eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter az otthonteremtési program és a családvédelmi akcióterv újabb részleteiről tartott sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökség Szalay utcai épületében 2020. október 19-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Novák Katalin a családtámogatási hüvelykujjszabályról: minél több gyerek, annál több pénz

Az lenne jó, ha többet keresztelnénk, mint amennyit temetünk, hosszú távon ez a célkitűzésünk – mondta az új otthonteremtési támogatásokról Novák Katalin az InfoRádió Aréna című műsorában. A családokért felelős tárca nélküli miniszter beszélt a kedvezményes áfa és az illetékelengedés üzenetéről, a családok teherbíró-képességéről a járvány közepette, és arról is, hogy milyen következtetéseket vontak le a szerencsi időközi választás eredményéből.

Magyarországon példátlan szigorító intézkedéseket jelentett be a kormányfő a koronavírus-járvány miatt. Mit figyel a kormány, amikor azt próbálja modellezni, hogy ezek a kötelező szabályok a családokra hogyan fognak hatni?

Hosszú hónapok teltek már el azóta, hogy először találkoztunk a koronavírussal, másképp élünk most, mint akkor, most ráadásul nagyon felgyorsultak az események. A második hullám erőteljesen elérte nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát, sőt, az egész világot. Alkalmazkodnunk kell nap mint nap ezekhez a változó kihívásokhoz. A legfontosabb az, hogy a magyar emberek életét megvédjük. A kérdés nagyon jó pontra világít rá, nemcsak minden élethelyzet más, hanem az emberek viszonyulása is más ehhez a helyzethez. Van, aki jobban tart a megbetegedéstől, van, aki inkább az állásának az elvesztésétől fél, van, aki az iskolák bezárása mellett van, más meg éppen amellett érvel, hogy amíg lehet, menjen tovább az oktatás a tantermi formában. Az a feladatunk kormányzatként, hogy tartsuk szem előtt az embereknek egészségvédelmét, az emberek érdekeit, és ezeket az érdekeket olyan szabályozásokkal szolgáljuk, amelyeket még be tudnak tartani, amelyeket hajlandók betartani, és ráadásul az élet, amíg lehet, ne álljon le úgy, mint ahogy már tavasszal megtapasztaltuk.

Milyennek látszik a magyar családok teherbíró képessége és kitartása?

Ha mindannyiunk nevében türelmet kérek, akkor azt hiszem, a legtöbbet kérem, hiszen ebből van a legkevesebb. Már mindenkinek elege van, mindenki unja. Annyiféle kompromisszumot kellett már kötni, nem szereti senki azt, hogy az életét korlátok közé kell szorítania. Szabadságvágyó emberek vagyunk, természetes, hogy nehéz ezekkel a korlátokkal együtt élni. Mégis azt kérem, hogy igyekezzünk türelemmel, összefogással viselni és elfogadni a mostani helyzetet. Valóban különbözők az élethelyzetek, valóban különböző a hozzáállás, mi figyeljük ezeket a hozzáállásbeli változásokat is, és igyekszünk betartható, jó szabályokat hozni. Ami a teherbíró képességet illeti, azt látom, hogy nagy Magyarországon a fegyelmezettség, ezt szeretném is megköszönni. Az elmúlt hónapok lehetővé tették azt, hogy az élet újrainduljon, hogy a tanítás az iskolába visszatérjen, a szülők visszamehessenek a munkahelyükre, hogy azok, akik esetleg elveszítették az állásukat, most újra dolgozhassanak, ez a teherbíró-képességet megnövelte. Most az a feladatunk, hogy ez a megnövekedett teherbíró-képesség ne essen áldozatául a második hullámnak.

Van-e arról valamilyen számításuk, hogy mennyi a családok tartaléka?

Igyekszünk a lehető legtovább fenntartani az élet működőképességét, hogy munkába lehessen menni. Például ha kijárási tilalom idején valaki dolgozni megy, természetesen felmentést élvez a szabályozás alól. Ez azért is fontos, mert egyrészt igénylik az emberek, másrészt abból van a pénzük, és hosszú távon a magyar gazdaságot is akkor tudjuk életben, mozgásban tartani, ha a járványügyi előírásokat minden esetben szem előtt tartva biztosítani tudjuk, hogy ne kelljen lemondani a munkáról. És amíg munka van és fedél van az emberek feje fölött, addig sokkal hosszabb ez a teherbíró-képesség. Ha pedig ennél is szigorúbbat kell lépnünk, akkor természetesen úgy fogjuk ezeket a döntéseket meghozni, hogy senki se kerüljön kilátástalan helyzetbe Magyarországon. De most minden napnak megvan a maga baja.

