INFORÁDIÓ 
2020. november 24. kedd
Emma

jelasity radován

erste bank hungary

magyar bankszövetség

Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója , mielőtt megállapodást ír alá a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek garanciájáról Pier Luigi Giliberttel, az Európai Beruházási Alap vezérigazgatójával a Magyar Tudományos Akadémia épületében 2018. február 22-én. A megállapodással kedvezőbb feltételekkel juthatnak hitelhez az érintett társaságok.

Jelasity Radován a bankrendszer becsületéről, a költségvetésről és a home office tanulságairól

Infostart / InfoRádió

A bankszektor azonnali feladata a kormányzati és jegybanki gazdaságélénkítő program mielőbbi felfuttatása, mert ez mindenkinek az érdeke – mondta Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. A Magyar Bankszövetség nemrégiben megválasztott elnöke beszélt koronavírus okozta válság veszteségeiről és esélyeiről, a banki digitalizáció váratlan felgyorsulásáról és a Budapest Bank magánosításával létrejövő új nagy bank jelentette kihívásokról is.

Jelasity Radován az Arénában
 

Melyek a legfontosabb személyes tapasztalatai a koronavírus-járvány időszakából?

Jövő héttől valószínűleg az Európa-toronyban dolgozó munkavállalók harmadát be fogjuk hívni, természetesen önkéntes alapon, szerintem ebből nem több, mint a fele fog az elején bejönni. Ennek az utóbbi két és fél hónapnak voltak pozitív és negatív részei is. Furcsa volt nézni a két üres tornyot, viszont jó érzés volt látni, hogy a bank a vártnál sokkal jobban működik. Láttuk, ahogy változnak a munkavállalói szokások, néztük és figyeltük, hogy változnak az ügyfelek szokásai. Ezek nagyon fontos tanulságok voltak.

Milyen hatása volt a járványnak a magyar és az európai gazdaságra? Milyen gazdasági mutatókat kell figyelni, hogy meglássuk, mi a helyzet most?

Nagyon nehéz megmondani, az előrejelzések nagyon változók intézménytől, osztálytól függően. Mindenki arról beszél, hogy V-alakú kilábalás lesz, már csak az a kérdés, hogy a lejtmenet és a felfelé menet között mennyi idő kell. Egy biztos, nagyon sok jelentős szereplő újra fogja gondolni a stratégiáját. Elgondolkozik azon, hogy az eddigi stratégiát, hogy minél olcsóbb, annál jobb, a koronavírus utáni időben is tartani lehet-e. Ez biztosan drámai módon meg fog változni, ami valószínűleg áremelkedést is hoz magával, de ezt az emberek sokkal gyorsabban el fogják fogadni, mert tudják, hogy a világ másképpen fog kinézni, mint a koronavírus előttiben.

Ön szerint hogy alakul a magyar GDP? A Pénzügyminisztérium a költségvetést háromszázalékos visszaeséssel tervezi, a jegybank növekedést vár, ön, illetve az Erste mire számít?

Nagyon fontos, hogy ki mikor jött ki az előrejelzéssel. Mi jelenleg mínusz négy százalékkal számolunk, az IMF három-négy héttel ezelőtt mínusz három-négyről beszélt, az Európai Bizottság pontos száma, ami tíz nappal ezelőtt jelent meg, mínusz hét, tehát óriási a különbség. Akarva-akaratlanul is az ember ezeket a számokat mindjárt 2008-hoz hasonlítja, viszont a helyzet ma teljesen más, akkor más volt a makrokörnyezet, más volt a világgazdaság állása. Egy biztos, az első negyedévben még volt növekedés, valószínűleg a második negyedévben lesz a legnagyobb visszaesés, viszont jelenleg mindenki minden energiát abba fektet, hogy a kilábalás minél gyorsabb és hatékonyabb legyen.

Mi a fő különbség vagy mi a fő hasonlóság, ha van ilyen, a 2008-as válság és a mostani között?

