk bocsátani.

Ez elkezdődhet tavasszal? Attól függetlenül, hogy online vagy offline módon fogunk élni?

Igen, hiszen egy ilyen konzultációba tudjuk alkalmazni az online felületeket. A pártok közötti egyeztetés is online felületeken történik, vigyázunk egymás egészségére és betartjuk a járványügyi szabályokat.

Azt látják-e már, hogy nagyon fontos kérdésekben milyen álláspont látszik erősödni? Például a magyarországi adózás kérdésében, hogy az egykulcsos vagy kétkulcsos? Vagy a családtámogatási rendszernek mi legyen az iránya?

Ebben folyik a szakmai munka. Az biztos, hogy a jelenlegi rendszer, hogy minél több pénze van valakinek, annál nagyobb erőforrásokhoz jut hozzá, tarthatatlan. Ezt látjuk a nyugdíjaknál is, milliós tömeg nagyon kicsi nyugdíjat kap, a kevesek meg nagyon sok nyugdíjat. Itt például az elképzelés az, hogy nem szabad elvenni, de fontos a kis nyugdíjak felzárkóztatása, a 13. havi nyugdíjnak az elosztása. Ezekben az ügyekben az arányosítás és akár az egyenlő mérték is szóba kerül. Az otthonteremtésnél is a családi támogatások rendszere egyoldalú, mi nagyon szeretnénk, ha azok is hozzáférnének támogatáshoz, akiknek nagyobb szükségük van rá. A mi fő koncepciónk az, hogy bérlakás-építés induljon meg Magyarországon, mert a bérlakás-építés is segít az építőiparnak, arra európai uniós támogatásokat is föl lehet használni. Ott van az energetikai felújításnak a lehetősége, nekünk egy ilyen programunk is van, és ebben a többi ellenzéki párt is egyetért, hogy induljon el egy épületfelújítási program. Nem feltétlenül mindent Garancsi Istvánnak kell megépítenie, meg Mészáros Lőrincnek, hanem a helyi kis- és középvállalkozások kapnának arra lehetőséget, hogy a bérlakás-építésben, illetve az épület-felújítási projektekben részt vegyenek.

A nyugdíjaknál a rendszeren belül osztana, újraarányosítana, vagy a rendszeren kívülről vonna be pénzt ebbe?

Már most kell a nyugdíjkasszába befizetni a költségvetésnek, hiszen az a járulékcsökkentési program, amit a Fidesz elkezdett a munkaadói oldalon, már eleve azt okozza, hogy több százmilliárd forint hiányzik a nyugdíjkasszából. Mindenképpen kell plusz forrást ahhoz adni, hogy az alacsony nyugdíjakat felzárkóztassuk.

Egykulcsos vagy kétkulcsos adókban hisznek inkább az együttműködés pártjai?

A 25 év alattiaknak most nullaszázalékos lesz az adózása, akkor az már most is két kulcs. Itt az az álláspont körvonalazódik, hogy teljesen tragikus helyzet, hogy a járványidőszakban a magyar milliárdosok vagyona még nagyobbra nőtt, miközben a másik oldalon pedig emberek napról napra élnek. Elfogadhatatlan, hogy ők a közterhekből ugyanolyan arányban vegyék ki a részüket, mint egy munkavállaló vagy mint egy kis- és középvállalkozó, tehát a nagyon nagy vagyonoknál legyen egy akár magasabb kulcs, vagy legyen egy különadó.

Látják-e már, hogy mit kellene másképp csinálni az egészségügyben, például most, a járvány sújtotta Magyarországon?

Az első az őszinte beszéd, ezen mindenképpen változtatni kéne. A nyugat-európai országokban teljesen nyíltan, őszintén beszélnek, hogy mi a valós helyzet. Nem manipulálnak adatokat, nem titkolnak el különböző információkat, nem költenek 300 milliárd forintot tizenvalahányezer lélegeztetőgépre.

Nem vett volna lélegeztetőgépet, amikor mindenki lélegeztetőgépet akart?

Természetesen nem erről van szó, de ezt transzparensen kellett volna csinálni.

Nem emlékszik, mennyire vadnyugati volt az első szakaszban? Maszkszállítmányokat foglaltak le, rekviráltak egymástól államok.

