Infostart.hu
eur:
380.33
usd:
320.27
bux:
129647.32
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Highway transportation with yellow lorry at sunset
Nyitókép: IvanSpasic/Getty Images

Az ellátási láncok és az állami bevételek is megérzik a sofőrhiányt

A fuvarozási ágazatban tapasztalható munkaerőhiány az ellátási lánc mellett a költségvetés biztonságát és érdekeit is veszélyezteti – véli a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete. Az érdekképviseletek szerint a problémát a kormányzatnak is stratégiai kérdésként kell kezelnie, és mielőbb meg kell találni a megoldást.

Európai szinten 40 százalékra rúg a gépkocsivezető-hiány. Magyarországon 2015-ben még hatezer fős létszámhiánnyal kellett megküzdeni, ma az árufuvarozásban és személyszállításban 8-10 ezer főre becsülik a munkaerőhiány mértékét, ráadásul a negatív tendencia folyamatosan növekszik – nyilatkozta az InfoRádiónak a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének szóvivője.

Az 50 évnél idősebb gépkocsivezetők aránya 30-40 százalék körüli, de a 60 év fölöttieké is 15-20 százalék körül mozog, ők pedig zárós határidőn belül nyugdíjba fognak menni, az utánpótlást viszont „nagyítóval” kell keresni, tehát a huszonéves korosztály – jelen körülmények között – nem fogja tudni pótolni a nyugdíjba vonuló, vagy szakmát elhagyó gépkocsivezetőket – tette hozzá Árvay Tivadar.

A KSH adatai szerint a szállítás és raktározás 5,6 százalékkal járul hozzá a magyar GDP-hez, ezen belül a piacvezető 110 hazai vállalkozás hozzájárulása 1,5 százalék. A szakmai szervezetek számításai szerint egy gépkocsivezető után évente mintegy 4,2 millió forint a költségvetés adóbevétele,

a hiányzó 8-10 ezer fővel ez hozzávetőleg 32 milliárdos adóbevétel-kiesést jelent,

részletezte a szóvivő. De arra is felhívta a figyelmet, hogy ha sorfőhiány miatt áll egy jármű, az üzemanyagot sem vesz, útdíjat sem fizet.

Pedig megbízás az lenne, szögezte le a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének szóvivője, aki szerint az ágazati problémák előbb-utóbb a fogyasztói szintet is elérik. Ha a kapacitásigények nem kerülnek kielégítésre, akkor maga az ellátási lánc kezd, hanem is összeomlani, de hogy lassulni, az egészen biztos – fogalmazott Árvay Tivadar –, tehát

bizonyos termékek, bizonyos időszakokban nagy késésekkel fognak megérkezni az üzletekbe, raktárakba, az olyan helyszínekre, ahova megrendelték őket.

Az érdekképviseletek szerint a munkaerőhiány mérséklése érdekében a gépjárművezető-képzést állami finanszírozás mellett be kellene építeni a felnőttképzési rendszerbe. A napi díjak emelése is az egyéb juttatások pedig a munkaerő elvándorlás gátolnák meg. Úgy vélik, béremelés, a szociális biztonság és a munkakörülmények javítása révén haza lehetne csábítani a külföldön dolgozó magyar gépkocsivezetőket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Az ESG fogalma közel két évtized alatt jelentősen átalakult. A kezdetben kockázatkezelési keretrendszerként bevezetett megközelítés mára erősen átpolitizált, megosztó hívószó lett, amely az Egyesült Államokban már elnöki rendeletekben, perekben és szövetségi deregulációs intézkedésekben is megjelenik. Ennek következtében egyre több vállalat dönt úgy, hogy fenntarthatósági célkitűzéseit és eredményeit inkább elhallgatja, ahelyett hogy nyilvánosan kommunikálná azokat. A jelenségről az ESG Dive számolt be. De mi a helyzet az európai piacokkal, mit okozott az amerikai kommunikációs zavar, és hogy állnak a piaci szereplők a fenntarthatósági ügyekhez? Többek között erről is beszélgetünk március 5-én a Green Transition & ESG konferencián a tudományos és a tőkepiaci szakértőinkkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×