A Budapest Airportot, mint minden más vállalatot, alapvetően a nyereségtermelő képessége alapján ítélik meg a nemzetközi befektetői piacon, ami egy repülőtér esetében azonban egy igen bonyolult együttható, hiszen benne foglaltatik az adott infrastruktúra áteresztőképessége, a légi közlekedésnek a közép- és hosszú távú forgalmi várakozásai, valamint kialakított kereskedelmi területeken realizálható árbevétel és nyereség – magyarázta az InfoRádióban Varga G. Gábor.

Jelen esetben ez az jelenti, hogy a budapesti repülőtéren van egy még sokáig kiaknázható, jó áteresztőképességű repülési infrastruktúra, egy,

a növekedési határait lassan elérő, de azért még fejlesztés alatt álló utasforgalmi infrastruktúra,

és egy elég jó üzleti stratégiával megalapozott kereskedelmi terület, valamint egy frissen tető alá hozott áruforgalmi infrastruktúra – fejtette ki.

Az Egek Ura blog alapítója a hírekben megjelent 1600 milliárd forintos a vételárat illetően elmondta, a régióban nincsen két olyan repülőtér, ami kizárólag az ár alapján összehasonlítható lenne, hiszen minden légi kikötőnek más a vonzáskörzete, más a felépítése, ezért hiába is helyeznénk el egy értéksávban a budapestit, olyan, mintha az almát, a körtét, valamint a ribizlit próbálnánk egymáshoz viszonyítani. A szakújságíró szerint ildomosabb inkább a most kialakulni látszó tranzakciós értéket a korábbi tranzakciós értékekkel összehasonlítani.

Ismeretes, a budapesti repülőteret még a Gyurcsány-kormány adta el 2005-ben, és azóta több tulajdonosváltás is lezajlott, javarészt külföldi gazdák között. Ezek alapján elmondható, hogy a mostani ár, amit a magyar befektetők és a magyar kormány, vagy csak és kizárólag a magyar kormány fizetni szándékozna a repülőtérért, egy rendkívül jó ár az eladó szempontjából. „A tulajdonos ezen egy nagyon tisztességes pénzügyi hozamot realizál; olyan ajánlatot kapott, aminek hallatán szerintem nincs olyan üzleti szereplő, aki nem az eladás mellett döntene” – tette hozzá a szakértő.

Megjegyezte: tekintettel arra, hogy a repülőterek 30-40-50 éves távlatban mérik az üzleti eredményességet, ilyen távlatra szólnak a fejlesztések, vélhetően a Covid a vételárat semennyire sem befolyásolja.