Az elmúlt években látott, történelmi jelentőségű munkaerőpiaci bővülés részben a régiós szinten fellendülő gazdaságnak, részben a munkaerőpiaci szabályozás változásának volt köszönhető. Balásy Zsolt szerint mondhatjuk azt, hogy a munkaerő-piaci intézkedések Magyarországon egyediek voltak, de észre kell venni, hogy összességében azért ugyanazt a gazdasági és munkaerő-piaci bővülést látjuk, amit az egész régióban - derül ki az Alapblog összefoglalójából.

Balatoni András szerint a nagy különbség a kiindulópontban volt: Magyarország a válság után nagy hátrányból indult és onnan kapaszkodott vissza a régiós átlagig. Ma hazánkban volumenében a feldolgozóiparból jelentették le a legtöbb betöltetlen állást, 20 ezret, de az IKT szektorokból és az építőiparból is sokan hiányoznak. Jelen gazdasági körülmények közt nehéz azt elképzelni, hogy van olyan, hogy „elég” munkás, hiszen Nyugat-Európában is folyamatos a hiány, hiába áramlik oda jelentős munkaerő. Ugyanakkor

a feszes munkaerőpiac sok szempontból egy kellemes helyzet, a nagy probléma az, amikor magas munkanélküliség van és nincs gazdasági növekedés.

Balatoni András kiemelte: a munkaerőpiac feszességének pozitív hatásai is vannak, mivel a cégek kénytelenek beruházni, hogy kiválthassák a munkaerőt és ez a termelékenység javulásával járhat – ennek első jeleit már látjuk.

Egy gazdaságban soha nem is lesz olyan, hogy se munkanélküliség, se betöltetlen állás nincs – egyszerűen ilyen állapot nem létezik. Az, hogy a növekvő munkaerő-piaci kereslet feltétlenül jár-e munkaerőhiánnyal, részben az intézményrendszer kérdése is. Minél hatékonyabb a munkaerőpiac, illetve az abban részt vevő, azt szabályozó szereplők, annál jobban tud egymáshoz illeszkedni a munkaerő-piaci kínálat és a kereslet. A jegybank igazgatója azt is hozzátette, hogy továbbra is azonosítható munkaerő-piaci tartalék. Ilyen

tartalék az a 150 ezer ember, aki ún. zombi vállalatokban, épphogy elvegetáló, nem hatékony cégekben tevékenykedik.

Az itt dolgozók átirányítása hatékonyabb cégekbe olyan lépés lehet, amely sokat enyhíthet a munkaerő-piaci feszességen. Szintén jelentős a területi különbség hazánkban: a keleti országrészek munkaerő-tartalékát is be lehetne csatolni a nyugati országrészek gazdasági folyamataiba. Ennek feltétele a jó oktatás vagy a lényegesen nagyobb mobilitás. Emellett munkaerő-piaci tartalék azonosítható a keleti országrészekben, valamint a fiatalok és az 55 év fölöttiek közt alacsonyabb a foglalkoztatás, mint Nyugat-Európában. Balásy Zsolt hozzátette: lehetőség még a nyugatra elvándorlás lassítása, esetleg visszafordítása, aminek 2018-ban talán már lehetett is jeleit látni. De ez nem meglepő, a korábban látott bérkülönbségek egy liberalizált piacon nem fenntarthatók.

A mobilitáson sokat javítana a jobb tömegközlekedési hálózat, de az is, ha a lakástulajdonlás mellett a lakásbérlés nagyobb hangsúlyt kapna az állami lakhatási politikában,

legyen az a bérleti piac szabályozása, vagy olcsó munkásszállások üzemeltetése – hangsúlyozta Balásy Zsolt.

Balatoni András szerint a munkabér-növekedés folytatódásának elsődleges feltétele a versenyképesség, a termelékenységjavulás. Az elmúlt években azért nőhettek a bérek jobban, mint a termelékenység, mert a munkabér hányada a megtermelt GDP-ben nagyon alacsony szintről indult el 2015-ben, és az elmúlt negyedévekben érte csak el a korábbi átlagos értékét. Így az adócsökkentés és termelékenységbővülés lehet a forrása a bérek további dinamikus bővülésének. Az elmúlt évek bérnövekedésének több oka volt, amelyek közül sokban enyhülés jöhet: ilyen Nyugat-Európa elszívó ereje, a kiugró gazdasági növekedés, de a gazdaság akklimatizálódása a digitalizációhoz, robotizációhoz a munkaerőpiacon keresztül is intenzívebbé válhat. Balásy Zsolt szerint a következő években velünk marad a csökkenő demográfiai trend, új elemként pedig megjelenhetnek az érdekeiket keményebben képviselő munkavállalók. Összességében a munkabér-emelkedés maradhat, de vélhetően enyhülni fog.

Hosszabb távon az új ipari forradalom, a robotizáció és a digitalizáció jelentősen átalakítja majd a munkaerőpiacot.

A folyamatok a bérek polarizációjához vezetnek, emellett pedig bővül azon szakmák listája, amelyeket veszélyeztetnek ezek a technológiai újítások (ilyenek például a taxisok, vagy az ügyvédek, de az autógyártás is). Ahhoz, hogy ezekből ne legyen társadalmi feszültség, nagyon rugalmas munkaerőpiacra, például élethosszig tartó tanulásra van szükség. Balásy Zsolt szerint ez a társadalmi feszültség az, amely egyre több helyen veti fel az alapjövedelem bevezetésének lehetőségét.

A teljes beszélgetés:

A magazin eddigi témáiról itt olvashat. A korábbi adásokat meg is hallgathatja, vagy akár meg is nézheti.