INFORÁDIÓ 
2020. október 20. kedd
Vendel

magyarics tamás

amerikai elnökválasztás

levélszavazás

elnökjelölti vita

Az újraválasztásáért induló republikánus Donald Trump elnök (j) és demokrata párti kihívója, Joe Biden az ohiói Cleveland város Case Western Reserve egyetemén rendezett első elnökjelölti vitában 2020. szeptember 29-én.

Magyarics Tamás az elnökjelölti vita pikáns részleteiről, a különös kampánypénzekről és a nagy főbíródilemmáról

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Akik valami tartalmat szerettek volna, azok csalódottak – mondta az első elnökjelölti vitáról Magyarics Tamás, az ELTE tanára az InfoRádió Aréna című műsorában. A külpolitikai szakértő bepillantást adott az amerikai kampány titkaiba, elmondta, miért vitatott a levélszavazás, kulcskérdés-e az új legfelső bírósági bíró kinevezése, és hogyan lehet kijátszani a 2500 dolláros kampánytámogatási limitet.

Magyarics Tamás az Arénában
 

Megtartották az első elnökjelölti vitát a november 3-i amerikai elnökválasztás előtt. Ebből lesz még kettő. Mi a jelölti viták jelentősége az amerikai választási politikában?

Ha nagyon jól ismert jelöltek vannak, akkor sok esetben döntően nem befolyásolta a vita a jelöltek állását, de vannak történelmi példák, amikor igen: például a legelső híres vita Nixon és John Kennedy között. Akik nézték az adást, azok Kennedyt hozták ki győztesnek, akik hallgatták, azok Nixont, Kennedy sokkal nyugodtabbnak tűnt, viszont Nixon tartalmasabb volt. A Carter–Reagan-vitában 1980-ban Reagan tulajdonképpen félig-meddig megfordította a versenyt, hiszen korábban Carter vezetett előtte egy-két ponttal, és nyilvánvalóan vannak olyan viták, amelyek döntően nem befolyásolták a végkimenetelt, mint Barack Obama vitája John McCainnel vagy Mitt Romney-val. A jelenlegi vita, úgy tűnik, hogy döntően nem változtatott. Mind a két jelölt inkább a saját táborának beszélt meglehetősen alacsony színvonalon, mindkettő arra törekedett, hogy a saját szavazótáborát megerősítse.

Melyik viták szoktak inkább számítani? Az első, a középső, vagy amelyik a legközelebb van az elnökválasztáshoz?

Tapasztalat nincs igazán, a témától is függ, hogy hibázik-e valaki, mert akkor mindegy, hogy hányadik vitáról van szó. Ilyen jelentősebb hibának tartották sokan 1976-ban a Carter–Ford vitát, amikor Ford egy kérdésre azt mondta, hogy Lengyelország, illetve Közép-Európa nincs a szovjet uralom alatt, 1992-ben az idősebb Bush kicsit türelmetlenül az órájára nézett, és ezt úgy interpretálták, hogy unja az egészet és lenézi az amerikaiakat. Hasonlóképpen 2000-ben Al Gore nagyon okosnak akart tűnni, forgatta a szemét, nagyokat sóhajtozott az ifjabb Bush válaszain, az sem tetszett az embereknek.

A televízió előtt ülő emberek első benyomása számít inkább, vagy az, amit később a politikai kampánygépezetek elmagyaráznak, hogy ki is volt a jobb?

Állítólag most akár 100 millió ember nézte a vitát, viszont azt, hogy adott esetben a Fox Newson, a CNN-en vagy bármelyik televíziós csatornában a hírmagyarázók mit mondanak, ennek már csak a töredéke látja. A vitában eléggé kevés volt a tényanyag, a tartalom. Megkérdeztek sok mindenkit a vita után, és legjobban egy afrikai amerikai foglalta össze: nagyon figyelt arra, hogy neki most miért lesz jobb, ha az egyik vagy a másik jelölt nyer, és ez nem derült ki a számára. Akik valami tartalmat szerettek volna, azok, azt hiszem, hogy csalódottak.

