INFORÁDIÓ 
2020. november 26. csütörtök
Virág

egyesült államok

amerikai elnökválasztás

magyarics tamás

donald trump

joe biden

USA: eljött a választás, ami az egész világra kihat, de az eredményre akár hónapokig is várhatunk

USA: eljött a választás, ami az egész világra kihat, de az eredményre akár hónapokig is várhatunk

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

November 3-án elnököt választanak az Egyesült Államokban. Több mint 70 millióan már előre leadták a szavazatukat, de éppen emiatt lehet, hogy csak hónapok múlva derül ki jogerősen, hogy a következő négy évben Donald Trump vagy Joe Biden vezetheti a NATO legerősebb katonai hatalmát. Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az ELTE tanára az InfoRádió Aréna című műsorában a választási rendszer részletei mellett azt is elmondta, miért okoznak csúszást a levélszavazatok, milyen jogorvoslati lehetőségek halaszthatják a hivatalos végeredmény kihirdetését, és miért lehet még fontos szerepe a frissen kinevezett főbírónak is. Amerika választ sorozatunk harmadik része, nagyinterjú.

Magyarics Tamás az Arénában
 

A korábbi választáshoz képest jóval többen éltek az Egyesült Államokban a korai szavazás lehetőségével. Mit mutatnak a számok?

Október 28-ig (ekkor készült az interjú – a szerk.) körülbelül már 70 millióan szavaztak, ez döntő többségében levélszavazás, a többiek pedig az úgynevezett korai szavazással éltek. Jóval magasabbak a számok, mint 2016-ban volt, és ennek a fő oka a Covid-19, nagyon sokan el akarják kerülni azt, hogy sorba álljanak, ezért élnek ezekkel a lehetőségekkel.

Két fő lehetősége van az előzetes szavazásnak, a levél, meg a korai személyes. Hogy működik a rendszer?

Azzal kezdődik az egész, hogy 18 év a korhatár a szövetségi választásokon. A második nagyon fontos dolog, hogy regisztrálni kell ahhoz, hogy valaki szavazhasson. A regisztráció különböző módokon történhet, ez még mindig nem igazán működik, a 2016-os adatok szerint a választóképes lakosság körülbelül egynegyede nem is regisztrált, tehát bő 50 millió emberről volt akkor szó. Ha valaki regisztrál, az előfeltétel, hogy elmenjen szavazni, de ettől még nem mennek el nagyon sokan. Utoljára Amerikában 1968-ban voksolt több mint 60 százaléka azoknak, akik jogosultak szavazni. A korai szavazást általában 45 nappal korábban teszik lehetővé sok helyen. Egyes helyeken meg kell indokolni, hogy miért akar valaki korán szavazni, a többi helyen, döntő többségben nem kell megindokolni. A levélszavazásnál háromfajta alapvető kategória van. Az államok egy részében automatikusan kiküldik minden szavazásra jogosultnak az űrlapokat, más helyeken jelezni is kell, hogy kéri valaki, míg a harmadik esetben meg is kell indokolni, hogy miért. A következő kérdés, hogy meddig kell ezeknek a levélszavazatoknak beérkezniük. Egyes helyeken megkövetelik, hogy a szavazás napjáig, máshol elég, ha a szavazás napjáig feladják. Egyes helyeken már akkor megkezdik a levélszavazatok összegzését, amikor beérkeznek, más helyeken pedig csak az után kezdik meg, hogy személyesen leadták a szavazatukat az emberek. Ennek megfelelően van olyan állam, amelyik egészen november 23-ig elfogad levélszavazatokat. Ahol nagyon szoros a küzdelem, ott november 23-ig nem lehet majd tudni, hogy milyen eredmény született. Tehát a sok levélszavazat miatt elképzelhető, hogy november 3-án éjjel nem tudjuk azt, hogy ki az amerikai elnök, mert nagyon sokat számíthatnak az úgynevezett csatatér vagy billegő államokban.

A levélszavazatok, illetve a korán leadott szavazatok több mint 70 milliós tömege a teljes amerikai választójogosult népességhez képest mekkora?

A szavazásra jogosultak száma 255-260 millió körül van, de 70 milliót nem ebből kell számolni, mert például 2016-ban a 250 millió emberből mindössze 138 millió adta le a szavazatát. Ha 150-160 millió szavazat lesz, akkor olyan kétötöd, amennyi szavazat eddig beérkezett.