Mit gondol, meddig kell kibírnunk?

Én a gyerekeknek azt szoktam otthon mondani, hogy minden nappal közelebb vagyunk a vakcinához. Ez már egy reményteli dolog. Én azt tapasztaltam, hogy sokkal könnyebb elfogadni bármit, ha látjuk a végét. Azt borzasztó nehéz elviselni, hogy kilátástalanul hosszan kell újfajta szabályok szerint élnünk. Reményteli közelségbe került a vakcina, én most azt mondom, arra kell berendezkednünk, hogy ez az idei karácsony nehéz lesz: teljesen új szabályok között kell majd megünnepelnünk. Abban bízom, hogy ez lesz az egyetlen ilyen karácsonyunk, és ha minden jól megy, akkor tényleg csak néhány hónap kérdése, hogy tömegesen hozzájuthassanak az emberek a védőoltáshoz, és azzal végre magunk mögött tudhassuk a koronavírust.

Az első piaci és lakossági reakciók alapján a kormány ismét meg tudja mozgatni az otthonteremtési piacot. Van még valami, amit a törvény után rendeletben finomítani kell, hogy mindenki elkezdhessen vele számolni?

Rengeteg mindent kell még rendeletben szabályoznunk, hiszen a törvény csak a kereteket szabja meg. Kis türelemre van szükség, hogy a rendelet betűjéből megismerhető részletszabályokkal is mindenki tisztában lehessen. Ami biztos, hogy Magyarország eddig legnagyobb otthonteremtési programja indul el január elsejétől. A most az Országgyűlés előtt lévő törvény megteremti a feltételeit annak, hogy az új értékesítésű ingatlanok áfája január elsejétől 27-től 5 százalékra csökkenjen, illetve azt is, hogy azoknak, akik csokkal vásárolnak ingatlant, elengedjük az illetéket akár új, akár használt ingatlant vesznek, értékhatártól függetlenül. Minden más rendeleti szintű szabályozást igényel. Ezeknek a rendeleteknek az előkészítése hetek óta zajlik, akkor lesz jó a szabályozás, ha a lehető legkisebb részletre is kiterjed, és a lehető legszélesebb körnek nyújt támogatást. A Facebook-oldalamon is vártam a javaslatokat, rengeteget kaptam. Ezeket a kollégáim most dolgozzák fel, és igyekszünk megnyugtató megoldásokat adni azokban a rendeletekben, amelyeket egy-két héten belül megismerhet mindenki.

Mit csináljon az, aki most vásárolt ingatlant, de azt tapasztalta, hogy majd kedvezőbb szabályok szerint vásárolhatna januártól. Bontsa a szerződést? Próbálja újratárgyalni?

Azt ne várja tőlem, hogy én konkrét életvezetési tanácsokat adjak. A szabályokat el tudom mondani, illetve azt is, hogy milyen lehetőségeket kínálunk. Mindig minden újonnan megnyíló lehetőséghez képest lesz egy nappal előbb, meg két héttel előbb, és van, aki úgy fogja érezni, hogy pont ő maradt ki belőle. Ez sajnos így van. Inkább azokra gondolnék, akiknek új lehetőségek nyílnak meg, és szinte nincs olyan család, amelyik ne tudja ebben a lehetőségben részt venni.

Az új szabályok hogyan illeszkednek a régi családtámogatási rendszerbe?

A szabályozás akkor jó, ha nem indokolatlanul bonyolult, elég könnyen megérthető bárki számára, könnyen követhető és ritkán változik. A változásnak csak az a jó iránya, amikor bővítünk rajta, de a bővítés nem jár a régi szabályok felülírásával. Amikor öt évvel ezelőtt bevezettük a csokot, akkor volt a szocpol mint otthonteremtési támogatási forma, mi már akkor sokat egyszerűsítettünk. Nagyon egyszerű a hüvelykujjszabály és ez általában a családtámogatások mindegyik elemére igaz: minél több gyerek, annál több pénz. Hiszen az az alapelv is igaz, hogy minél több gyerek, annál több kiadás, tehát jogos az, hogy a több gyereket több támogatással segítjük. Így van ez az otthonteremtési programnál is. Ez a vezérelv: több gyerek még több támogatást jelent mindenkinek, aki gyermeket nevel vagy gyermeknevelés előtt áll. Új elemként az illetékmentesség ugyanolyan mértékű támogatást fog jelenteni az egygyerekes, kétgyerekes vagy nagy családoknak, vagy a gyerekvállalás előtt állóknak, a használt és az új ingatlant vásárlóknak, illetve akár a gyermekeiket egyedül nevelő szülőknek is, hiszen ha csokot vesznek igénybe, akkor teljes illetékmentességet élveznek majd január elsejétől, itt még az sem érvényesül, hogy több gyerek, több támogatás. Egyébként pedig a támogatásaink olyanok, mintha építőkockák lennének, az egész családtámogatási rendszerünk egymásra épül.

