„Muszáj emelni az árat, amennyit csak lehet” – rövid időn belül kétszer is ezt mondta a Portfolio kiskereskedelmi folyamatokra rálátó forrása. Először akkor, amikor a kormány különadót vetett ki a szektorra, másodszor pedig akkor, amikor bejelentették az élelmiszerár-stop meghosszabbítását októberig. Vagyis úgy néz ki, hogy a már most is magas infláció mellé a kiskereskedelmi szektor sorra kapja terheléseket Magyarországon, ami még gyorsabb áremelkedéshez vezet (a nem árstopos termékek esetében).

A gazadsági lap szerint az áremeléseknek azonban egyre több korlátja van. Egyrészt az emberek kezdenek kifutni azokból az egyszeri juttatásokból (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj, fegyverpénz stb.), amelyekből könnyedén meg tudták venni a megdrágult termékeket az év első hónapjaiban, másrészt az áremelkedés olyan mértékűvé vált mostanra, ami már egyre több háztartás esetében reáljövedelem-csökkenést jelent. Ez pedig az olcsóbb termékek felé tereli a vásárlókat.

Ennek hatására a boltok polcain is változásokat látunk. A magas minőségű termékeknek egyre kisebb a polcigényük, míg az olcsóbb, adott esetben saját márkás vagy alacsonyabb minőségű termékekből több kerül a boltok polcaira. Ez már nemcsak az árstopos termékek körét érinti, hanem szinte mindegyiket.

A kiskereskedelmi cégek tehát a folyamatosan emelkedő költségek és a fogyasztók fokozódó árérzékenysége miatt csökkentik a minőséget

– emeli ki a Portfolio.

Mindeközben az egyik nagy cég például egyre inkább külföldre viszi a Magyarországon gyártott jó minőségi, nálunk árstopos termékeit, hiszen ott jóval több pénzt kap értük. „Mindenki ezt csinálja, aki tudja” – tette hozzá a lap forrása.

A lap mások mellett arra is kitér, hogy habár a kormány nem beszélt erről hivatalosan, a kiskereskedelemben egyre többen úgy gondolják, hogy az új különadó nemcsak két évre szól, hanem tartós marad, miközben a kormány egyre inkább hangoztatja, hogy szeretné, ha a nemzeti tulajdon lenne többségben a kiskereskedelemben.