Látja-e valaki az Egyesült Államokban, hogy ez a 70 millió levélben, illetve személyesen leadott szavazat melyik jelölt győzelmét vetíti előre?

A felmérések szerint a demokraták azok, akik inkább levélszavazattal élnek. Ha megszámolnák, akkor valószínűsíthetően a demokrata jelölt vezetne akár jelentősen is. A személyes szavazás meg inkább a republikánusok körében népszerű. Lehetséges, hogy ha összeszámolnánk a 70 millió szavazatot, egyértelműen Joe Biden kerülne ki győztesen, ha viszont összeszámoljuk a leadott szavazatokat november 3-án, akkor kiderülhetne, hogy Trump vezet, viszont nem számoltuk még hozzá azokat a levélszavazatokat, amelyeket csak november 3. után lehet kinyitni, és akkor megint fordulhat a kocka. Sok forgatókönyv van.

Mennyire zárt a levélszavazatok kezelése? A republikánusok konkrétan csalástól és a csalás utáni káosztól tartanak a levélszavazatok miatt.

A levélszavazatoknál eddig átlagosan 3 százalékot érvénytelenítettek különböző okok miatt, hogy nincs aláírás, nem megfelelő vagy nincs dátum, későn adják föl. Ha ebből indulunk ki, akkor eleve 3-4 százalék a levélszavazatok közül elveszik. Amit a republikánusok általában kifogásolnak, hogy bizonyos mértékű befolyásolásra közvetlen lehetőség van. Ezek egyike az úgynevezett levélszavazat aratása, a vote harvesting, amikor egy családtag vagy közeli ismerős összeszed néhány levélszavazatot, és leadja. Kérdés az, hogy valoban elviszi-e, vagy kidobja-e. Ezenkívül a levélszavazatokat nemcsak a választási bizottság helyszínén lehet feladni, hanem fölállítanak urnákat máshol is, akár nagy bevásárlóközpontokban, és kérdés azoknak a biztonsága. Másik kérdés, hogy amikor kitölti valaki a levélszavazatot, akkor lehetséges, hogy mellette állnak és mondják, hogy az X-et ide vagy oda húzza be. A republikánusok ezért mondják azt, hogy a személyes szavazatleadás kevésbé ad lehetőséget különböző visszaélésekre. Ezekből elég sok vita lesz, főleg olyan helyeken, ahol nagyon szoros az eredmény.

Sikerült-e eddig bizonyítani levélszavazatokkal kapcsolatos csalást?

Nem tudok arról, hogy bizonyítottak volna. Ami viszont tény, hogy mind a két párt jelentős számú jogászcsapatot verbuvált már magának, mert valószínűnek tűnik, hogy több helyen lesznek viták. A republikánusok a levélszavazatokkal kapcsolatban nagyon szkeptikusak, és ha Donald Trump veszítene, akkor néhány helyen megnéznék még pontosabban, hogyan számolták a szavazatokat és megfelelnek-e az előírásoknak. Egyes államokban kötelező az újraszámolás nagyon csekély különbség esetén, ugyanakkor lehetőség van arra a legtöbb államban, hogy az egyszerű állampolgár beadványt intézzen a helyi választási bizottsághoz vagy a helyi bíróságon támadja meg az eredményt, és abban az esetben hivatalból köteles kivizsgálni az ügyet a megfelelő szervezet.

A levélszavazásnál hogy mérik a határidőt?

November 3. a feladási határidő. Egyes helyeken a beérkezési is. Egy-két állam november 23-ig kitolta a beérkezés határidejét, mert a posta túl lesz terhelve. Ezt megint csak vitatják, mert a posta egy normális napon 400 millió küldeményt továbbít. Pár tízmillió plusz küldeményt valószínű, hogy az amerikai posta meg tud oldani. Ezért már előzetesen vita volt, mert a demokraták 25 milliárd dollárral akarták a postát feltőkésíteni, hogy ezeket a küldeményeket időben és megfelelő módon tudja kezelni. A republikánusok erre nem voltak hajlandók arra hivatkozva, hogy az amerikai posta tudja ezt kezelni, ez önmagában nem okozhat gondot.

Hová kerülnek a levélszavazatok fizikailag?