Hogyan találták azt meg, hogy a korábbi családtámogatási rendszer után milyen olyan területek vannak még, ahol új támogatást érdemes bevezetni?

Mondok két példát. Az egyik az az otthonfelújítási program. Én arra számítok, hogy ez lesz az egyik legnépszerűbb eleme az otthonteremtési programunknak, hiszen az elmúlt öt évben nagyon sokféle segítséget nyújtottunk, de ez újszerű, mert nem kell költözni. Most ezeknek a kiadásoknak a felét mi odaadjuk, ha bármit szépítenének, újítanának, korszerűsítenének az otthonokon a gyermeket nevelő családok, akkor a kiadásaik ötven százalékát, maximum 3 millió forintot visszaigényelhetik. A másik az illeték elengedése. Itt is azt néztük meg, hogy miben tudnánk még érdemi segítséget nyújtani. Márpedig ha eltekintünk teljes egészében az illetékfizetéstől, akkor az az ingatlan értékének 4 százalékát jelentő megtakarítás. Az egy nagyon komoly összeg, milliós tételt jelent. Aki valaha vásárolt már ingatlant, pontosan tudja, hogy milyen fájdalmas pillanat az, amikor a vételár kiegyenlítését követően egyszer csak jön az illeték kiszabásáról szóló értesítő. Most ezzel nem kell számolnia egyik csokot igénybe vevő családnak vagy családalapítás előtt álló fiatal párnak sem. Ez is egy logikus és érdemi segítség, ami következett az eddigieknek a logikájából.

Az illeték az államszervezet működéséhez szükséges bevételek része. Nem fog nagy lyukat ütni, ha megindul a lakáspiac?

Éppen ezért tudunk ebben kedvezményt tenni, hiszen nem valakitől vesszük el, az állam maga mond le a bevételeinek egy részéről. Az otthonteremtési programunknak azon túl, hogy reményeink szerint ismételten százezreknek tudjuk az otthonteremtését segíteni, van egy olyan hatása is, hogy az építőipar fellendítésén keresztül a gazdaságot is élénkíti. Ha a gazdaság élénkül, akkor az a költségvetés bevételeit is növeli. Tehát amit a vámon elveszítünk, azt a réven visszakaphatjuk, és közben pedig jót tettünk azokkal, akiknek nem kellett kifizetniük az illetéket. Ráadásul azokkal is, akik az építőiparban helyezkednek el, mert reményeink szerint lesz egy olyan területe az életnek, ahol óriási munkaerőre van szükség. Az elkövetkező egy-két-három évben biztos megélhetést tud jelenteni az építőipar is, hiszen azt már most látjuk, hogy kereslet biztosan lesz.

Kell számla ahhoz, hogy igényelhessem a támogatást?

Miután a számla alapján tudjuk a költségek felét megtéríteni, ezért a számlára szükség van. Aminek megint van egy olyan pozitív mellékhatása, hogy fehéríti a gazdaságot. Ez mindannyiunknak érdeke.

Akkor viszont kalákában nem nagyon tudjuk egymás házait felújítani.

Azt senki nem tiltja meg, ha a festéket valaki megveszi és ennek a felét visszaigényli, akkor egyébként a festékhengerrel maga festegessen otthon. Természetesen vannak olyan munkafolyamatok – sajnos nagyon kevesen tudnak vízvezetéket vagy villanyt szerelni –, amiért fizetni is kell. Ha fizet, akkor számlát fog érte kapni, ha pedig számlát kap, akkor ennek a költségeit fele részben visszaigényelheti majd.

Milyen csoportokat fog leginkább elérni a most készülő családtámogatási rendszer?

