Kijelentette: a kormány a jövőben úgy jelentet meg pályázatokat európai uniós forrásból, hogy előtte konzultál az érintettekkel, és bírja azok jóváhagyását, akik számára a lehetőség kínálkozik.

A 2014-2020-as időszakban a forrásokhoz olcsóbban, gyorsabban és egyszerűbben kell hozzájutniuk az érintetteknek, ehhez szükség van az uniós pénzek hozzáférésének megkönnyítésére, az építési szabályok megváltoztatására, a közigazgatási bürokrácia csökkentésére, az adóeljárási szabályok ésszerűsítésére - mondta. Szükségesnek nevezte a folyamatos visszajelzést, a monitoringot, hogy kiderüljön, a pályázatok, az eljárási rendek, visszaigazolják-e a meghatározott célt.

Lázár János szerint az érintett gazdasági szereplők intenzív támogatására volt szükség ahhoz, hogy Magyarország a 2007-2013-as időszakban a rendelkezésre álló 8000 milliárd forint keret 100 százalékát ki tudja fizetni, még akkor is, ha ennek a keretnek csak egy kis részét kapta meg közvetlenül a gazdaság.

Hangsúlyozta: a kamarákat, a szakmai érdekképviseleteket szeretnék bevonni a 2007-2013-as fejlesztési ciklus tanulságainak értékelésébe is. "Nem az államnak kell diktálnia, hogy mire lehet Magyarországon pályázni, az államnak ki kell szolgálni azokat az igényeket, amelyek a gazdaság fejlesztésével kapcsolatosak" - fogalmazott Lázár János.

Megismételte, a 2014-2020-as időszak keretéből már 1000 milliárd forint uniós forrást kiírtak, újabb 1000 milliárd forintos csomag meghirdetés előtt áll, a folyamatba kontrollt iktatnak az uniós szabályok betartásával, és lehetőség szerint negyedévente vizsgálnák a mostanihoz hasonló körben, hogy a kiírt pályázatok szolgálják-e a gazdaság céljait. Konkrét visszajelzést várnak a vállalkozásoktól a kamarákon, érdekképviseleteken keresztül, hogy látni lehessen, milyen irányban halad a folyamat és a kitűzött célt elérték-e - mondta.

Szólt arról is, a kormány úgy módosítja a pályázati lehetőséget a vállalkozások számára, hogy a vissza nem térítendő, és visszatérítendő támogatás 50 százaléka pályázati előlegként a beruházás megkezdésekor lehívható legyen, továbbá könnyítik a biztosítékadási kötelezettséget.

A miniszter egyetértett azzal a kamarai véleménnyel, hogy 2016-2017-ben a magyar gazdaságnak szüksége van olyan intézkedésekre, amelyek növelik az ország versenyképességét, szerinte jelentős tartalék van az állami bürokrácia leépítésében, a kifizetett források pedig dinamizálhatják a gazdaságot.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnök kiemelte: a 2014-2020-as időszak fő feladata olyan pályázatok megjelentetése, amelyek a gazdasági fejlődést élénkítik, alkalmasak a versenyképesség, a foglalkoztatási helyzet javítására.

Emlékeztetett arra, hogy a kamara korábban többször is kifogásolta az uniós források nem megfelelő felhasználását, emblematikus példaként hozta fel a ravatalépítést, a dísztér felújítást, a nem fűthető uszodákat.

Úgy vélte, a 2014-2020-as időszak pályázati kiírásai kapcsán érződik egyfajta vállalkozói türelmetlenség, az is látható, hogy a külpiaci folyamatokban kockázatok vannak, a külgazdasági szívóerő gyengülhet, az új pályázatokhoz kapcsolódó makrogazdasági források a jövő évben még nem lesznek kifizetve, hiszen az engedélyek, a kivitelezés, a források elszámolása hónapokat vesz igénybe, meghaladhatja akár az egy esztendőt is.