Melyek a legfontosabb személyes tapasztalatai a koronavírus-járvány időszakából?

Jövő héttől valószínűleg az Európa-toronyban dolgozó munkavállalók harmadát be fogjuk hívni, természetesen önkéntes alapon, szerintem ebből nem több, mint a fele fog az elején bejönni. Ennek az utóbbi két és fél hónapnak voltak pozitív és negatív részei is. Furcsa volt nézni a két üres tornyot, viszont jó érzés volt látni, hogy a bank a vártnál sokkal jobban működik. Láttuk, ahogy változnak a munkavállalói szokások, néztük és figyeltük, hogy változnak az ügyfelek szokásai. Ezek nagyon fontos tanulságok voltak.

Milyen hatása volt a járványnak a magyar és az európai gazdaságra? Milyen gazdasági mutatókat kell figyelni, hogy meglássuk, mi a helyzet most?

Nagyon nehéz megmondani, az előrejelzések nagyon változók intézménytől, osztálytól függően. Mindenki arról beszél, hogy V-alakú kilábalás lesz, már csak az a kérdés, hogy a lejtmenet és a felfelé menet között mennyi idő kell. Egy biztos, nagyon sok jelentős szereplő újra fogja gondolni a stratégiáját. Elgondolkozik azon, hogy az eddigi stratégiát, hogy minél olcsóbb, annál jobb, a koronavírus utáni időben is tartani lehet-e. Ez biztosan drámai módon meg fog változni, ami valószínűleg áremelkedést is hoz magával, de ezt az emberek sokkal gyorsabban el fogják fogadni, mert tudják, hogy a világ másképpen fog kinézni, mint a koronavírus előttiben.

Ön szerint hogy alakul a magyar GDP? A Pénzügyminisztérium a költségvetést háromszázalékos visszaeséssel tervezi, a jegybank növekedést vár, ön, illetve az Erste mire számít?

Nagyon fontos, hogy ki mikor jött ki az előrejelzéssel. Mi jelenleg mínusz négy százalékkal számolunk, az IMF három-négy héttel ezelőtt mínusz három-négyről beszélt, az Európai Bizottság pontos száma, ami tíz nappal ezelőtt jelent meg, mínusz hét, tehát óriási a különbség. Akarva-akaratlanul is az ember ezeket a számokat mindjárt 2008-hoz hasonlítja, viszont a helyzet ma teljesen más, akkor más volt a makrokörnyezet, más volt a világgazdaság állása. Egy biztos, az első negyedévben még volt növekedés, valószínűleg a második negyedévben lesz a legnagyobb visszaesés, viszont jelenleg mindenki minden energiát abba fektet, hogy a kilábalás minél gyorsabb és hatékonyabb legyen.

Mi a fő különbség vagy mi a fő hasonlóság, ha van ilyen, a 2008-as válság és a mostani között?

Akkor szinte kizárólagosan gazdasági válságról beszéltünk, most ez egy egészségügyi, gazdasági, civilizációs kihívás. Ha az ember csak a számokat nézi, valószínűleg hasonlóak lesznek az effektusok, de most másképpen állnak hozzá az országok, másféle programokat használtak. Bízom abban és mi mindent el is követünk mint bank, hogy ezek az effektusok sokkal kevésbé legyenek láthatóak. A bankszektor helyzete magában is egészen másképpen nézett ki 2008-ban. Csak pár konkrét szám: akkor a hitel-betéti arány 152 százalékos volt, most 70 százalékos, akkor a külföldi finanszírozástól függtünk. A lakosság hitelezésének hatvanvalahány százaléka volt devizában, főleg svájci frankban, most meg egy százalék alatt vagyunk. Ha megnézzük, hogy mennyi volt a nem teljesítő hitelek aránya a tőkéhez képest, mekkora a tőkeellátottság, szerintem mindez jó okot ad nekünk arra, hogy optimistábbak legyünk, és hogy ugyanazok a negatív GDP-számok, illetve munkanélküliségi adatok most sokkal kisebb hatást fognak kifejteni, illetve nem fog olyan sokáig tartani a visszapattanás, mint 2008 után.

