Gigantikus terjedelmű interjút adott Varga Mihály pénzügyminiszter az Indexnek a jövő évi költségvetés tervezéséről, az extraprofitadók jövőjéről, az infláció hátteréről, az adósság- és hiánycsökkentésről, a kormány és a jegybank vitájáról, Nagy Márton szerepéről, a kata tanulságairól, a forint mozgásáról és várható adóváltozásokról.

Alapvetően konjunktúrával számol a következő időszakban, de tartalékképzésen is dolgozik "rendkívüli helyzetekre", "fel sem merülhet, hogy pusztán külső segítséggel oldjunk meg finanszírozást, mint 2008-ban".

A legfontosabb 2023-as kihívás szerinte az infláció letörése.

"Január végén érhettük el a csúcsot 25 százalékkal,

de leküzdjük december végére újra 10 alá, azaz ismét egy számjegyű lesz" - ismételte meg a sokszor hangoztatott kormányzati ígéretet. Szerinte jelentős részben "importált inflációval" állunk szemben, de "vannak belső okok is, úgymint az árfolyamhatás vagy a mezőgazdaság éves teljesítményét 32 százalékkal visszavető súlyos aszály".

Úgy látja, az elmúlt hónapok döntései, "főként azok, amelyek rögtön befolyásolták az árfolyamot, nem voltak kedvezők az inflációra nézve", az árfolyam kérdése márpedig "alapvetően a monetáris politika hatásköre". Rámutatott, "ha 13 százalék az alapkamat egy országban, az beárazódik a szerződésekbe, a hitelekbe, a gazdaságnak ezzel kell együtt élnie".

Varga Mihály szerint a kormány, amit tehetett az infláció ellen, megtette (árstopok, kamatsapka, rezsivédelem).

Összességében

az inflációért szerinte a háború és a szankciók felelősek, de "már a Covid végén, 2021-ben voltak jelei".

A jegybanki egyet nem értéssel kapcsolatban leszögezte: a jegybank elnökének igaza van abban, hogy baj van, de a baj mindenkit érint: "a magas energiaárak egész Európában recesszió felé viszik a gazdaságokat. A válságkezelés eredményeként tavaly magas maradt a növekedés, magas a foglalkoztatottság. Fontos a növekedés megtartása, hogy a gazdaság különböző területei ne álljanak le, hiszen ezeket újraindítani és -építeni mindig sokkal többe kerül, mint megtartani. Ebből kell kiindulni".

Hogy mi táplálja a 1,5 százalékos GDP-növekedési célt, arról azt mondta, "vannak zászlóshajók, mint például az autóipar, a gyógyszergyártás és a feldolgozóipar, melynek egésze egyre strukturáltabb. Az exportteljesítményünkre is támaszkodhatunk, hiszen globálisan ott van a helyünk kivitelben a top 30-ban, ami egy alig 10 milliós országtól hatalmas teljesítmény. A turizmus belföldi része eddig is erős maradt, de a külföldi vendégek is kezdenek visszatérni. A foglalkoztatás szintje magas, hiszen 4,7 millióan dolgoznak, miközben a munkanélküliségi ráta tartósan négy százalék alatt van, jelenleg 3,8 százalékon áll, az utóbbival Európa hat legjobb országa közé tartozunk".

A kockázatok közt viszont megemlítette az orosz energiakitettséget (kőolaj 65 százalék, földgáz 85 százalék) és a háborús eszkalálódás veszélyét.

Arról is beszélt, hogy "túl lehet élni az uniós források elmaradását".

"A jogosan nekünk járó összegekről nem vagyunk hajlandók lemondani. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben, olyan feltételekhez köti a folyósítást, amelyeket más országoktól nem vár el. Ennek ellenére,

bár tavaly nem jutottunk hozzá a helyreállítási pénzekhez, és a 2021–2027-es operatív programok kifizetései sem indultak be, 4,6 százalékkal nőtt a magyar gazdaság,

szemben a 3,6 százalékos EU-s átlaggal. Vagyis növekedési pályán maradtunk e források nélkül is."

Az államadósság csökkentéséről azt mondta, 2010-ben elkezdtük, 80 százalék feletti volt a GDP-arányos államadósság, "amit 2019-re 65 százalékra csökkentettünk".

"Csökkent az adósság, vele a kockázat és a kamatteher. A Covid időszakában a helyreállítást, a gazdaság újraindulását finanszírozni kellett – nem csak nálunk, minden más országban –, ezzel átmenetileg újra nőtt az adósságszintünk, de ez már 2021-re 76,5 százalékra apadt, a múlt év végére pedig 72,9-re. Az a cél, hogy idén újra 6-ossal kezdődjön ez az arány, 2026-ra pedig 5-össel."

A kata átalakításának tanulsága volt szerinte, hogy hamarabb kellett volna lépni.

"A kata nagyon egyszerű, könnyen átlátható adótípus kifejezetten annak a lakossági szolgáltatást nyújtó körnek, amely nem akar könyvelőkkel, adótanácsadókkal bajlódni. Ez a kata 2022 elejére már nem az a kata volt, hiszen 450 ezren jelentkeztek be, jellemzően nem csak kozmetikusok, varrónők és masszőrök. Miután arról jöttek a hírek, hogy informatikai cégek komplett munkavállalói csapatai katáznak, mint ahogy több helyen a biztosítók ügynöki rendszere is erre állt át, ezekre a visszaélésekre reagálni kellett" - magyarázta. Szerinte azóta az is kiderült: a riogatásokkal ellentétben sokan még jobban is járnak átalányadóval, mint katával.

Az adórendszer alapjai - mint kijelentette - változatlanok: a munkát és jövedelmet terhelő adókat alacsonyan kell tartani.

"Munkaalapú társadalomban hiszünk, ahol az emberek munkája megélhetést és jövedelmet jelent nekik és családjuknak. Ami pedig a közösségi kiadásokhoz kell, azt

ezután is a fogyasztási típusú adókon keresztül szedjük be.

Ennek alapja az áfa, de a jövedéki adó is olyan fogyasztási típusú adó, amelyen keresztül a közbiztonságot, a honvédelmet, az oktatást vagy az egészségügyet finanszírozzuk."

A forint árfolyamával kapcsolatban stabilizálódásra számít.

Ígérete szerint az extraprofitadót folyamatosan kivezetik, ebben a formájában csak két évig marad fenn; a bankrendszer és a gyógyszeripar adóterhét mindenképpen csökkentik.

Állítása szerint nincs feszültség közte és a gazdaságfejlesztési miniszter Nagy Márton között, legfeljebb viták.

"Munka van, napi szinten egyeztetünk a GFM-mel is. Ahol vannak egyeztetések, ott pedig előfordulnak viták, de ez így normális. A miniszterelnök a gazdaságpolitika meghatározója, a viták végére ő tesz pontot."

Minisztersége legnehezebb időszaka az IMF-örökség kezelése és a Covid alatti helyzet menedzselése volt.

"A törölköző a miniszterelnöknél van, ő majd eldönti, csináljam-e tovább" - fogalmazott jövőjéről a 10 éve pénzügyminiszter Varga Mihály.