Egyre több a női vezető a vállalatok élén. A 2020-as adatok alapján az Amerikai Egyesült Államok 500 legjövedelmezőbb vállalata közül 41-et női vezérigazgató irányít. A helyzet itthon is sokat javult, Magyarországon a nők vezetésben betöltött aránya 42 százalék, az első számú vezetők aránya azonban csak 10 százalék – ismertette Mészáros Melinda.
A bérkülönbségek is nagyon jelentősek, a női vezetők átlagosan 23-30 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfivezetők. A szakszervezeti elnök kiemelte, annak ellenére, hogy nagyon magas a vezetői arány, jellemzően középvezetői, helyettesi szinteken dolgoznak, és nem első számú vezetőként, annak ellenére, hogy az ő arányuk is jelentősen nőtt az elmúlt időszakban.
Mészáros Melinda szerint jellemzően a kritikus, válságidőszakban növekszik női vezetők aránya, Magyarországon is a 2008-as pénzügyi válság után nőtt a női vezetők aránya, és hasonló jelenség figyelhető meg most is, a világjárvány időszakában.
"Nagyon jó szervezőkészséggel és monotóniatűréssel rendelkező női vezetőkről beszélünk, és a női empátia sem egy elhanyagolható kérdés egy ilyen kritikus időszakban"
– hangsúlyozta a LIGA Szakszervezetek elnöke, és hozzátette, annál is inkább kedvező a magyarországi arány, mert itthon az európai uniós átlaghoz viszonyítva lényegesen magasabb a nők foglalkoztatási aránya, 67 százalék szemben az uniós 46 százalékkal. Ráadásul az adatsorok összehasonlítása is torzíthat, mert a bérkülönbségek vonatkozásában nem munkakör alapú, nem veszi figyelembe a munkatapasztalatot, a foglalkoztatás jellegét, a ténylegesen elvégzett feladatokat és az iskolai végzettséget sem.
A bérkülönbséget az is fokozza, hogy a nők az alacsonyabban fizetett, komoly felelősséggel járó munkakörökben jelennek meg felülreprezentáltan, a szociális szektorban, az egészségügyi ellátás területén, az oktatásban. A bérkülönbség a férfiak és a nők között meghaladja Magyarországon az európai uniós átlagot, még ha nem is jelentős mértékben, de ezzel sem töltünk be rossz pozíciót európai viszonylatban, a környező országokban, Csehországban, Szlovákiában, de akár Ausztriában, Németországban vagy Svájcban és az északi államokban is jelentősen magasabb a bérkülönbség mértéke.
Mészáros Melinda emlékeztetett, a helyzet megoldására új uniós irányelvtervezet készült, azt 2020 márciusában tette közzé az Európai Parlament és a Tanács. Az a célja, hogy egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazást járjon, a bérek átláthatóbbakká váljanak, megfelelő jogérvényesítést kell a munkavállalóknak biztosítani a bérkülönbségek leküzdésére, és a munkavállalók számára is nagyon komoly tájékoztatási jogot írna elő ez az irányelvtervezet.
"A munkáltatói oldalról európai szinten is komoly ellenállásba ütközött, elsősorban a bérmegállapodások autonómiáját féltik a felek, és tartanak attól, hogy ez nagyon komoly adminisztrációs terhet jelentene a feleknek" – mondta Mészáros Melinda, és hozzátette, elsősorban a munkavállalók közötti diszkriminációt kellene meggátolni, ez kiterjedne a nemi alapú különbségek eltörlésére is, hogy egyenlő értékű munkáért minden esetben egyenlő díjazásban is részesüljenek a munkavállalók.