Alapvetően két ilyen csoportot nevesítenék. Az egyik azok a fiatalok, akik még gyermekvállalás előtt állnak. Ha sorra vesszük, hogy milyen lehetőségeik vannak, kezdve a babaváró támogatással, az otthonteremtési programmal, mennyi lehetőségük van, ez egy mai fiatal számára olyan perspektíva, amihez hasonló soha nem volt még. Egy olyan fiatal pár, amelyik három gyermeket tervez, tulajdonképpen 35 millió forintos támogatást vehet igénybe, amiből majd csak 10 millió forintnyit kell visszafizetnie. Nem kell éveket várniuk ahhoz, hogy önálló otthont vásárolhassanak vagy építhessenek, és hogy gyermeket vállalhassanak, családot alapíthassanak. A másik kör, amelyik már gyermeket nevel, nekik az otthonfelújítási programmal, de akár az illetékmentességgel olyan lehetőségeket kínálunk, amelyek abban segítik őket, hogy még jobb körülmények között nevelhessék a gyerekeiket. Azt szeretnénk, hogy Magyarországon még könnyebb legyen a családalapítás, a gyermekvállalás, a gyermeknevelés.

Ez az összeg, amit a kormány biztosít, el tudja hallgattatni azt a bizonytalanságot, amely egy gyerekvállalás előtt álló apában, anyában fennáll?

Ezt nem tudták azok sem, akik a háborús időszakban vállaltak gyereket. Erre garancia nincsen. Aki hittel éli az életét, az más várakozásokkal tekint a jövőben, mint az, aki nem. Egy dolgot mégiscsak tudunk, és erre most már van egy tízévnyi bizonyítékunk, hogy amíg polgári kormánya lesz ennek az országnak, addig mi a családosokat, a gyermeket vállalókat, gyermeket nevelőket minden lehetséges eszközzel támogatni fogjuk. És azért ez mégiscsak egy olyan dolog, amire bizton lehet számítani, másrészt lehet befolyásolni, hiszen a választásokon a magyar emberek döntik el, hogy milyen kormány legyen. Az az igazság, ha az ideális időpontot várja valaki arra, hogy gyermeke legyen, akkor félő, hogy aztán lemarad. Ez mindig lemondással jár, mindig áldozattal is jár, és mindig lehet kifogásokat találni, hogy miért nem most. Ha valamit nem bánok az életünkből, akkor első helyen van, hogy mi háromszor mondtunk erre már igent a férjemmel, és hogy három gyereknek lehetünk a szülei.

A kedvezményes áfa visszahozásával a rozsdaövezetben eltervezett ötszázalékos áfaszabály előnye eltűnt. Itt új szabályozás készül?

Az, hogy eltűnik egy előny, nem jelenti azt, hogy bárki rosszabbul jár. Van egy ilyen megközelítés, hogy ha valaki másnak is kedvezményt adok, akkor annak a relatív előnye, aki eddig kedvezményt kapott, csökken. De ez is azt jelenti, hogy rosszul senki nem fog járni, csak ez a relatív előny ebben a vonatkozásban megszűnik.

Meddig marad most ebben az állapotában stabil a családtámogatási rendszer? Mert sok piaci szereplő azt mondja, hogy még a korábbinál kedvezőbb intézkedések is a bizonytalanságot növelik, mert akkor megint újra kell számolni mindent.

Kicsit lehangolónak tartom azt, hogy akkor, amikor emberek örülni tudnának, elveszik az ő jóérzésüket. 2010 óta építkezünk folyamatosan a családtámogatások terén is, és eddig mindig betartottuk a szavunkat. Éppen most, amikor itt ez a koronavírus-járvány, akkor tudjuk visszaépíteni a 13. havi nyugdíjat, január elsejétől nemcsak az otthonteremtési program indul el, hanem júliustól az első hat hónapra járó csecsemőgondozási díj magasabb lesz, mint most, a korábbi fizetésüknél is többet fognak hónapról hónapra támogatásként megkapni az első félévben. Ezek további bővülést jelentenek, és ha van is végük a támogatásoknak, ahogy a babaváró vagy az autóvásárlási támogatásnál előre meghirdettük, de évekre előre minden esetben lehet tervezni.

A házasodási kedv az elmúlt tíz évben megnőtt. Van már demográfiai eredmény is, amit egyértelműen az intézkedésekhez lehet kötni?