És ön milyen kilábalást vár?

Nagyon sok pénzt és energiát fektet be mindenki. Nehéz lesz, sőt, azt is mondom, lehetetlen ugyanarra a szintre visszapattanni, de szerintem gyökvonásszerű lesz, ez azt jelenti, hogy ha nem is érjük el pár hónap alatt azt a szintet, ahol voltunk 2019-ben, de bízom abban, hogy annak, amit elveszítünk a második negyedévben, a jelentős részét, ha nem is mindent, az év végére vissza lehet hozni.

Mikor érhetjük el azt a szintet, ahol 2019 végén jártunk?

Ahhoz egy picikét több idő kell, két-három évre saccolnám, de ez nem csak rajtunk fog múlni. Európának is mint kontinensnek újra kell gondolnia azt, hogy mit termeltet, mekkorát invesztál a gyógyszeriparba, más szolgáltatásokba, mi lesz az autóipar jövőre, azért sok minden nemcsak rajtunk fog múlni, aminek van pozitív része is, mert bármiből, amit mások csinálnak, mi is hasznot fogunk húzni. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Magyarországnak az utóbbi három-négy évben jelentős gazdasági növekedést sikerült produkálnia, és ezt jó volna minél előbb megismételni, mert csak így tudjuk beérni mindazt, amiről évtizedeken keresztül lemaradtunk.

Melyek a különösen érintett ágazatok, illetve régiók?

Mindenképpen a szolgáltatóipar, az éttermek, a hotelek, de azért itt is nagyon más a jövőkép. Amint hallom, a Balatonra nagyon erős szezon vár ebben az évben is, viszont a budapesti hoteleknek valószínűleg még több hónapot, ha nem éveket kell várni, hogy újra megteljenek. A másik oldalon nem szabad elfelejteni, hogy az egész ellátási lánc valószínűleg meg fog változni, az emberek igenis hajlandók lesznek a biztonság kedvéért egy picikével többet fizetni, ami szerintem főleg a mi régiónknak, Kelet-Közép-Európának biztosan lehetőséget is fog nyújtani.

A munkanélküliség szempontjából mire számít?

A mi statisztikánk szerint év végére valószínűleg meg fog duplázódni, körülbelül 7 százalékos szintet fog elérni. Ezt már láttuk, megéltük. Mindenkinek csökkennek a bevételei, és most fog igazán kiderülni, ki az igazi munkaadó, ki az, aki hajlandó kompromisszumokat kötni és nem mindenáron csak a profitra gyúrni, hanem arra is gondolni, hogy kelleni fog a magyar munkavállaló két-három év múlva is, amikor majd visszapattan a gazdaság.

Milyen hatásai lehetnek a kormányzati intézkedéseknek, lehet-e szükség ön szerint újabb lépésekre?

Szerintem nagyon fontos a jelenlegi kormányzati és jegybanki intézkedéseknek egy picike időt hagyni, hogy ezek a programok fölpörögjenek. Végigéltem 2011-et, most mindenki sokkal inkább egy irányba húz, sokkal jobb a koordináció. Kint voltam Bécsben, és amikor azt hallom, hogy 1 millió 300 ezer osztrák dolgozik a Kurzarbeiter programban, érdemes azon is elgondolkodni, hogy a rengeteg pénzt ki fogja majd visszafizetni. Nagyon fontos, hogy ezek a programok hosszú távon is fenntarthatók legyenek, mert mindazt, amit a kormánynak sikerült elérni az utóbbi években, pár hónap alatt szépen el is lehet kótyavetyélni, és visszatérhetünk arra a szintre, ahol voltunk 8-9 évvel ezelőtt, ahová szerintem senki nem akar még egyszer visszatérni.

Milyennek tartja a frissen benyújtott állami költségvetést?

