4 °C
A kormány a munkaalapú gazdaságot építi, és elsősorban a munkahelyek megtartására fordítja az erőforrásokat a koronavírus-járvány okozta válságban, de a konvergenciaprogramból kiderül, hogy a 3 hónapig járó álláskeresési járadékra is jelentősen többet fordíthat a közeljövőben.
A kabinet számításai szerint a tavalyi 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta ebben az évben 5,6 százalékra emelkedhet. Ez átlagosan 234 ezer munkanélkülit jelent az adatok alapján. Az ellátásukra a 2019-es 106 milliárd forint helyett idén 217 milliárd forintot költhetnek.
Hogy pontosan hányan veszthetik a el a munkájukat idén, erre nincs pontos számítás. A Portfolio összeállítása szerint két közvélemény-kutató 9, illetve 10 százalékra mérte azok arányát, akik elvesztették a munkahelyüket, ami azt jelentené, hogy csaknem félmillió ember maradt állás nélkül az elmúlt két hónapban.
A hivatalos munkanélküliségi adatok szerint márciusban 280 ezer munkanélküli volt, és a gazdasági portál értesülése szerint április közepe után a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 330 ezer fő volt az álláskeresők száma, de vélhetően sokan nem tudnak azonnal regisztrálni. A KSH felmérése alig több mint 220 ezer munkanélkülit számlált márciusra.
A frissen beérkező makrogazdasági adatok azt mutatják, hogy a leépítési hullám nagyon erős lehet, az igazán nagy összeomlás csak áprilisban indult el.
Az adatok eltérése abból is adódhat, hogy sokan munkanélkülinek vallják magukat abban az esetben is, ha nem tudnak éppen dolgozni, de a foglalkoztatási szolgálathoz sem jelentkeznek be. A különböző szolgáltatást nyújtók a korlátozó intézkedések miatt nem tudják végezni munkájukat, de hivatalosan nem minősülnek munkanélkülinek. Ugyanakkor a korlátozó intézkedések visszavonásával sokan azonnal tudják majd folytatni a vállalkozásukat.
