INFORÁDIÓ 
2020. augusztus 10. hétfő
Lőrinc

karácsony gergely

főpolgármester

főváros

bkv

lánchíd

3-as metró

Karácsony Gergely főpolgármester sajtótájékoztatót tart a Városházán 2020. január 17-én. A főpolgármester elmondta, hogy évente nagyjából kétmilliárd forintból szüntetnék meg a CT- és MR-várólistákat Budapesten a daganatgyanús megbetegedések esetében. Jobbról Havasi Gábor egészségpolitikai tanácsadó, a Fővárosi Közgyűlés tagja.

Karácsony Gergely a BKV túléléséről, a 3-as metró izzasztó helyzetéről és a miniszterelnök-jelöltségről

Infostart

Remélem, hogy a koronavírus-járványt kibírja a BKV – mondta Karácsony Gergely, mert csak a jegybevétel-kiesés 25-30 milliárd forint lesz. Budapest főpolgármestere az InfoRádió Aréna című műsorában közölte, a kért négymilliárd forintos állami plusztámogatás elmaradása miatt lett érvénytelen a Lánchíd közbeszerzése, míg a 3-as metró felújítását és a klimatizálását is egy-egy jogvita gátolja, és beszélt arról is, miért nem akar indulni a 2022-es parlamenti választáson.

Karácsony Gergely az Arénában
 

Megtervezték már, hogy hogyan fog működni a budapesti közösségi közlekedés iskolakezdéskor?

A közösségi közlekedés teljes kapacitással ment tulajdonképpen a járvány idején majdnem végig, azért, hogy tudjuk tartani azt a fajta társadalmi távolságtartást, amit előírtak akkor a jogszabályok. Ma már ezek nincsenek hatályban, és szeretnénk minden eszközzel elérni azt, hogy a közösségi közlekedés újra népszerű legyen. Most a kapacitásunk 50 százaléka alatt vagyunk, még mindig van egyfajta távolságtartás a közösségi közlekedéssel szemben, de azt nagyon fontos látni, hogy van egy szint, amely fölé már ezt a kapacitást fizikailag nem lehet emelni.

Nincs annyi jármű?

Nincs annyi jármű, nincs annyi út, nincs annyi hely, ahol elférnek a járművek. A villamosok, a metrók gyakorlatilag folyamatosan járnak. Éppen ezért próbáljuk a tömeg elkerülése érdekében az összes lehetőséget lehívni. Ennek egy nagyon fontos része a távmunka, a másik pedig az iskolakezdés. Elkezdődött egy társadalmi párbeszéd arról, hogy csúsztatott iskolakezdéssel induljunk el Budapesten, de nyilván van egy csomó szempont, amit figyelembe kell venni. Azt szeretném majd kezdeményezni az iskolafenntartóknál, hogy a középiskolák esetében Budapesten ne nyolc órakor, hanem fél kilenckor kezdődjön a tanítás. Ez a korosztály már önállóan közlekedik, ezáltal nem hoznánk a szülőket abba a helyzetbe, hogy az iskolába mondjuk fél kilenckor kell menni, de a munkahelyre nyolcra. Természetesen mi csak javaslatot tudunk tenni, és érvelni emellett. Ez jelentősen csökkentené a csúcsidőben a közösségi közlekedést is. Az eddigi egyeztetések alapján ez tűnik egy olyan javaslatnak, amely megléphető, van érdemi hatása, és talán nem borítja föl a családok életét sem.

Hány járványhullámot fog még kibírni a BKV?

Remélem, hogy ezt az egyet kibírja. Harminc éve politikai viták tárgya a budapesti közösségi közlekedés finanszírozása. Én most is azt gondolom, hogy a közösségi közlekedés alulfinanszírozott, egy ekkora város közösségi közlekedését nemcsak a város polgárai használják, ezért nem is elvárható, hogy csak a város polgárai fizessék a költségeit. Van a BKV–BKK működésében állami pénz, de a költségek túlnyomó többségét a fővárosi önkormányzat termeli ki, illetve az utasok a jegybevétel révén. A jegybevétel drámai mértékben visszaesett, természetesen érthető okokból. Ma már azt kommunikáljuk mindenkinek, hogy a közösségi közlekedés az eddigi tapasztalataink szerint sokkal kisebb mértékben járul hozzá a járvány terjedéséhez. Ha valaki a közösségi közlekedést használja, maszkot visel, akkor gyakorlatilag nem jelent érdemi veszélyt a közösségi közlekedés a járvány szempontjából. Idén nagyjából 25-30 milliárd forint az a jegybevétel-kiesés, amit a városnak ki kell pótolnia, és a költségeink érdemben nem csökkentek, hiszen a kapacitást fönn kell tartani, sőt voltak plusz kiadásaink is, hiszen a járműveket például rendszeresen fertőtlenítjük a mai napig is. Ezek miatt nagyon nehéz helyzetbe került a várost, és ezen belül a közösségi közlekedés finanszírozása.

