A légi közlekedést sokkhatásként érte világszerte a pandémia kirobbanása, hiszen mindkét alapvető forrása, úgy mint a turizmus és az üzleti utazások, az egyik pillanatra a másikra megszűntek. Mindez komolyan hatott a pilótaképzésre is, hiszen ha a légitársaságok a repülőket a földön tartják, akkor sokkal kevesebb pilótára van szükség – sokukat elbocsátották, valamint számos pilótaképző program is félbeszakadt – ismertette az InfoRádiónak Bánki Róbert. Az Airwin Repülőiskola igazgatója arra is kitért, esetükben direkt hatásként az is jelentkezett, hogy a lezárások következtében a külföldi diákok elmaradtak, akik 70-80 százalékát adják a képzésüket. Aki pedig tudott jönni, esetleg magyarországi diák, azt sem tudták mindig képezni, hiszen a gyakorlati órák akadályává váltak az intézkedések, jelesük, hogy például a másfél méteres távolságot nem tudták tartani a pilótafülkében. „Ezért kénytelenek voltunk hónapokra leállni a gyakorlati képzéssel.”

A helyzetre válaszul az Airwin Repülőiskola az elméleti képzéseket a többi oktatási intézményhez hasonlóan online kívánta folytatni, azonban

a pilótaképzésben „ez egy kicsit bonyolultabb”,

mert azt a légügyi hatóság, illetve az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) nagyon szigorúan szabályozza, auditálja folyamatosan, így elsőként engedélyeztetni kellett a hazai Légügyi Hivatallal – magyarázta a szakember, amiben – Bánki Róbert legjobb tudomása szerint – az Airwin úttörő volt Európában. Ennek köszönhetően a szabályok enyhülésével rengeteg – az elméleti oktatásban már részesült – diák csinálhatja a gyakorlati képzést is.

A repülőiskola igazgatója elmondása szerint a légitársaságoknak már a járvány kitörését megelőző egy–másfél évben is komoly kihívást jelentett a pilóták pótlása. Hiszen amellett, hogy a nyugdíjba vonulók állandó feladatot jelentenek, a társaságok növekedése, ezáltal pedig az újabb és újabb gépek forgalomba állítása számos, repülőnként akár 10-12 pilótát is kíván. A pandémia következtében viszont nagyon sok pilótát elbocsátottak, de azoknak is magas a száma, akik önszántukból hagyták el a pályát – sokuk vélhetően örökre –, hiszen a repülési jogosultságaik érvényben tartása rengeteg költséggel jár.

„Tehát a légi közlekedés üteme a járvánnyal erősen megbicsaklott, de előbb–utóbb a növekedési pálya meglesz”

– tette hozzá Bánki Róbert, aki szerint az utánpótlásra egy–két év múlva hasonlóan nagy szükség lesz, mint a Covidot megelőző időkben.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!