Mekkora az elnökjelölti televíziós vita súlya az elnökjelölti kampányban?

Most nagyobb a súlya, mint általában, hiszen ha nincs járvány, akkor most a kampány közepén kellene hogy legyenek, amikor a jelöltek naponta három-négy-öt gyűlést tartanak, röpködnek az Egyesült Államokban föl és alá. Minden egyes szavukat lesik az emberek, nagyon sokszor nem előre megírt szövegeket kell mondaniuk, sokat számít az, hogyan tudnak reagálni adott helyzetre. Az amerikaiak többre értékelik azt, hogy a jelöltek megjelennek az adott városban, akár kisvárosban, és ott elvegyülnek az emberek között, elmondják a véleményüket, meghallgatják azt, hogy nekik mit mondanak, minthogy így mesterséges körülmények között egymással vitatkoznak. Most nem is vitatkoztak, egymás mellett elbeszéltek most inkább.

Melyek voltak a fő témák?

Nyilvánvalóan a járványkezelés, ez a demokratáknak egy súlyponti kampánykérdése, azt próbálják az emberek fejébe verni, hogy Donald Trump félrekezelte a válságot, amiben van részben igazság, de nem teljes mértékben. A másik a gazdaság, ez legalábbis januárig a republikánusoknak lett volna a nyerő kártya, azóta egy kicsit változott a helyzet, de az a három és fél év, amikor a Covid nélkül lehetett a gazdaságot irányítani, mindenképpen egy sikertörténet volt a Trump-adminisztráció szempontjából. Előkerült a faji kérdés, az ennek nyomán kirobbanó erőszak, ahol a Biden-argumentum az volt, hogy rasszista fehérek a felelősek nagy részben, amíg Trump azzal érvelt, igaz, hogy fehér jobboldali csoportok is vannak az utcán, de a legfőbb bajkeverők a baloldalról kerülnek ki. Téma volt természetesen az új legfelsőbb bírósági bírónak a kinevezése. Alkotmányjogilag Donald Trump abszolút szilárd talajon áll, mert joga van kinevezni, a másik oldal persze azzal érvel, hogy ez politikailag nem elegáns dolog. Nem nagyon tudták kifejteni ezeket a kérdéseket, mert általában egymás szavába vágtak, és inkább személyeskedéssé alakult az egész. Természetesen az adókérdés előkerült, a The New York Times talán egy nappal a vita előtt közölte a négyéves kutatómunka eredményét, amely szerint Trump vagy nem fizetett, vagy abszolút minimális, nevetséges adót fizetett. Trump azzal érvelt, hogy ő 38 millió dollárt is fizetett. Erre Biden azt mondta Trumpnak, hogy nem elnöki jellegű magatartás, amit mutat.

Koronavírus-járvány van az Egyesült Államok is. Várhatóan még többen fognak élni a levélszavazás intézményével, ami a vita középpontjában van. Mi ez az intézmény, hogyan működik?

A levélszavazás bevett dolog, és eddig általában tízmilliók szavaztak így, de most nyilvánvalóan ez a szám megsokszorozódik. 35 olyan állam van, ahol kérni kell a szavazólapot, és minden további nélkül kiküldik. Hat olyan állam van, ahol kérni lehet, de meg kell indokolni, hogy miért nem szavaz személyesen az illető, és tíz olyan hely van, ahol mindenki levélben szavaz. Azért 51 jön ki, mert az ötven állam, plusz Washington főváros. Ezen belül még vannak különböző szabályok, megfelelőképpen kell kitölteni, tanú által kell hitelesíteni, két borítékba kell berakni, és úgy lehet beküldeni. Vannak olyan államok, amelyek megkívánják, hogy november 3-ig adják föl, máshol november 3-ig kell beérkeznie. Van úgynevezett szavazólap-begyűjtés, ez a ballot harvesting, hogy egy valaki, családtag vagy közeli ismerős több szavazólapot összegyűjthet, és együtt adhatja föl, amit sok helyen elleneznek. Újabb csavar az egész történetben az, hogy vannak úgynevezett drop boxok, ahova be lehet dobni, és nem személyesen kell föladni a postán a szavazólapokat. Eddigi tapasztalatok alapján, amikor 10-20 millió ember szavazott így, akkor a szavazatoknak körülbelül három százaléka volt érvénytelen. Ha itt 130-140 millió szavazatról beszélünk, akkor az már egy eléggé jelentős szám lenne, plusz még kérdés, hogy a postaszolgálat mennyire tudja ezt kezelni, határidőre eljuttatni a szavazóbizottságokhoz a szavazatokat. A demokraták 25 milliárd dollárt akartak adni a postaszolgálatnak a plusz költségekre, Donald Trump pedig megvétózta ezt. A republikánusok azt szeretnék, ha minél több ember szavazna személyesen, a demokraták pedig a levélszavazatoknak a minél szélesebb körben való lehetővé tételét szeretnék.

Miért tartanak a republikánusok a levélszavazattól? Mert a demokratáknak több levélszavazójuk van, vagy mert csalástól tartanak?

Ők úgy gondolják, hogy azok szavaznak inkább levéllel, akik nem nagyon szoktak elmenni személyesen. Nagyon sok fiatal nem veszi a fáradságot, aki inkább a demokrata pártra szavazna, nagyon sok afrikai amerikai vagy latino esetleg távol lakik a szavazóhelyiségtől, és nem tartják fontosnak a dolgot, míg a republikánus szavazók, akiknek a többsége fehér és sokkal fegyelmezettebb ilyen szempontból, inkább elmegy szavazni.

A Fox News számolt be olyan esetről, hogy katonai bázison összegyűjtött szavazatokat találtak a kukákban, tehát nem jutott el a rendeltetési helyére, és ezek Trumpra leadott szavazatok voltak. Bizonyított csalás levélszavazatnál történt az Egyesült Államokban?

Igen, ilyenek vannak. Ha valaki összegyűjti a szavazatokat, és azt mondja, hogy elviszi a szavazóurnához, és félúton az egészet beledobja a kukába, ilyenek lehetnek, és biztos, hogy a nagy számok törvénye alapján egy adott számú szavazatot biztosan diszkvalifikálni lehet.

Ha ennyire bizonytalannak tűnik a levélszavazatok rendszere, miért nem változtattak rajta az elmúlt három és fél évben?

Mert nem gondolt senki erre, és mert az elnökválasztásnál a szavazás tagállami jogkör. Minden tagállam külön-külön szervezi meg, különböző szabályok léteznek. Az, hogy most szövetségi szinten vitatkoznak erről, a tagállamokat nem érinti.

Az elnök azt mondta, hogy alighanem a legfelsőbb bíróságon fog véget érni ez a választási eljárás is. Mit kezdhet a legfelsőbb bíróság egy választási eredménnyel?

2000-ben hetekig tartott ez a huzavona, és végül a legfelsőbb bíróság egy adott ponton 5:4 arányban úgy döntött, hogy lezárja az újraaszámlálást, amikor Bush vezetett Floridában. A legfelsőbb bíróság azt teheti , ha megtámadják az eredményt, akkor jogászok által benyújtott bizonyítékok alapján megállapítja, hogy az adott kifogás jogos-e. Sokfajta szcenárió képzelhető el. Elképzelhető, hogy tényleg ott végződik a választás, de sokan attól tartanak, ha nagyon szoros lesz az eredmény, akkor ennek következményei lesznek, a vesztes tábor nem biztos, hogy békésen el fogja fogadni ezt az eredményt.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: MTI/EPA/AFP/Olivier Douliery
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018