A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden csaknem tíz év után döntött újra kamatemelésről, a hátteret megvilágító délutáni sajtótájékoztatón Matolcsy György jegybankelnök egész "döntési pályát" is felvázolt, amely addig tart, amíg az infláció le nem csillapodik a 3 +/–1 százalékos szintre – jelenleg az MNB az idei év egészére 4 százalék feletti pénzromlási ütemet vár.

A tájékoztatón Kandrács Csaba MNB-alelnök egy, a lakosságra általánosságban is veszélyes magatartásra is rámutatott, hosszan sorolta és példákkal is alátámasztotta, miért nem lesz jó, ha valaki pusztán azért él a hitelfizetési moratórium lehetőségével, mert az van; mint a korábbi jegybanki figyelmeztetésben is utaltak rá, a kamatok halmozódása miatt sokkal több pénzt kellhet visszafizetni a moratóriumból kilépés után, ha a moratóriummal valaki túl sokáig él.

"Az Európában egyedülálló moratórium mára betöltötte a szerepét, csillapította az egészségügyi válsághelyzet nyomán kialakuló bizonytalanságokat, az elmúlt bő egy évben külön kérni kellett, ha valaki törleszteni akart. Családok százezreinek jelentett könnyebbséget az intézkedés, mentőöv is, a védekezés egyik kulcsfontosságú eleme volt. A kormány úgy döntött, hogy szeptember 31-ig meghosszabbítja, és várhatóan szeptember elején dönt arról is, hogy később milyen módon kívánja fenntartani. Ámde a harmadik hullámot sikeresen legyőzte az ország, új szakaszba léptünk. Márpedig ha normális életet akarunk élni, ideje rendbe tenni a családi kasszát is; a továbbiakban moratóriumban maradni azoknak érdemes kizárólag, akiknek a moratórium nyújtotta védőhálóra továbbra is szükségük van, mert nem tudnak fizetni. De arra ösztönöznék mindenkit, hogy aki tud, kezdjen el fizetni, mert a hitel nem ajándék" – ecsetelte Kandrács Csaba.

Szerinte az érintett ügyfeleknek mindenképpen át kellene látniuk azt, hogy

a moratórium alatt fennálló, vissza nem fizetett hitel továbbra is kamatozik.

"Az ügyfelek védelme érdekében a kamat nem tőkésedik, de azt is vissza kell majd fizetni. A havonta fizetendő törlesztőrészletek nem növekedhetnek ugyan, alapesetben tehát nem kell többet fizetni, de a változó kamatozású hitelek esetében még ez sem igaz, ezért is érdemes fix hiteleket felvenni – figyelmeztetett Kandrács Csaba. – A futamidő azonban nőhet, ahogy arról a Nemzeti Bank folyamatosan tájékoztatta is az ügyfeleket."

Tehát

magasabb kamat és hosszabb hátra lévő futamidő esetén a növekedés jelentős mértékű, akár több millió forint is lehet.

Konkrét példa:

• akinek még 15 millió forint tőketartozása és 20 évnyi futamideje van egy 5 százalékos lakáshitel mellett, százezrekkel, milliókkal is nőhet a tartozása pusztán azáltal, hogy most nem lép ki valaki a moratóriumból, csak a nyár végén
• több százezerrel nőhet a tartozásuk azoknak, akiknek 15 százalékos kamatozású személyi hitelük van, és még 7 év a hátra lévő futamidő
• mindkét esetben előfordulhat, hogy akár a moratóriumban töltött idő duplájával is meghosszabbodik a futamidő.

"Aki nem szorul rá, annak ez nem éri meg. Az idő pénz, le kell tudni az adósságot" – foglalta össze Kandrács Csaba.

Ami pedig az MNB javaslatait illeti, a fizetési kötelezettség mielőbbi teljesítéséről a jegybank vezetői körlevelet küld ki a bankoknak, a levél szorgalmazza, hogy

1. a jobb anyagi helyzetben lévő, a moratóriumból kilépő hitelezettek ingyenesen előtörleszthessenek
2. az ügyfelek díjmentesen módosíthassák a hitelszerződést, ha többet vállalnak törleszteni (ezzel megnyílik a lehetőség a moratórium ellenére időben törlesztés előtt is).