Megtakarítást jelent, ha egy ország gáz helyett megújuló energiaforrásokkal váltja ki a szén alapú energiát a TransitionZero klímaelemző cég legfrissebb adatai szerint. Elemzésük szerint 2010 óta mintegy 99 százalékkal vált olcsóbbá szénről megújuló erőforrásra váltani, mint szénről gázra – írja a CNBC.

A vállalat saját indexének használatával állapította meg, hogy 25 országban milyen szénár szükséges a meglévő szénről megújuló energiaforrásokra, például új szárazföldi szélerőművekre vagy napelemekre és akkumulátorokra történő váltáshoz.

Már spórolni lehet a megújulóra való átállással

Eredményeik azt mutatják, hogy a szénről a tiszta energiára való átállás ösztönzéséhez szükséges szénár 2022-re átlagosan –62 dollárra esett a kibocsátott szén-dioxid tonnájára vetítve, azaz már megtakarítást jelent. Ehhez képest a szénről gázra való átállás ösztönzéséhez szükséges ár 235 dollár tonnánként.

Ez megkérdőjelezi a földgáz híd szerepét a szénről a tiszta energiára, például szélenergiára, napenergiára vagy más megújuló energiaforrásokra való átállásban.

Hagyományosan a földgázt tekintették köztes állomásnak a szénről a megújuló energiaforrásokra való átmenetben, mivel gázt égetni alacsonyabb szén-dioxid-intenzitású, mint szenet.

Ázsiában még nehezebb a helyzet

A költség régiónként eltérő, a piaci struktúra és az üzemanyagár-mechanizmusok különbségei miatt Ázsiában nem olyan rózsás a kép, mint az Európai Unióban. Az olyan délkelet-ázsiai országok, mint Indonézia, a Fülöp-szigetek és Vietnam, még mindig magas költségekkel szembesülnek a szénről megújuló energiaforrásokra való áttérés során. Ezek az országok hagyományosan lemaradtak a megújuló energiára való átállásban a hazai szén- és gáztermelőknek nyújtott fosszilis tüzelőanyag-támogatások miatt.

A megújuló energiaforrás kevésbé kockázatos

A költségmegtakarításon túl a megújuló energiaforrások is segítenek

az energiabiztonsággal kapcsolatos tudatosság fokozásában

is – a megújuló energiaforrásokba való befektetés fedezetet nyújt az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokkal szemben.

"A bankok egyre inkább kockázatosnak találják, hogy a fosszilis tüzelőanyagokra adjanak hitelt: egyre szűkebb gázpiacokat és általában fosszilis tüzelőanyag-piacokat fogunk látni, amelyek hajlamosak lesznek a keresleti és kínálati sokkokra" – mondta el Jacqueline Tao, a TransitionZero elemzője.

A fosszilis tüzelőanyag-infrastruktúrákat ezen felül fizikai kockázatok érhetik az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események következtében – míg a megújulókkal ez nincs így.