eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Nyitókép: Pixabay.com

Elemzők: az a kulcs, hogy megőrizzék a vállalatok és az emberek újaindulási képességét

Nagy a szórás a hazai gazdasági teljesítmény idei előrejelzésében, miközben egyre kevesebben várnak látványos gazdasági felpattanást globálisan a járvány után – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője és Madár István, a Portfolio vezető makroelemzője volt a vendégei

Mint Nyeste Orsolya fogalmazott, az Erste Bank az utóbbi hetekben sok időt töltött azzal, hogy próbálja prognosztizálni, mi is fog pontosan történni a gazdaságban. Ezek alapján úgy vélik,

éves összehasonlításban 4,2 százalékkal fog esni a magyarországi növekedés.

Az első negyedévben még egy viszonylag erős, 3 százalékot meghaladó éves növekedési rátát várnak, majd a második és harmadik negyedévben egy „igen mély” recessziót sejtenek. Az nagy kérdés, hogy mikor fordulhat pozitívba a növekedés – tette hozzá a vezető elemző. Az Erste alap előrejelzése momentán azzal számol, hogy év/év alapon pozitív GDP-növekedési számot a jövő év második negyedévétől fogunk viszontlátni.

2021 második felében azonban, részben a bázishatás miatt, meglehetősen impozánsan nőhet a gazdaság.

Összességében úgy gondolják, hogy ha minden rendben lesz, és a járványhelyzetnek sikerül véget vetni, benne van a magyar gazdaságban az a lehetőség, hogy az idei évi közel 5 százalékos visszaesés után jövőre ismét 4 százalékot meghaladó ütemben bővüljön.

Példátlan a szórás

Madár István szerint nagy a bizonytalanság az előrejelzések szórásában, hiszen a magyar gazdásságra nézve a jegybank által várt 2-3 százalékos növekedéstől a mínusz 8 százalékos visszaesésig sok változat elhangzott már. Ez pedig egészen példátlan, hiszen ebben az időszakban általában az adott évre vonatkozó gazdasági növekedési előrejelzések 1 százalékpontos tartományon belül szoktak mozogni. Vagyis az elemzők „azon szoktak ölre menni”, hogy 4,2 vagy 4,8 százalék lesz-e a gazdasági növekedés – magyarázta a Portfolio vezető elemzője. És bár most ölre nem mennek, miután mindenki elismeri, hogy óriási a bizonytalanság, de a mínusz 8 és már a mínusz 3 százalék között is nagyon nagy a különbség. A szakember egyetértett,

a fő kérdés, hogy a második negyedévben mekkora lesz a gazdasági visszaesés, illetve abból milyen gyors lesz a visszapattanás.

Az utóbbi időben újraindulni látszó feldolgozóipari kapacitások ugyan reménysugarat jelentenek abban, hogy talán nem lesz olyan mély a visszaesés, a keresleti problémák elhúzódása viszont abban támaszt kérdőjeleket, hogy mennyi idő lesz a felpattanás – mondta Madár István.

Úgy véli, ha a visszaesést egy közel hasonló felpattanás követi, még az is azt eredményezi csak, hogy a magyar gazdaság két év alatt nem növekszik egy fikarcnyit sem összességben. Vagyis középtávon fennállhat egy veszteség a korábban remélt álomszerű pályához képest, ami idén és a következő években is 3-4 százalékos növekedéssel kecsegtetett. Tehát ilyen szempontból – fűzte hozzá – egészen biztosan látványos a korábbi, koronavírus nélküli pályához képest a magyar gazdaság letérése az útról. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy

ez a világon mindenhol így van.

És egyelőre még az sem biztos, hogy Magyarország helyzete a régión belül hogyan fog változni. Vannak olyan piaci elemzők, bankházak, amelyek azt hangsúlyozzák, hogy a magyar gazdaság, bizonyos adósságfundamentumai miatt még mindig elég sebezhető ahhoz, hogy inkább a térség vesztesei közé tartozzon, ezzel szemben az IMF-felmérés szerint a régió egyik, ha nem a legjobb országa lehetünk a 3 százalék körüli visszaeséssel. Nyilván mindenki abban reménykedik, hogy inkább a Valutaalap előrejelzése jöjjön be – emelte ki Madár István.

V helyett U

Az Arénában az is elhangzott Nyeste Orsolya részéről, hogy a világ országaiban láthatóan a jegybankok kvázi korlátlanul öntik a pénzt a gazdaságokba, ami azt sugallja, hogy a mostani korlátozások bármeddig fenntarthatóak, amíg a járványhelyzet megköveteli. Ez azonban mégsem ennyire egyszerű kérdés, hiszen a likviditásnyújtásnak egyszer valószínűleg meg kell majd fizetni az árát. Ugyanakkor – tette hozzá – az látszik, hogy a kutatók és előrejelzők

egyre kevésbé hisznek a járvány utáni V alakú felpattanásban, sokkal inkább egy U alakú görbét várnak már.

Madár István szerint rövid távon lehetnek nagyon látványos események a válság kapcsán, és például a munkanélküliségi ráta megugrása, vagy a vállalatok leállása kompenzálható, illetve finanszírozható lehet egy ideig, akár néhol egy családi költségvetésből, akár azzal, hogy a vállalatok egy része „elzombisodik” (leállnak a cégek, elküldik a munkavállalóikat; a boltjukat bezárják az egyéni vállalkozók – ők az USA-ban például nagy részt adnak a statisztikákban). Ezek a cégek különösebb káros következmények nélkül újraindulhatnak, amennyiben gyorsan véget ér a járvány.

A probléma ott van, hogy minél inkább leállítják a cégek a gazdasági aktivitást, annál inkább fogynak a lakosság megtakarításai, annál inkább fogynak a cégekben a szabad pénzeszközök, amikből esetleg lehet finanszírozni a még ottmaradt munkavállalót, a bérleti díjat és egyéb fix költségeket. Ilyen szempontból,

minél hosszabb ideig elnyúlik a válság, annál tartósabb is lehet a hatása

– emelte ki. Ha nagyon hosszú az említett U alaknak az alja, akkor a szára sem lesz valószínűleg olyan meredek, és nem fog olyan gyorsan felpattanni a gazdaság. Ezért véli nagyon fontosnak, hogy most a gazdaságpolitika arra találja meg a megoldást, hogy hogyan tudja megőrizni az embereknek és a vállalkozásoknak az újraindulási képességét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×