Szövetségi szervezet nincs, az Egyesült Államokban az elnökválasztást nem szövetségi szinten szervezik. Minden egyes állam maga szervezi meg, hogy hogyan gyűjti be a levélszavazatokat, hogyan bonyolítja le a személyes választást. De minden államban van egy választási bizottság, amely felelős a választások tisztaságáért, és a választási bizottság az, amelyik megszervezi a beérkezett szavazatoknak a megszámlálását, illetve az őrzését, raktározását arra az esetre, ha később viták adódnak.

Meddig kell raktározni?

Ez is államonként változik. Biztosan egy gondosan őrzött helyen tárolják, ahol senki illetéktelen nem férhet hozzá, de ez az egyes államoktól függ, ez állami kompetencia, nem szövetségi.

Magyar idő szerint az Egyesült Államok egyes államaiban mikor kezdődik és mikor ér véget a szavazás?

Ez már becsapott elnökjelölteket is, mert azt gondolták, hogy ők nyertek, aztán mire beérkeztek a nyugati partról a szavazatok, kiderült, hogy mégsem. Eleve három óra eltolódás van a keleti és a nyugati part között, plusz még nem számoltuk Hawaiit és Alaszkát. Sokan megkérdőjelezik azt is, hogy a tévécsatornák és rádiók folyamatosan mutatják az eredményeket, és ezek mennyire befolyásolják máshol a szavazást. Egyes országokban addig nem lehet eredményeket közölni, amíg az urnákat mindenhol le nem zárták, az Egyesült Államokban azonban a nyugati parton már elvileg tudják azt, hogy nagyjából mi történt a keleti parton. Az igazság az, hogy már most meg lehet mondani, hogy nagyjából mi történik a keleti és a nyugati parton. Mind a két helyen Joe Bidenre fognak szavazni. Ha a ’16-os választási térképet nézzük, akkor úgy festett Amerika, hogy a keleti és a nyugati part kék volt, közötte egész Amerika vörös, ez a republikánusok színe. Most valószínűleg színesebb lesz, de az, hogy a keleti parti államok mit mutatnak, nem hiszem, hogy befolyásolja a nyugati parti államokat. Az érdekes a kettő közötti államok egy része lesz.

A középső rész, amely a választási térkép szerint vörös, eredménye a nyugati partot bármilyen módon serkentheti?

Nem tartom valószínűnek, mert a nyugati parton Herbert Walker Bush volt az utolsó republikánus elnökjelölt, aki nyert. 2016-ban Hillary Clinton San Franciscóban kapott nyolcvanegynéhány százalékot, Donald Trump meg kilencet. Ha nem is ekkora a különbség az egész nyugati partot tekintve, de annyira biztosan demokrata bástyák, hogy nem valószínű, hogy bármilyen eredmény egy másik államban bármilyen mértékben befolyásolná ezeknek az államoknak az állásfoglalását.

Arra van-e valami szabály, hogy az előzetesen leadott levél-, illetve korai személyes szavazatokat mikor kell hozzászámolni az élőben leadott szavazatokhoz?

Ez államonként változik. Van olyan állam, amelyik folyamatosan dolgozza fel a levélszavazatokat, és vannak olyan államok, amelyek csak az után kezdik fel feldolgozni, hogy az összes személyesen leadott szavazat beérkezett.

Mikor lehet szabály szerint hivatalos végeredmény, ami az összes jogorvoslati határidő lejárta után születik meg?

A jogorvoslati határidők is különböznek államonként, hogy kicsit bonyolítsuk a helyzetet. Van, ahol 10, van, ahol 14, van, ahol 30 napig lehet benyújtani jogorvoslati kérelmet, és az még csak a benyújtás. Egy pontos időpont van, ez jelen pillanatban december 11-re esik, amikor az elektori kollégiumi szavazatokat az összes államban véglegesíteni kell. Tehát magyarul: december 11-ig kellene eldönteni azt, hogy melyik államból ki kapja meg az elektori szavazatokat. Döntő többségben, egy-két államot kivéve, a győztes mindent visz elve alapján működik a rendszer, az összes elektori szavazatot megkapja az, aki akár eggyel több szavazatot kap, mint bárki más. Kalifornia esetében 55-öt, Wyoming esetében hármat, ez a két szélsőség, közötte pedig aszerint van elosztva, ahány szövetségi képviselője és szenátora van egy államnak, annyi elektori helyet kap az elektori kollégiumban, és mivel a képviselők száma a lélekszámon múlik, tehát a nagy lélekszámú államok ennek megfelelően több elektorral rendelkeznek, a kisebb lélekszámúak pedig kevesebbel.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: Pixabay
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018