Akkor szinte kizárólagosan gazdasági válságról beszéltünk, most ez egy egészségügyi, gazdasági, civilizációs kihívás. Ha az ember csak a számokat nézi, valószínűleg hasonlóak lesznek az effektusok, de most másképpen állnak hozzá az országok, másféle programokat használtak. Bízom abban és mi mindent el is követünk mint bank, hogy ezek az effektusok sokkal kevésbé legyenek láthatóak. A bankszektor helyzete magában is egészen másképpen nézett ki 2008-ban. Csak pár konkrét szám: akkor a hitel-betéti arány 152 százalékos volt, most 70 százalékos, akkor a külföldi finanszírozástól függtünk. A lakosság hitelezésének hatvanvalahány százaléka volt devizában, főleg svájci frankban, most meg egy százalék alatt vagyunk. Ha megnézzük, hogy mennyi volt a nem teljesítő hitelek aránya a tőkéhez képest, mekkora a tőkeellátottság, szerintem mindez jó okot ad nekünk arra, hogy optimistábbak legyünk, és hogy ugyanazok a negatív GDP-számok, illetve munkanélküliségi adatok most sokkal kisebb hatást fognak kifejteni, illetve nem fog olyan sokáig tartani a visszapattanás, mint 2008 után.

És ön milyen kilábalást vár?

Nagyon sok pénzt és energiát fektet be mindenki. Nehéz lesz, sőt, azt is mondom, lehetetlen ugyanarra a szintre visszapattanni, de szerintem gyökvonásszerű lesz, ez azt jelenti, hogy ha nem is érjük el pár hónap alatt azt a szintet, ahol voltunk 2019-ben, de bízom abban, hogy annak, amit elveszítünk a második negyedévben, a jelentős részét, ha nem is mindent, az év végére vissza lehet hozni.

Mikor érhetjük el azt a szintet, ahol 2019 végén jártunk?

Ahhoz egy picikét több idő kell, két-három évre saccolnám, de ez nem csak rajtunk fog múlni. Európának is mint kontinensnek újra kell gondolnia azt, hogy mit termeltet, mekkorát invesztál a gyógyszeriparba, más szolgáltatásokba, mi lesz az autóipar jövőre, azért sok minden nemcsak rajtunk fog múlni, aminek van pozitív része is, mert bármiből, amit mások csinálnak, mi is hasznot fogunk húzni. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Magyarországnak az utóbbi három-négy évben jelentős gazdasági növekedést sikerült produkálnia, és ezt jó volna minél előbb megismételni, mert csak így tudjuk beérni mindazt, amiről évtizedeken keresztül lemaradtunk.

Melyek a különösen érintett ágazatok, illetve régiók?

Mindenképpen a szolgáltatóipar, az éttermek, a hotelek, de azért itt is nagyon más a jövőkép. Amint hallom, a Balatonra nagyon erős szezon vár ebben az évben is, viszont a budapesti hoteleknek valószínűleg még több hónapot, ha nem éveket kell várni, hogy újra megteljenek. A másik oldalon nem szabad elfelejteni, hogy az egész ellátási lánc valószínűleg meg fog változni, az emberek igenis hajlandók lesznek a biztonság kedvéért egy picikével többet fizetni, ami szerintem főleg a mi régiónknak, Kelet-Közép-Európának biztosan lehetőséget is fog nyújtani.

A munkanélküliség szempontjából mire számít?

A mi statisztikánk szerint év végére valószínűleg meg fog duplázódni, körülbelül 7 százalékos szintet fog elérni. Ezt már láttuk, megéltük. Mindenkinek csökkennek a bevételei, és most fog igazán kiderülni, ki az igazi munkaadó, ki az, aki hajlandó kompromisszumokat kötni és nem mindenáron csak a profitra gyúrni, hanem arra is gondolni, hogy kelleni fog a magyar munkavállaló két-három év múlva is, amikor majd visszapattan a gazdaság.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018