A propagandatelevízióban mindenféle jelenetet láttunk, meg repülőgépeket és dobozokat, aztán elmentek a képviselőtársaim egy raktárba, és ott találták meg a különböző eszközöket, maszkokat. Nem értettük, hogy miért éppen egy Fideszhez köthető nagyvállalkozó raktárában, és miért nem a kórházakban van a védőfelszerelés. Ha az egész járványkezelést nézzük, akkor ez a legnagyobb probléma, hogy nem alakult ki a bizalom a válságkezelő és a magyar emberek között, hanem bizalmatlanság és sok esetben káosz van. Nem is beszélve a vakcinákról, az embereknek fogalmuk sincsen, hogy mikor kerülnek sorra, nem tudják, hogy milyen oltóanyagot választhatnak, nem tudják az életüket tervezni. Ez a legnagyobb baj, amikor nincs bizalom.

Ellenzéki politikus nem mondhat olyan állítást, mint, mondjuk, egy orvos, hogy azt a vakcinát kell felvenni, ami van, nem azt, amit szeretnénk, csak nincs?

Nem vagyunk az információk birtokában. A kormány minden információ birtokában van, csak nem osztja meg az emberekkel. Mondok egy példát: azt mondják, hogy jobb, ha van egy vakcina, mintha nincs, teljesen mindegy, hogy milyen, ehhez képest meg megjelenik egy újságcikk, ami arról szól, hogy a kísérleti fázisban meg a gyártásban elkészült orosz oltási anyag összetételében különbözőség van. Ez elbizonytalanítja az embereket.

Olyan újságcikk is van, amely arról szól, hogy Angela Merkel német kancellár Vlagyimir Putyinnal egyeztet telefonon arról, hogy Németországban is gyártanák az orosz vakcinát. Most egy politikus akkor hogy tesz igazságot?

Az ellenzéki politikusnak meg van kötve a keze, mert nincs az információk birtokában, de azért az elvárható lenne egy kormánytól, leginkább egy szabadságharcos miniszterelnöktől, hogy a rendelkezésére álló információkat ossza meg. Az ember akkor tud dönteni, ha hitelesnek tart egy információt, bizalma van azzal szemben, aki ezt az információt megosztja. Ez a bizalom nincs.

A járványkezelés minősége Magyarországon mennyire lesz a kampányuk középpontjában? Mert nagyon könnyű átesni az oltásellenesek klubjába.

Az ellenzék és a Magyar Szocialista Párt oltáspárti. Amit számon kérünk a kormányzaton, az az oltási terv és az őszinte, nyílt információ. Mi támogatjuk az oltást, én személy szerint is ebben látom az egyetlen megoldást. Amit a járványkezelés során látunk, az a megélhetés oldalán pedig teljesen gyalázatos. A kis- és középvállalkozások hónapok óta nem kapnak állami támogatást, egyik napról a másikra élnek. Az infláció elszabadul, de a nyugdíjat nem emelik olyan mértékben. Az, hogy a minimálbért, amit most elfogadtak, ha euróban számoljuk, akkor kevesebb, forintban persze valamennyivel több, de csak 3,6 százalék. Hiába mondják, hogy 4 százalék, de hát egy hónap kiesett.

A kormány csak közreműködött benne, ez a munkaadók meg a munkavállalók ügye.

Ha nincs megállapodás, akkor a kormány tud dönteni, és ez a társadalmi párbeszéd sem működik úgy, ahogy annak idején működött. Ez biztos, hogy kampánytéma lesz. Ha megnézzük a környező országokat, hogy segítik az embereket a túlélésben, akkor Ausztriában most még megemelik a bértámogatást, mert elhúzódnak a korlátozások, miközben Magyarországon például az álláskeresési járadék három hónapra jár, ha van annyi biztosítási jogviszonya valakinek. Hányszor járt már le ez a három hónap?

Ha több segítséget követel valaki, akkor nem beszélhet azzal párhuzamosan a költségvetés hiányának elszaladásáról, hanem azt támogatnia kell.

Ez egy súlyos kérdés. 3600 milliárd forintot költöttek el a gazdasági válság kezelésére, de ennek a háromnegyedét nem közvetlenül a válság problémáira költöttek el. Nem azzal van a baj, hogy elszáll a hiány, mindenhol elszáll a hiány, az Európai Unió tulajdonképpen ebben szabad kezet adott a tagállamoknak. Na de az nem úgy működik, hogy elengedem a hiányt, és odaadom a sajátjaimnak, hogy Mészáros Lőrinc kap több tízmilliárd forint támogatást, mert nem tudja a szállodáit üzemeltetni, miközben a vendéglátósoknak meg a létük kerül veszélybe, a megélhetésük.

Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018