A bankszektort nem rengetné meg a június 30-ig bevezetett kamatstop meghosszabbítása, az adósoknak viszont továbbra is nagy segítséget jelentene, így indokolt lehet az intézkedés fenntartása - írja csütörtöki számában a Világgazdaság.

A gazdasági napilap cikke felidézi, hogy Orbán Viktor miniszterelnök december 22-én jelentette be, hogy január 1-jétől a kormány lakossági kamatstopot vezet be, és október végi szinten rögzíti a jelzáloghitelek kamatait. Az intézkedés elsősorban a változó kamatozású jelzáloghitelt törlesztő adósoknak jelent segítséget. A Pénzügyminisztérium szerint ez közel félmillió családot érint, akik összesen 30 milliárd forinttal fizetnek kevesebbet a kamatstop révén.

Elemzők úgy kalkulálnak, legalább 20 százalékkal nőne a havi terhük az adósoknak az intézkedés nélkül, miközben Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke a VG-nek adott év végi interjújában arról beszélt, hogy 2021-ben rekordbevétellel zártak a pénzintézetek.

A Magyar Nemzeti Bank arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy a tavaly nyár óta tartó kamatemelések hatásai alig jelennek meg a betéti kamatokban, vagyis nem működik megfelelően a monetáris transzmisszió Magyarországon. A jegybank kommunikációs osztálya azt írta: a jelenlegi betétpiaci folyamatok nem optimális irányba mutatnak, mivel a megtakarítások reálértékét folyamatosan csökkentik az árazások, miközben az MNB a monetáris kondíciók folyamatos szigorításával küzd az infláció ellen.

A hazai bankrendszer 2021 végén 12,3 ezermilliárd forint értékű lakossági betétállományt kezelt, amelynek 80 százaléka látra szóló, 20 százaléka pedig lekötött betét. A látra szóló lakossági betétek átlagos évesített kamatlába 0,05 százalék, a frissen lekötött betétek átlagos kamatlába pedig 1,52 százalék volt 2021. decemberben. A hazai jegybanki kamatemelési ciklus elindítását követően, 2021. június és december között az egyhetes betéti kamat 325 bázisponttal emelkedett, ugyanezen időszak alatt az újonnan lekötött lakossági betétek átlagos kamatlába azonban mindössze 119 bázisponttal nőtt.

Tehát a bankok a jegybanknál elérhető magasabb kamat ellenére egyelőre nem kezdtek a betétekért folytatott intenzív versenybe - írta az MNB. Bár a betétek átárazása időigényes folyamat, a környező országokhoz képest is Magyarországon a legnagyobb a különbség az irányadó kamatláb és a lakossági betéti kamatlábak között. Miközben a jegybank a monetáris szigorítás következtében egyre magasabb kamatokat fizetett a bankok által nála elhelyezett betétekért, a bankbetétet választó lakossági megtakarítók csak részlegesen érezhették ennek kedvező hatását. Az MNB statisztikái szerint a hitelintézetek 555 milliárd forint üzleti nyereséggel zárták a 2021-es évet - ismerteti a Világgazdaság.