Kinek a feladata lesz betartatni a maszkviselést a buszon?

Az ellenőrök fölszólíthatják az utasokat, hogy a maszkot viseljék, és le is tudják szállítani a járműről azt, aki ezt nem hajtja végre. Mégis alapvetően az emberek együttműködési szándéka a kulcstényező, és ezt a szándékot szeretnénk megerősíteni. Most is 80 százalék fölött van a maszkviselés. Egy kicsit lanyhul a fegyelem, és ez bizonyos szempontból érthető is, mert nyár van, meleg van, egy kicsit már úgy érezzük, hogy elmúlt ez a dolog.

De nem múlt el.

Nem múlt el, főleg a környező országokban nem múlt el, és sajnos a nagy számok törvénye szerint az nem reális, hogy Magyarország megússza a járvány erősödését. Arra kérek minden budapestit, hogy a szabadságunknak ezt a kicsit elemét, hogy maszkban szállunk fel a buszra, az üzletekben és zárt térben maszkot használunk, tegyük be a közösbe annak érdekében, hogy azt a szabadságot, amit nyertünk a karantén feloldása után, meg tudjuk őrizni.

Milyen tapasztalatokat vontak le a járvány budapesti terjedéséből, például a Pesti úti idősotthonban történtekből?

Nehéz erről szikáran és szakmai alapon beszélni, hiszen egy rendkívül átpolitizált kérdés. Európában a halálesetek fele idősotthonokban történt, ez egy nagyon erős kockázati csoport. Ha mellétesszük azt az adatot, hogy milyen mértékű a kórházi fertőzöttség Magyarországon, hogy minden második haláleset kötődik kórházi fertőzéshez, nagyon fontos az a protokoll, amit korábban mi nagyon nyomatékosan kértünk, hogy a kórházból visszatérő ápoltak csak akkor kerüljenek vissza a helyükre, ha negatív koronavírustesztet végeztek rajtuk. Ma már ez kötelező protokoll, nagyon fontos, hogy ezt fönntartsuk. Egyelőre az idősotthonainkban nem töltjük föl az üres létszámokat, és elindult egy program annak érdekében, hogy a húsz éve túlzsúfolt intézményeinket alkalmassá tegyük arra, hogy el lehessen különíteni olyan bentlakókat, akiknél felmerül a járvány terjedésének a veszélye, és természetesen ma már sokkal jobban állunk védőfelszerelésekben is. Ezzel együtt is nagyon óvatosnak kell lennünk, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a járvány ne erősödjön föl újra.

Amikor legutóbb itt volt, azt mondta, hogy ez egy tévedés, hogy Budapestnek nincsen lehetősége az egészségügyi intézményein keresztül egészségügyi ellátást nyújtani, mert ott vannak a kerületek. Ebből a szempontból a járvány milyen következtetésekre vezetett?

A kerületek által működtetett járóbeteg-ellátó intézmények a járvány kezdeti időszakában bezártak, csak a szükséges ellátásokat biztosították. Most végre vissza tudunk térni annak a programnak a végrehajtásához, amihez a kormánnyal együttműködésben forrásokat is szereztünk, hogy például a várólistákat rövidíteni tudjuk. De alapvetően azt kell látnunk, hogy a fekvőbeteg-ellátó intézmények voltak a gócpontjai a járvány terjedésének, nem a járóbeteg-ellátó intézmények. Remélem, hogy az Európai Unió újraindítási csomagjából szerzett források egy részét a kormány arra fogja felhasználni, Budapesten is, hogy a kórházainkat fejlesszük. És mi is természetesen szeretnénk forrásokhoz jutni, akár ebből az alapból, akár máshonnan, hogy az idősellátásban egy rendszerszintű reformot véghezvigyünk.

Ha jól értem, akkor most azt tudják tenni, hogy nem engednek be több ellátottat, és megpróbálnak tágasabb, elkülönítésre alkalmasabb tereket csinálni ugyanazokban az intézményekben.

Igen, most ezt tudjuk tenni. Ez a fővárosi önkormányzat számára nagyon komoly költségvetési kiadást is jelent, hiszen a finanszírozás arra ösztökélné a fenntartókat, hogy több páciens legyen, hiszen egy fejkvóta alapján működünk. Ez a szempont most nem érvényesülhet.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018