Nem véletlen az, hogy a szakemberek a népmozgalmi adatok között tartják számon a házasságkötések számának alakulását is, eminens részét képezik a demográfiai mutatóknak. Méghozzá azért, mert akik házasságot kötnek egymással, azok a gyermekvállalás kapujában vannak. Magyarországon másfélszer annyi házasságot kötnek most, mint tíz évvel korábban, negyven éve nem látott szinten van a házasságkötések száma, miközben a válásoké hatvanéves mélyponton, ez igenis összefügg azzal, hogy ezek a fiatal párok várhatóan gyermekeket is vállalnak majd. Idén nőtt a megszületett gyermekeknek a száma is, sőt ha tíz évre visszatekintünk, az Európai Unióban Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben a gyermekvállalási kedv.

Számít az, hogy mikor fogunk növekedésbe fordulni?

Hogyne számítana, hát mégiscsak az lenne a cél. Ma természetes fogyás van Magyarországon, amit én nem tudok természetesnek tekinteni. Amikor egy nemzet fogyatkozik, és lemond a saját jövőjéről, ez hosszú távra igen kilátástalan perspektívát jelent. Az idei évben szeptemberig egyelőre kevesebben haltak meg, mint tavaly, és többen születtek. Az lenne jó, ha többet keresztelnénk, mint amennyit temetünk, hosszú távon mégiscsak ez lenne a célkitűzésünk. Ez nem fog egyik napról a másikra megtörténni, ehhez egy-két generációra szükségünk van, de bizakodhatunk abban, hogy amikor az utódaink itt beszélgetnek 30-50 év múlva, akkor már ők büszkén mondhatják azt, hogy most ismét egy gyarapodó, fiatalodó nemzetről beszélhetünk.

Hogy működik a Fidesz-elnökség koronavírus-járvány idején? Másfél méterre maszkban?

Betartjuk minden esetben az aktuális szabályokat. Ami fontos, hogy rendszeresen találkozzunk egymással, hiszen a Fidesz-elnökségben az éppen aktuális legfontosabb kérdéseket mindig megvitatjuk. Amikor fontos döntések születnek, akkor előfordul, hogy hetente találkozunk, egyébként havonta vannak elnökségi ülések, de ahogy a kormány is heti szinten ülésezik, úgy sokszor a Fidesz-elnökségnek is gyakrabban kell.

Alelnök asszony, a szerencsi időközi választás eredményéből ön milyen következtetést vont le?

Egyrészt azt, hogy bár összefogott teljes egészében a baloldal, ez sem volt elég ahhoz, hogy ne a kormánypárt jelöltje győzedelmeskedjen. Nagyon jó jelöltünk volt, Koncz Zsófiát évek óta ismerem, egy hihetetlen jól felkészült, szorgalmas, tehetséges fiatal hölgyről van szó, aki ráadásul gyerekkora óta természetes módon ebben a világban él és mozog. A másik fontos szempont, hogy katasztrofális jelöltje volt a baloldalnak. Az, hogy ma Magyarországon egy nyíltan antiszemita, cigányokkal nem tisztelettel bánó jelölt legyen, szerintem nagyon sokat elárul, ha a 2022-es választásokra előretekintünk. Ha egy körzetben ennyi párt összefogva is egy ilyen alkalmatlan jelöltet tud csak felmutatni, akkor hogy tudnának ők összetákolni egy kormányt. Ez persze nem az én gondom, ami tény és aminek örülök, hogy a választópolgárok elmentek, véleményt nyilvánítottak és a mi jelöltünket támogatták a szerencsi időközi választáson, és ennek köszönhetően úgy van kétharmadunk ismételten az Országgyűlésben, hogy közben a női képviselőknek a száma is növekedett eggyel.

Mikorra állítják össze a következő választás egyéni jelöltjeinek listáját?

A boszorkánykonyha folyamatosan üzemel, az ezzel kapcsolatos megbeszélések is zajlanak, de még nincsenek abban a fázisban, hogy ez a széles közvélemény számára prezentálható lenne. Most sokkal fontosabb dolgaink vannak, sokkal fontosabb döntéseket kell meghoznunk. Most ténylegesen emberéletek forognak kockán, és rajtuk múlik, hogy hogyan tudjuk a járvány második hullámát átvészelni. Ez nem lesz egyszerű, és ezt a feladatot még nem pipálhatjuk ki, most kell igazán észnél lennünk mindannyiunknak.

A Fidesz és az Európai Néppárt viszonyának rendezésével foglalkoznak még?

