eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Párbeszéd a gazdaságról: nincs vége az ingatlanár-robbanásnak

Nem lehet az ingatlanárak hirtelen visszaesésére számítani Budapesten, az áremelkedést a befektetői érdeklődés és az urbanizáció is hajtja - derült ki az InfoRádió Párbeszéd a gazdaságról című magazinműsorából, amelynek ezúttal Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója és Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő elemzője volt a vendége.

Töretlen a kereslet az ingatlanpiacon, 2018-ban a külföldi befektetők aránya a fél évtizede tartó folyamatos áremelkedés mellett továbbra is 25-30 százalék körüli Budapest belvárosában - mondta el Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója az InfoRádió ötrészes, most újraindult sorozatának első adásában.

"Továbbra is magas a tranzakciószám, és az alacsony hozamkörnyezet miatt az ingatlan egy olyan befektetési lehetőség is, amely relatíve magas hozamtöbbletet kínál. A budapesti árak abszolút elszakadnak az országban látható folyamatoktól, hiszen míg országosan 15 százalékos növekedés volt, Budapesten ez bőven húsz százalék fölötti" - mondta a jegybank igazgatója.

A hazai és külföldi befektetők számára a mostani likviditásbőségben a várható hozam miatt még mindig vonzók a budapesti ingatlanok, amelyek a régióban, illetve a visegrádi országok fővárosai között az áremelkedés ellenére sem számítanak drágának - mondta Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő elemzője. "A befektetői kereslet addig nem fog enyhülni, amíg a világ nagy részvényindexeiben nem látunk esést" - tette hozzá.

Továbbra is nagyon magas idehaza a saját ingatlanban élők aránya, nagyjából 85 százalék, ami a volt szocialista országok között nem számít ugyan extrém magasnak, hiszen ez például Romániában 98 százalék körül van, a nyugat-európai országokéhoz kifejezetten magas. Ez pedig rontja a társadalmi mobilitást, a munkaerő-piaci földrajzi rugalmasságot - jelentette ki Balásy Zsolt.

"A legnagyobb európai városok, London, Róma, Párizs, ezek drágábbak még Budapestnél.

Nálunk 15 évnyi mediánjövedelem kell ahhoz, hogy megvásároljunk egy lakást, Londonban ez 27, de Bécsben már csak 13, Varsóban pedig csupán 12 év.

Ez egyfajta fundamentális drágaságot jelent" - mondta az elemző.

Banai Ádám, az MNB igazgatója a jegybank friss ingatlanpiaci jelentésére hivatkozva jelezte, a fővárosban megjelent a túlértékeltség kockázata, de a másik oldalon hozzá kell tenni, hogy ezt továbbra sem a hitelezés fűti. Ez kedvező fejlemény - tette hozzá -, hiszen így sokkal kisebb az áremelkedés pénzügyi stabilitási kockázata, ráadásul az elmúlt évek lépései éppen az ilyen kockázatok csökkentését szolgálták.

A magazin eddigi témáiról itt olvashat. A korábbi adásokat meg is hallgathatja, vagy akár meg is nézheti.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×