eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Concept of Eurozone, European economy, stock market in EU
Nyitókép: Oleg Elkov/Getty Images

Felpörgött az uniós források lehívása

Magyarország 31,77 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,94 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 26,83 milliárdot ad.

A 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklusban a Magyarország rendelkezésére álló források 71 százalékát a múlt év végéig folyósította Brüsszel, szemben a tagországi 63 százalékos átlaggal – derült ki az Európai Bizottság adataiból.

Mivel már 2022-be léptünk, első ránézésre nemcsak a nemzetközi, hanem a hazai részeredmény is vészjóslónak tűnhet, csakhogy a ciklus hét plusz három éves, a támogatási összegeket 2023 végéig lehet lehívni – emlékeztet a Világgazdaság. Ráadásul tavaly javult a helyzet, hiszen tavalyelőtt év végén az EU-átlag 55 százalékon állt, a magyar mutató pedig 61-en, tehát azóta 6-ról 8 százalékpontra nőtt az előny.

Magyarország rendszerint az év közepén és végén kezdeményez nagyobb, több százmilliárd forintos lehívást, legutóbb novemberben volt hasonló látványos lépésre példa. A célegyenesbe forduló 2014–2020-as időszakban Magyarország

31,77 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,94 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 26,83 milliárdot ad.

Időközben mindkét mutató feljebb kúszott, hiszen Brüsszel eredetileg 25,01 milliárd eurót biztosított, amit a magyar államnak 4,63 milliárddal kellett kiegészítenie. Így fordulhatott elő, hogy az év végén befutott 1,01 milliárd euró, a részeredmény mégis 71 százalékon ragadt. A bizottság a rá eső részből mostanáig 19,07 milliárd eurót folyósított, ami – bár azóta a 370-es határt is súrolja a forint az euróval szemben – a korábbi kalkulációknál alkalmazott 350-es tervezési árfolyamnál maradva 6674 milliárd forintnak felel meg – szemben a november közepén látott 6321 milliárdos állással.

A 71 százalékos aktuális eredmény valódi értékét az mutatja meg, hogy az elmúlt egy-másfél évben gyakran a 10-12. helyen állt Magyarország a tagállamok sorában, most azonban holtversenyben a görögökkel és a litvánokkal, hatodik. Még az ősszel állt a harmadik helyen is hazánk, most 2 százalékpontos hátrányban van a képzeletbeli dobogó harmadik fokán osztozó Portugáliával és Észtországgal szemben. A visegrádi térségre szűkítve a kört, a lengyelek erős hajrával az év végéig felkúsztak 72 százalékig, ezzel ötödikek, a csehek 70-nel kilencedikek, az 55 százalékon vegetáló Szlovákia viszont csak hat uniós tagot előz meg.

A lap mások mellett arra is kitér, hogy a 2014–2020-as uniós ciklus zárásával párhuzamosan gőzerővel halad a 2021–2027-es nyitása is. Fontos, előremutató fejlemény, hogy Magyarország még az óévben benyújtotta a partnerségi megállapodást az Európai Bizottságnak. A Miniszterelnökség előrebocsátotta: a kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé tartozzon.

Címlapról ajánljuk

Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is

Szokásos év végi nemzetközi Kormányinfó-sajtótájékoztatóját tartotta december 21-én a miniszterelnök a Karmelita kolostorban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában. Értékelte a magyar uniós elnökséget és közölte, hogy 2025-re nagyszerű évet vár. Az újságírók kérdezték a földgázszállítási kihívásokról, a romániai választásokba való beavatkozás elkerülésének lehetőségéről, a hazai választási törvény esetleges további módosításáról, Magyar Péterről, az uniós pénzösszegek megszerzésének lehetőségéről, a közel-keleti helyzettel kapcsolatos erőfeszítéseiről, a budai Várban felújított Pénzügyminisztérium sorsáról, illetve a forint árfolyamáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×