Felelősségteljes programnak tartom, ahol azért vannak pufferek is annak érdekében, hogy ha még valami történik, mert valljuk be őszintén, tényleg nagy a bizonytalanság. Két nagyon fontos számot mindenképpen ki szeretnék emelni: a jövő évre tervezett költségvetési deficit 2,9 százalék, az államadósság pedig újra visszamegy 70 százalék alá. Az infláció körülbelül három százalékra van belőve, jelentős fogyasztási visszaesésnél ez is nagyon fontos, és amit mint felelős adófizető mindenképpen meg tudok dicsérni, hogy továbbra is folytatódik a szürkegazdaság elleni harc, a fehérítésből a magyar kormánynak sikerült jelentős extra bevételeket szereznie az utóbbi pár évben, és erre mindenképpen szükség lesz a jövőben is.

A forint árfolyama hogyan alakulhat?

Ezt én sem tudom, egyvalami biztos, a piacok ilyenkor túloznak, ahogy túloznak jó időben is. Most láttuk azt is, hogy volt olyan nap, amikor már tényleg nagyon közel került az euró a 370 forintos szinthez. Engem is bankárként mindig akkor hívnak az emberek, amikor 360 fölött ugrál az árfolyam, és olyankor mindenkinek azt mondom, hogy „nicht ugribugri langsam spazieren”, ki kell várni a dolgokat, és nem szabad ilyenkor váltani, és eurót vásárolni. Nem könnyű az MNB-nek sem a dolga, ugyanis egyrészt jelentős likviditást kell biztosítania annak érdekében, hogy a bankszektor likviditása száz százalékban biztosított legyen, másrészt pedig az extra likviditás nyomást jelent az árfolyamra is. Ennek megfelelően az MNB is kijött egy új facilitással, amivel tulajdonképpen heti szinten van lehetőségük a bankoknak arra, hogy az extra likviditást betétként behelyezzék az MNB-be, és már pár nap múlva nagyon jól látszódott, hogy az árfolyam lement nemcsak 360, 355, hanem 350 alá is. Nem könnyű a helyzet, de nagyon fontos, hogy az emberek higgadtan és meggondoltan viselkedjenek.

Milyen lesz a gazdaság a járvány után? Az átrendeződésből kik kerülhetnek ki nyertesen?

Az ipar, a logisztika, a gyógyszergyártás, az építőipar biztosan sokkal kevésbé fogja ezt megsínyleni, de mindannyiunknak valószínűleg egy picikét másképpen kell dolgoznunk. Bankként mi is most már háromszor elgondolkodunk azon, hogy még egy irodát finanszírozzunk, vagy pedig mi is inkább a termelés, az ipari kapacitások finanszírozása felé menjünk.

Hogyan reagáltak a pénzintézetek a járványhelyzetre?

Örültünk volna, ha a moratórium egy picikét másképpen nézett volna ki, mert a bankszektornak a moratórium önmagában közel százmilliárd forintos extra veszteséget fog jelenteni. Óriási feladat volt, tulajdonképpen 24 óra alatt 16 ezermilliárd forintnyi tőkét és kamatot kellett átütemeznünk, ami a magyar nemzeti összterméknek körülbelül az egyharmada. Senki másnak nem kellett ezt ilyen gyorsan és átfogóan megcsinálni, de jobb egyszer és jól megcsinálni, mert amint látjuk, vannak olyan országok, ahol ezt megcsinálják két-három hónapra, aztán megint eltolják, aztán egy részét még tovább kitolják. A bankrendszer bizonyított, hogy nemcsak tudása, tapasztalata van, hanem tőkeereje is, és remélem, azért valahol ez majd pozitív pont lesz a bankszektornak, hogy ilyesmire képes volt és hogy ezt a költséget a vállán ki tudta hordani.

Hogy alakul a lakossági és vállalati üzletágban a moratóriumot választók aránya?

