Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere júniusban 392,0 milliárd forintos hiánnyal zárt, az első hat hónapban pedig a deficit elérte az 1704,5 milliárd forintot, az idei évre előirányzott 2287,7 milliárd forint 74,5 százalékát - erősítette meg az előzetes adatokat a Pénzügyminisztérium (PM) pénteken közzétett részletes tájékoztatója.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legutóbbi terve szerint 3990 milliárd forint pénzforgalmi hiány finanszírozására készül. Ehhez képest a hathavi hiány 42,7 százalékon állt.

A központi alrendszer bevételei 956,5 milliárd forinttal, 9,0 százalékkal, a kiadásai 824,0 milliárd forinttal, 6,6 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét. Az elmúlt időszak intézkedései - például a bértámogatások, az adókönnyítések és a nyugdíjak kiegészítő emelése - jelentős forrásokat hagytak a gazdaságban - tette hozzá az adatot magyarázva a PM.

A központi költségvetés 1534,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 198,2 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 28,4 milliárd forintos többletet értek el az első fél évben.

Az előző év azonos időszakában a központi alrendszer hiánya 1837,0 milliárd forintot tett ki, amiből június havi deficit 392,0 milliárd forint volt. A központi költségvetés féléves hiánya gyakorlatilag megegyezett a tavalyival, a tásadalombiztosítási lapok deficitje idén 115,7 milliárd forinttal, 36,9 százalékkal alacsonyabb, a pénzalapok többlete pedig 17,2 milliárd forinttal magasabb lett.

Az áfabevételek 480 milliárd forinttal (23,9 százalékkal) felülmúlták az egy évvel korábbiakat, a jövedéki adóbevételek 19,1 milliárd forinttal nőttek. A növekledésből az üzemanyagok jövedéki adója 16,8 milliárd forinttal részesedett a nagyob forgalomnak köszönhetően. A személyi jövedelamdóból idén 161,3 milliárd forinttal, 13,3 százalékkal több folyt be a költségvetésbe.

Az Európai Uniótól június végéig 210,9 milliárd forint folyt be a programok finanszírozására, az egész évre tervezett 2020,7 milliárd forint 10,4 százaléka.

A kifizetett összeg ugyanakkor 986,7 milliárd forintra rúgott, ami a 2515,4 milliárd forintos éves terv 39,2 százaléka. A kiadások túlnyomó részét, 825,2 milliárd forintot, a 2014-2020-as programozási időszak kohéziós operatív programjai adták - tette hozzá a PM jelentése.

A társadalombiztosítási alapok bevételei 345,3 milliárd forinttal nőttek és az éves előirányzat 49,5 százalékát érték el a tavalyi 50,4 százalékkal szemben. Ebből 613,6 milliárd forint a költségvetés hozzájárulásából folyt be.

A nyugdíjkiadások 186,3 milliárd forinttal haladták meg a múlt év azonos időszakát, amiből 78,5 milliárd forintott a 13. havi ellátások első hetének összege jelentett februárban. Az egészségbiztosítási alap kiadásai 43 milliárd forinttal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.

A költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron az idei év első hat hónapjában 3304,4 milliárd forint kiadás teljesült, 8,0 százalékkal kevesebb az előző évinél. Ezen belül 116,3 milliárd forinttal 1864,8 milliárd forintra nőtt a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg.

A költségvetés nettó kamatfizetése 41,9 milliárd forinttal 472,4 milliárd forintra nőtt, az állakötvények után járó kamatkifizetések 83,3 milliárddal nőttek, a devizakötvények kamata 47,4 milliárd forinttal csökkent.

A központi költségvetés adóssága június végéig 731,0 milliárd forinttal növekedett. A költségvetés hiányát finanszírozó forintkibocsátás 1427,3 milliárd forintot tett ki. Devizaadósság nettó törlesztése 459,6 milliárd forinttal csökkentette a költségvetés adósságát. A forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése 247,4 milliárd forinttal csökkentette az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét.