Az euró betöltötte azt az eredeti küldetését, hogy kiküszöbölje az árfolyamok kiszámíthatatlan ingadozását az euróövezet tagállamainak valutái között. Ám az elmúlt időszakban számos körülmény megváltozott, különösen a legnagyobb kihívásnak számító 2008-as nemzetközi válság óta. Magyarország vállalta a közös pénz bevezetését, amelyhez elengedhetetlen a versenyképesség erősítése és a költségvetési fegyelem fenntartása politikai ciklusokon átívelően - mondta a Magyar Nemzetnek Szapáry György volt amerikai nagykövet, a Magyar Nemzeti Bank egykori alelnöke, ma elnöki főtanácsadója, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára.

Magyarország már-már teljesíti az 1992-ben meghatározott, úgynevezett maastrichti kritériumokat, amelyek feltételei az euró bevezetésének. E feltételek azonban önmagukban nem elegendők ahhoz, hogy a gazdaság éretté váljon a közös európai fizetőeszköz bevezetésére - mondta Szapáry György. Amennyiben egy ország teljesíti a kritériumokat, a nemzeti hatóságoknak is mérlegelniük kell: valóban készen állnak-e arra, hogy belépjenek az eurózónába.

Ahogy a már eurót használó országok esetében, úgy a csatlakozásra várókat illetően is igaz, hogy fenn kell tudni tartaniuk a fiskális fegyelmet. Továbbá nem mellékes az sem, hogy az úgynevezett egyensúlyi felzárkózási inflációt, amely Balassa–Samuelson-effektusként ismert a közgazdaságtanban, hogyan kezeli az adott ország. Erre leginkább a felzárkózó gazdaságokban kell odafigyelni, ahol a termelékenység javulása eltérő gyorsasággal megy végbe az egyes ágazatokban. A külkereskedelmi forgalomba bekerülő termékeknél a termelékenység javulása erőteljesebb, ami nagyobb nominális bérnövekedést tesz lehetővé. A béremelkedés azonban átgyűrűzik azokba az ágazatokba is, ahol a termelékenység csak kevésbé gyorsan tud növekedni, aminek az árszínvonal növekedésén keresztül inflációs hatása lesz. Rögzített árfolyam mellett pedig az inflációs többlet miatt az ország elveszítheti a versenyképességét, amire a legjobb példa Görögország - figyelmeztetett az MNB elnöki főtanácsadója.

A versenyképességet a termelékenység növelésével lehet megőrizni. Ehhez nagyon sok területen kell egyszerre előrelépni. "Ezek közül kiemelném

a képzés, az oktatás, a kutatás és az egészségügy területeit, ahol reformokra és fejlesztésekre van szükség, valamint a bürokrácia csökkentését és a munkaerőpiac rugalmasságának fokozását.

De legalább ilyen fontos a kis- és közepes vállalkozói szektor termelékenységének és a támogató pénzügyi szektornak a fejlesztése, valamint a digitális technológia elterjedése".