Ez nagyon érdekes, a lakosságnál valamivel ötven százalék alatt, a vállalatinál 50 százalék fölött van, itt is természetesen nagy a szórás, attól függően, hogy nagyvállalat, kisvállalat, projekthitel vagy pedig sima hitel. Azért nem zárnám ki, hogy azok az ügyfelek közül, akik azt mondták, hogy nekik nincs szükségük a moratóriumra, egyik-másik mégsem fog megszorulni az elkövetkező két-három hónapban, azért ezzel is számolunk. Az arány a bizonyítéka is annak, hogy kinek milyen ügyfele van.

Ha az általános működést nézzük, akkor mit lehet elmondani a pénzintézetek reagálásáról?

A bankoknak is jelentős bevételcsökkenésük lesz ahhoz képest, ahogy mi is megálmodtuk a világot 2019 végén. Sokkal kevesebb lesz egyes hitelekből, például a személyi kölcsönökből, ugyanúgy csökkent, habár kisebb mértékben az ingatlanhitelek finanszírozása is. Jelentősen csökkent a tranzakciók száma is, az emberek visszafogottabban vásárolnak, nem költenek annyi pénzt. A vállalatoknál az átutalások száma, illetve főleg volumene mutatott jelentős csökkentést, nincsen annyi vásárlás, nincsen annyi eladás, nincsen annyi bérfizetés. Egyes bankok már veszteséget jelentettek az első negyedév után, és a moratórium alapján a bankszektornak közel százmilliárdos forintos vesztesége lesz, pedig nem szabad elfelejteni, hogy mi a gazdaságnak nemcsak a szerves része vagyunk, hanem a tükre is, és ha a gazdaságnak nem megy jól, akkor a bankszektornak sem mehet jól. Nagyon sok bank nemcsak az első negyedév, hanem az év végén is, ha nem is mínuszban, de valahol a nullszaldó környékén lesz.

A betétállomány hogy alakult az első negyedévben, illetve az elmúlt hónapokban?

Nálunk jelentős betétállomány-növekedés volt. Volt visszaesés az elején a befektetésekben, viszont nagyon sokan aktivizálódtak, főleg ami a részvényvásárlást illeti. A hiteleknél a babaváró továbbra is növekedést mutat. Vegyes a kép, de mindent összevetve a tervezetthez képest valószínűleg nemcsak az Ersténél, hanem az egész magyar bankszektorban is a bevételek alacsonyabbak lesznek, és a profit is sokkal-sokkal vékonyabb lesz, ha lesz egyáltalán a 2020-as évben.

Mik a járvány tanulságai a lakossági és a vállalati üzletágban?

Ezen gondolkozunk mi is állandóan, és megpróbáljuk ezeket a tanulságokat most mindjárt levonni, mert valószínűleg idővel majd nagy mértékben ki fognak kopni. Ami az otthoni munkát illeti, én mindig hittem az emberekben és abban, hogy ezt meg tudják otthonról is csinálni, és be is bizonyosodott. Tehát a bank működött. Szerintem nem lett volna egyetlen más esély sem arra, hogy ezt mesterségesen megcsináljuk. Két-három hetente megkérdezzük a kollégáinkat, hogy ki milyen mértékben szereti a jelenlegi munkakörülményt, szeretné-e ezt folytatni, és meglepő módon az Erste-toronyban dolgozók ötven százaléka azt mondta, hogy neki ez nagyon tetszik, és ő még lazán tudna továbbra is itthonról dolgozni. Ezek után biztos lesznek emberek, akik nem fognak hetente ötször bejárni, hanem maximum egyszer vagy kétszer. Biztosan lesznek emberek, ha csak hetente egyszer kell bejárniuk, azt mondják, elköltöznek Visegrádra, Szolnokra, a Balatonra, és onnan fognak bejárni hetente. Nekünk is újra kell gondolni, hogy mitől munkahely a bankban egy munkahely. Az ügyfelek is megváltoztak. A mobilbankolásban olyan változás történt az utóbbi két-három hónap alatt, amely normális körülmények között két-három év alatt történik meg. Ez is jelentős változást fog hozni, látjuk, hogy a csatornák, amelyeken keresztül az ügyfelek jönnek, drasztikusan megváltozott. A mobilbankolás most új fázisba fog lépni, és mindenki azt fogja még jobban nyomni.