Ez is egy fékezett habzású ügy, úgy látom, hogy mindenkinek kisebb gondja is nagyobb annál, minthogy a Fidesz és a Néppárt kapcsolata hogyan alakul. Nem mi vagyunk azok, akik abban érdekeltek, hogy ezt a kérdést folyamatosan napirenden tartsuk. Én a Néppártra egy olyan potenciálisan erős pártszövetségként tekintek, amelynek meglenne a lehetősége arra, hogy a legnagyobb politikai erőként az Európai Parlamentben érdemben jó irányba tudja befolyásolni az Európában zajló folyamatokat. Nem feltétlenül él ezzel a lehetőségével sajnálatos módon a Néppárt, többen vannak olyanok, akik csak a személyes politikai ambícióikat kívánják megvalósítani és ennek eszközének tekintik a Néppárt és a Fidesz viszonyát is. Szerintem az lenne a feladat, hogy végre mondjuk már el és értessük már meg a választóinkkal is, hogy mitől más az, amit az Európai Néppárt képvisel, mi a mi jövőképünk Európa vonatkozásában. Most a koronavírus-járvány természetesen mindent felülír, de ettől azok a sorskérdések, amelyek Európa jövőjét évszázadokra meghatározhatják, ott vannak az asztalon, és foglalkozni kell velük. Igenis kérdés az, hogy milyen választ adunk a migráció kihívására, mi a válaszunk a versenyképességi kihívásokra vagy éppen a digitalizációra, az energiafüggőségünk kérdésére, Európa védelmi képességeire. Egy olyan globális versenyben, amelynek gyengülő szereplője Európa, kulcskérdés az, hogy mik a válaszaink ezekben az ügyekben.

Mit gondol, mikorra lesz következő hétéves költségvetés meg mentőcsomag, amikor 7-es cikkelyes eljárások és jogállamisági kritériumok lebegnek?

Az eddigi közel húszéves tapasztalatom az, hogy valahogy mindig sikerült megállapodni a végén. Itt is mindenkinek az az érdeke, hogy legyen megállapodás, de nem mindegy, hogy milyen kompromisszumokat kötünk. Fontos az, hogy legyen megállapodás, de nem mi kértük ezt az új Next Generation alapot, de elfogadtuk, hogy vannak olyan európai uniós tagállamok, amelyek számára ez az egyetlen reális perspektíva, és nem mi voltunk azok, akik olyan feltételeket vetettünk fel, lásd jogállamisági mechanizmus, amelyek nagyon megnehezítik azt, hogy a lényegről beszéljünk, a források reális és ideális elosztásáról. Szerintem erről lenne most érdemes beszélni, és az lenne jó, ha minél előbb mindenki a pénzéhez jutna. Mi alapvetően ezzel a szándékkal ülünk a tárgyalóasztalhoz, de tény az, hogy mi sem fogunk olyan kompromisszumokba belemenni, amelyek ellentétesek a magyar emberek érdekeivel.

Mit gondol, ki lesz a CDU következő elnöke?

A Kereszténydemokrata Unió Európa talán leginkább meghatározó politikai ereje. Ezért nekünk sem indifferens az, hogy ki fogja vezetni a CDU-t.

Ön kire tippel?

Nem fogok tippelni. Három erős jelöltről beszélnek most, és folyamatosan változik a belső megítélése is annak, hogy ki éppen a legesélyesebb. Figyelemmel kísérjük, és ami ebben a magyar érdek, hogy olyan elnöke legyen a CDU-nak, akivel képesek vagyunk úgy együtt gondolkodni, hogy a jó német–magyar kapcsolat a jövőben is fennmaradhasson. Ez a magyar embereknek is érdeke, elsősorban gazdasági értelemben. Nagyon sok ember él Magyarországon úgy, hogy német cégeknek a munkavállalója, és mi ezeket a német cégeket szívesen látjuk Magyarországon. Szeretnénk, ha ez a kapcsolat a jövőben is jó maradna.

Címlapról ajánljuk
VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

Az elmúlt években a munkaerő-piaci aktivitást jelentős részben növelte a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása, évente ugyanis körülbelül 15 ezer olyan friss nyugdíjas van, aki az ellátása mellett tovább dolgozik – mondta az InfoRádióban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese. A VOSZ támogatja azt, hogy minél többen – erejüktől függően – akár csak heti két napban dolgozzanak nyugdíj mellett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×