Egy-két hónap alatt végbement a gazdaság zuhanása a koronavírus-járvány kezdete után, a kilábalás viszont sok-sok hónapot vesz igénybe - vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

"Még egy tényező van, amivel nagyon nehéz számolni:

számos olyan cég van, amely nem a válság elején ment tönkre, hanem még húzta valameddig és túlélt, de mivel a gazdaság dinamikája nem állt helyre, mégis be kell dobnia a törülközőt.

Tehát ha a kilábalás szakaszában lehetünk is, a vállalati csődök ideje még nem ért véget. Nem elegendő számukra a piaci kereslet a fennmaradáshoz, a tartalékukat pedig felélték" - fogalmazott.

Önmagában nem tartja törvényszerűnek, hogy a mostani válság is W alakú legyen, mint a pénzügyi válság 2008 után, amely során 2012-ben még történt egy újabb visszaesés, és csak utána kezdődött egy hosszabb kilábalási periódus.

"Ez a járvány következtében lehet csak így. Ha a járványnak lesz egy újabb hulláma, akkor egy újabb visszahúzódás következhet, de egy újabb karanténidőszakban újabb termeléscsökkenés következhet be az óvatossági intézkedések miatt. Talán nincs is ilyen betű, amivel a mostani válság lerajzolható: az egyik oldala egy V betű kezdete, a másik U-féleség" - vázolta Palócz Éva.

A klasszikus modellezési technikák azonban most a gazdasági tervezésre "teljességgel használhatatlanok", az egyes átfogó modellek ugyanis nincsenek tekintettel az egyes ágazatok speciális helyzetére.

Uniós hitel: sok a kérdés

Palócz Éva az unió pénzügyi tervezéséről is beszélt; először is arról, hogy miért van szüksége hitelre az EU egészének.

"Az a gondolat született meg az Európai Unióban, hogy ez a válság olyan mértékű és természetű, hogy az európai újjáépítést egy közös alapból kell finanszírozni, és ez részben a szolidaritást is szolgálná. Az együttműködés korábban elég súlyos károkat szenvedett, minden ország maga próbálta menteni a menthetőt, koordináció nem nagyon volt, de nem is nagyon lehetett. Most a kohéziót próbálja erősíteni az Európai Unió, de nincsenek erre belső forrásai, ezért kötvénykibocsátás segítségével próbál hitelt felvenni. Hogy jó ötlet-e ez, nem tudom" - ecsetelte Kopint-Tárki vezérigazgatója.

Mint rámutatott, Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint az EU egyfajta "adósságunióvá" alakulna át a hitelfelvétellel, a kötvényprogram ráadásul nem is azonnal, hanem 2-3 év alatt indulna be egyáltalán.

Ráadásul rengeteg kérdést fel is vet szerinte, ezek közül csak egyik az, hogy

"mi van akkor, ha egy ország nem tudja visszafizetni a maga hitelrészét",

de az sem ismert, melyik ország hogyan részesedik belőle, és mi lesz a négy "fukarral" (Ausztria, Dánia, Hollandia, Svédország), akik nem akarják az uniós hitelfelvételt.

"Nyilván lesz a végén valamilyen kompromisszum, most az látszik, hogy 500 milliárd euró körül lesz a támogatás és 250 milliárd a hitel."

És akkor még szó sem esett a január elsejével kezdődő 7 éves uniós pénzügyi ciklusról, amely "egyébként is nagyon zötyögve indul be" Palócz Éva szerint.

"Ebben a nyáron mindenképpen lesz megegyezés, de hát ugye sokan mondják, hogy a sok feszültség miatt őszig is elhúzódhatnak a tárgyalások" - tette hozzá.

A teljes beszélgetést alább meghallgathatja.