A Magyar Bankszövetség tisztújító ülése után kiadtak egy közleményt, amelyben azt írták, hogy tovább gyorsítható a digitális átállás, amelyhez a pénzügyi területeken iránymutatást jelent a bankszövetség 22 pontos digitalizációs javaslata. Mi van ebben?

A csomagban benne van mindaz, ami nekünk törvényi előírás szempontjából fontos ahhoz, hogy az ügyfeleknek ne kelljen papírral menniük egyik intézményből a másik intézménybe, hogy a közjegyzői eljárásokat egyszerűsítsük, hogy új pénzforgalmi szolgáltatásokat bevezessünk, mint például a fizetési kérelmet, amely le tudja váltani a sárga csekket. Mindaz, amire korábban hónapokon, netán még éveken keresztül is várnunk kellett, most jelentősen fölpörgött. A kényszer nagy úr, és most mindkét oldalon sokkal pozitívabb a hozzáállás. Ezt a 22 pontos digitális csomagot végig szeretnénk vinni, ami a magyar bankszektort egész más ívre fogja tenni. Remélem, hogy az utóbbi két és fél hónap tanulsága alapján mi is más sebességgel tudunk menni a digitalizációs jövőbe.

A fiókhálózatnak mi most a szerepe és mi lesz a jövőben? Az elmúlt két és fél hónap hozott-e ebben a gondolkodásban újdonságot, új tapasztalatot?

Rengeteget hozott, és rengeteg fejfájást is hozott. Voltak olyan napok, amikor háromszorosára nőtt a telefonhívások száma, szeretnék is minden ügyféltől elnézést kérni, akinek nem tudtuk olyan gyorsan a telefonhívását kezelni, ahogy általában szoktuk. Ezek a csatornák olyan drasztikusan megváltoztak az utóbbi pár hét alatt, amit nem sikerült nekünk sem gyorsan lekezelnünk. Nem olyan könnyű valakit, aki a fiókban dolgozik, egyik pillanatról a másikra csak úgy átkapcsolni. Azt is látjuk, hogy az emberek a jövőben is kisebb számban fognak betérni majd a fiókokba, ezért a bankszektornak is növelnie kell a kapacitását a call centerekben. Az emberek nagy mértékben fogják használni az internetet, a mobilbankot, az Erste készül egy új George nevezetű applikációval is, amely a mi átállásunk a XXI. századra, nagyot szeretnénk dobni vele még az év végéig. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a fiókok nem kellenek. A fiókok voltak, vannak és lesznek, de egészen más lesz a szerepük. Sokkal inkább kell az ügyfélnek segítenünk, esetleg a befektetéseihez ötletet, tippet adnunk. Tehát munka lesz, de mindannyiunknak a munkája biztosan másképpen fog kinézni a koronavírus után, mert ha az ügyfelek és az ügyfélszokások változnak, akkor nekünk is változnunk kell.

Az azonnali átutalás bevezetésének milyen tapasztalatai vannak?

Fantasztikus dolog, hogy egy országban minden átutalás öt másodperc alatt átmegy. Bevallom őszintén, örültünk volna, ha lett volna egy picikét több idő erre. És örültünk volna természetesen a költség szempontjából is, ha kaphattunk volna nagyobb kompenzációt, mert ez szerintem a magyar bankszektor utóbbi évének az egyik legnagyobb fejlesztése volt. Mi is nagyon sok számon meglepődtünk, például az átutalásoknak a 31 százaléka munkaidőn túl, illetve szombaton, vasárnap van. Tehát az ügyfelek igenis aktívak a hétvégén is, és nagyra becsülik, ha ilyenkor is lehet utalni. Szerintem most még csak az elején járunk, megvan az azonnali fizetési infrastruktúra, amelyre aztán nemcsak a bankok, hanem a fintech cégek is sok mindent rá fognak fejleszteni. Főleg ebben a régióban nagyon fontos a mi öntudatunkhoz az is, hogy vannak dolgok, amelyek itt jobban működnek, mint bármelyik más nyugat-európai országban, és ennek ékes példája az azonnali fizetési rendszer.

