INFORÁDIÓ
2021. május 9. vasárnap
Gergely

önyp

nyugdíjcélú megtakarítás

öngondoskodás

manyup

Sok kicsi sokra megy: hozzuk ki a maximumot a nyugdíjra félretett pénzünkből! (x)

Sok kicsi sokra megy: hozzuk ki a maximumot a nyugdíjra félretett pénzünkből! (x)

Támogatott tartalom

Napjainkban már elkerülhetetlen, hogy előre gondolkodjunk és időben gondoskodjunk nyugdíjas éveink anyagi biztonságáról. Ebben segíthet nekünk az önkéntes nyugdíjpénztár.

Jósgömbünkbe pillantva egyre tisztábban dereng az a jövőkép, amelyben már nem tudunk megélni pusztán az állami nyugdíjból.

Az öngondoskodás fontosságát tehát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Ennek ellenére sokan még ma is idegenkednek a nyugdíjpénztáraktól, attól tartanak ugyanis, hogy az éveken, évtizedeken keresztül kuporgatott vagyonukat egyszer csak elvesztik.

Ezt a félelmet egyértelműen a magánnyugdíjpénztárak államosítása táplálja, hiszen ahogy a mondás is tartja, “a történelem ismétli önmagát”.

A következő bekezdésekben ezeket az aggodalmakat igyekszünk eloszlatni, valamint bemutatjuk, hogyan választhatunk olyan megtakarítási formát, amellyel biztonságosan megalapozhatjuk nyugodt nyugdíjas éveinket.

Nem ördögtől való a nyugdíjpénztár

Az idős korunkra való előtakarékoskodás egyik nagyszerű eszköze az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP). Elnevezése azonban nem teszi túl vonzóvá a laikusok számára, kísértetiesen hasonlít ugyanis a magánnyugdíjpénztárhoz, vagyis a manyuphoz.

A fedőneveken kívül azonban semmi más hasonlóság nincs a két konstrukció között, ezért az ÖNYP-vel kapcsolatos bizalmatlanság tulajdonképpen alaptalan.

A manyup 10 évvel ezelőtti államosítása azért történhetett meg, mert nem privát megtakarításokról volt szó, csupán a bruttó bérből levont nyugdíjjárulék egy részét csoportosították át a magánnyugdíjpénztári számlákra.

Azonban, amikor az elöregedő társadalmunk miatt billegő állami nyugdíjrendszer elhasalni látszott, beolvasztották ezeket az elkülönített járulékrészeket az államkasszába, ezek az összegek tehát visszakerültek a felosztó-kirovó rendszert fenntartó közös kalapba.

Ezek az események persze sokakat érzékenyen érintettek, és zsigerekből jövő bizalmatlanságot ültettek el az emberekben mindenféle nyugdíj-előtakarékossági formával kapcsolatban.

Itt az ideje azonban, hogy kilépjünk a múlt árnyékából, és leszámoljunk végre az öngondoskodást övező – mint mondtuk, alaptalan – félelmekkel. Az önkéntes nyugdíjpénztár ugyanis egy teljesen privát megtakarítást jelent, amelyet a nettó fizetésünkből kell fedeznünk.

Az így gyűlő összegre épp ezért nem teheti rá a kezét senki – sem az állam, sem az adóhivatal. Az ugyanis olyan lenne, mintha a zsebünkből húznák ki a tízezreseket.

Az ÖNYP vitathatatlan előnyei

Az önkéntes nyugdíjpénztár – biztonságossága mellett – számos előnyt tartogat azoknak, akik mellette teszik le a voksukat.

Ez a megtakarítási forma már a ’90-es években is elérhető volt, így az egyik legrégebbi nyugdíj-előtakarékossági megoldás Magyarországon.

Sokak számára elérhetővé teszi, hogy viszonylag alacsony tagdíjjal, már havi 4 ezer forintos befizetéssel is megköthető a szerződés. Emellett azonban eseti befizetésekre is van lehetőségünk, amikor annyit dobunk be pluszban a virtuális malacperselyünkbe, amennyit tudunk/akarunk.

Ezeken felül a havi díj emelésére vagy csökkentésére (a minimum tagdíj mértékéig), valamint befizetéseink szüneteltetésére is van mód, amennyiben változik anyagi helyzetünk – és lássuk be, hosszú távon erre jócskán van esély, negatív és pozitív irányba egyaránt.

Jó tudni továbbá, hogy az ÖNYP-ben gyűlő pénzünket jellemzően hazai részvényekbe és állampapírokba fektetik, így 1-1 év sikerességét a magyar gazdaság teljesítménye is jócskán befolyásolja.

Hozamok és támogatások

Ha bármilyen befektetés szóba kerül, természetes, hogy leginkább az elérhető hozamok érdekelnek minket.

