eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Szikszó, 2020. szeptember 10.Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond az energia- és üdítőitalokat gyártó Hell Energy Magyarország Kft. tejeskávétöltő-üzemének átadásán Szikszó határában 2020. szeptember 10-én. A beruházás nyolc millliárd forintba került, amelyhez a kormány négy milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott.
Nyitókép: MTI/Vajda János

A pénzügyi tárca részletesen elmagyarázza, hogy miért ilyen nagy a hiány

Az első hét hónapban az államháztartás központi alrendszerének hiánya 1803,7 milliárd forintot ért el - közölte a Pénzügyminisztérium hétfőn

Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 1620,9 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 221,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 39,1 milliárd forintos többletet értek el.

Az előző év első hét hónapjában a központi alrendszer hiánya 2165,0 milliárd forintot tett ki - idézték fel.

A PM a közleményében kiemelte: a kormány továbbra is kiemelt feladatának tartja az újabb munkahelyek létrehozását, valamint a beruházások ösztönzését, a családok támogatását. Ezért a gazdaság újraindítása érdekében a támogató költségvetési politikát idén is folytatni szükséges. A már megindult növekedés további serkentése hozzájárul ahhoz is, hogy idén 5,5 százalékos gazdasági növekedést érhessünk el.

A meghozott döntések komoly forrásokat hagynak a gazdaság szereplőinél, így a költségvetés 1803,7 milliárd forintos hiánnyal zárt július végén.

A központi alrendszer adó- és járulékbevételei vonatkozásában a tájékoztatásban kiemelték: 2021 első hét hónapjában az előző év azonos időszakához képest magasabban teljesültek a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból és a társadalombiztosítási járulékból származó bevételek.

Hangsúlyozták azt is, hogy a bevételek alakulását jelentősen befolyásolja a koronavírus-járvány gazdasági hatása és az ezzel kapcsolatosan bevezetett munkaadói kedvezmények, a szociális hozzájárulási adó 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökkentése, valamint a magasabb bérkiáramlás, az átlagkereset növekedése is.

A kiadások közül jelentősek többek között

  • a közúti fejlesztésekre (172,9 milliárd forint),
  • a közlekedési ágazati programokra (123,1 milliárd forint), vagy
  • a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra (91,8 milliárd forint) fordított források - írták.

Az előző hónapban, júniusban az államháztartás központi alrendszere 392,0 milliárd forintos hiánnyal zárt, az első hat hónapban pedig a deficit elérte az 1704,5 milliárd forintot, az idei évre előirányzott 2287,7 milliárd forint 74,5 százalékát.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×