Hogyan hathat a bankszektorra, az ágazat erőviszonyaira és a belső versenyre a Takarékbank, az MKB Bank és a Budapest Bank esetleges fúziója? Hogy látja, azzal, hogy a pénzintézetek a Magyar Bankholding Zrt.-t három egyenlő tulajdonrésszel alapítják meg, tulajdonképpen lezárul a Budapest Bank állami tulajdonhányadának magánosítása, ami iránt az Erste is korábban jelezte érdeklődését?

Ha lehet, ebbe a témába azért nem mennék bele mélyen, mert ezek még előzetes információk. Mi sem vagyunk minden információ birtokában. Az biztos, hogy ez az összefonódás jelentős kihívás a három bank számára, hogy egy modern, ütőképes és hatékony bankot rakjanak össze, de addig még sok víz le fog folyni a Dunán. Az biztos, hogy a konkurencia erősödni fog, ezért nekünk is sokkal jobban és hatékonyabban kell dolgoznunk. Eddig mi voltunk azok, akik konszolidálták a bankszektort, most valaki más csinálja, mi ettől nem félünk, az biztos, hogy ez a nagyobb konkurencia nekünk is kihívást jelent, de ha más nem, az ügyfelek biztosan hasznot fognak húzni ebből. Minél nagyobb a konkurencia, annál több lesz a szolgáltatás és annál olcsóbbak lesznek, és szerintem ez win-win helyzet lesz mindenkinek.

Különleges időszakban veszi át a Magyar Bankszövetség vezetését. Melyek a speciális helyzetből adódó és melyek az ön által egyébként is megvalósítani kívánt feladatok a következő évekre?

Az elkövetkező pár hétben egy nagy feladatunk van: a kormány és a Magyar Nemzeti Bank által indított, a bankszektor által támogatott gazdaságélénkítő program mielőbbi felfuttatása. Ez az ügyfeleink, a nemzetgazdaság és egyben saját érdekünk is. Itt tulajdonképpen az idővel futunk óriási versenyt, és mindenkinek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy ez a V-alakú visszapattanás minél gyorsabban megtörténjen. A digitalizáció az a téma, amelyben már nagyon sokat sikerült elérni, a koronavírus még meg is tolta ezt a szekeret pozitív irányba. Hosszú távon egy olyan célom van, amit biztosan nem lesz olyan könnyű elérni: az egész bankrendszer meg a mundér becsületét visszaszerezni. Én igenis hiszek abban, hogy a bankszektor nagyon fontos és pozitív szerepet játszik minden gazdaságban, és vissza szeretnénk szerezni azt a régi becsületet, amit élvezett a bankszektor. A másik cél, hogy tovább szeretnénk javítani az együttműködést a Magyar Nemzeti Bankkal és a kormánnyal. Az utóbbi három-négy évben sikerült nagyon jó együttműködést kialakítani, de azért van még mit dolgozni rajta. A harmadik cél, hogy történt Magyarországon az azonnali fizetési rendszeren túl több más olyan intézkedés is, amire szerintem igenis büszkék lehetünk, legyen az a babaváró vagy az NHP növekedési program, ami alapján igenis van okunk kimenni a régióba, a szomszédos országokba büszkén elmondani, hogy mi az, amit a magyar bankszektor meg tudott csinálni, és ennek alapján a magyar gazdaság expanzióját is segíteni külföldön. És az utolsó dolog, aminek szerintem most nincs itt az ideje, de remélem, gyorsan el fog jönni: a bankszektornak fájó pontja a különböző specifikus közteher, amit csak a bankszektor fizet, és szerintünk illő lenne ezen változtatni. De mondom, jelenleg tüzet kell oltani, és ilyenkor nem azt nézzük, hogy tiszta-e a víz , de remélem, ennek is gyorsan eljön az ideje, mert akkor az ékes példája lesz annak, hogy sikerült a koronavírus által okozott gazdasági visszaesést orvosolni.