Nem mindegy ugyanis, hogy egy adott szintű ráfordítás mennyit gyarapodik az évek során, mi pedig – érthető módon – szeretnénk a maximumot kihozni a félretett pénzünkből.

Ha pedig egyenesen a nyugdíjas éveink életszínvonala múlik a megtakarításunk végösszegén, akkor a hozamok és egyéb járulékos nyereségek hatványozottan fontossá válnak.

Fontos tudni, hogy a hozamok mértékét alapvetően két tényező befolyásolja:

  • az általunk választott portfólió kockázati szintje,
  • és az alapkezelő teljesítménye.

Egy pénztárnál átlagosan 3-5 különböző kockázati szintű, kész portfólióból választhatunk, arra tehát nincs lehetőségünk, hogy teljesen egyedi igényekre szabott befektetési csomagot állítsunk össze.

Általánosan azt lehet mondani, hogy ha magasabb kockázatot vállalunk, akkor kiemelkedő hozamokat is elérhetünk, cserébe viszont jóval nagyobb a bukás rizikója is. Ezzel szemben egy biztonságosabb befektetés mellett döntve – logikusan – kisebb a veszteség veszélye, viszont így a hozamok is alacsonyabb szinten mozognak majd.

Ha a pénztárakat “versenyeztetni” szeretnénk egymással, jó ötlet lehet megnézni, hogy azonos kockázatvállalás mellett melyik milyen hozamokat produkált az előző évben.

Egyetlen sikeres év azonban nem garantálja a hosszú távú jó teljesítményt, míg egy rosszabb év sem jelenti feltétlenül azt, hogy az adott pénztár terméke nem tudna köröket verni a többire hosszú távon. Ezek miatt aztán nem csak a múlt évi, hanem a 10-15 éves átlaghozamokat is érdemes megvizsgálni.

Ezeket az adatokat a Magyar Nemzeti Bank rendszeresen közzéteszi.

A 2020-as számokat vizsgálva például jól látszik, hogy a kiegyensúlyozott portfóliók mezőnyében 1,34 százalékos és 6,21 százalékos nettó hozamot is találhatunk, míg a 15 éves nettó hozamráta 5,41 és 7,14 százalék között alakul.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy az ÖNYP – a Nyugdíj Előtakarékosság (NYESZ) és a nyugdíjbiztosítás mellett – az államilag támogatott nyugdíj-megtakarítások közé tartozik, vagyis évente igényelhetünk rá adóvisszatérítést.

A lehetőség lényege, hogy éves befizetésünk 20 százalékát, de maximum 150 ezer forintot visszaigényelhetünk a személyi jövedelemadónkból (szja).

Ha tehát havonta 10 ezer forintot fordítunk idős korunk anyagi biztonságára, akkor előtakarékossági számlánkra évente 120 ezer forint érkezik, és további 24 ezer forintot kaphatunk adójóváírásként, amely – kamataival együtt – jelentősen megnöveli vagyonunk értékét a hosszú évek alatt.

Nem érdemes kizárólag a számok alapján dönteni

A hozamok és az állami támogatás ígérete könnyen meghozhatják a kedvünket ahhoz, hogy akár már holnap elindítsunk mi is egy ilyen megtakarítást.

Ha ez a gondolat már megfogant bennünk, akkor jó úton járunk a pénzügyileg stabil, nyugodt nyugdíjas élet felé, de nem ajánlott rögtön az első szembe jövő lehetőségre gondolkodás nélkül lecsapni.

Az ideális lehetőség megtalálásához ugyanis a várható nyereségen túl számos egyéb szempontot figyelembe kell vennünk, például a megtakarítás járulékos költségeit, az életkorunkat, illetve havi bevételeinket és kiadásainkat.

Mivel egy ilyen hosszú távú megtakarítás szíve-lelke a rendszeres befizetésekben rejlik, mindenképpen olyan terméket kell meghatároznunk, amelyet biztosan fizetni tudunk majd komolyabb nehézségek nélkül.

Ha pedig már közel járunk a nyugdíjkorhatárhoz, akkor még óvatosabb döntést kell hoznunk: kockázatosabb befektetésekkel ugyan rövid távon is “nagyot kaszálhatunk”, ugyanakkor óriási a veszteség kockázata, és bizony igen fájdalmas lenne épp a nyugdíjba vonulásunk előtt elveszteni vagyonunk jó részét a túlzott merészség miatt.

Amennyiben úgy érezzük, hogy túlságosan tartunk a rossz döntés meghozatalától, semmiképpen se a döntés elhalasztását válasszunk! Kérjünk inkább segítséget egy független tanácsadótól, aki teljesen ingyen felkutatja nekünk az igényeinkhez és kockázatvállalási hajlandóságunkhoz leginkább illeszkedő megoldást.

(x)

Nyitókép: Pixabay
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018