Az éves görög bruttó hazai termék 15 százaléka lehet ez az úgynevezett adósságszolgálati plafon, legalábbis az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnöke ezt jelentette be még múlt héten Limában.

Athén az év eleje óta követeli, hogy csökkentsék adósságterheit, bár a görög kormány ezt az idén a GDP 180 százalékát meghaladó államadósság egy részének leírásával szeretné elérni. Az eurózóna többi tagja - tehát Athén legfőbb hitelezői - ugyanakkor azon az állásponton vannak, hogy a lényeges kérdés nem az adósság, hanem az adósságterhek mértéke.

"Valószínűleg valamilyen áthidaló megoldással, vagy pedig a lejáratok megnyújtásával fogják enyhíteni a terheket. Nagyon elképzelhető, hogy ezt a 15 százalékot kialkudják és hivatalossá teszik" - mondta az InfoRádiónak Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszék vezetője.

Az Eurócsoport elnöke mindazonáltal azt is megjegyezte, hogy ha a Nemzetközi Valutaalap úgy találja, hogy a 15 százalékos plafon is túl nagy terheket róna a görög gazdaságra, akkor "ez egyike azon kérdéseknek, amelyekről egyeztetni kell majd".

"Első menetben ez bizonyosan nem jelent effektív elengedést, vagyis azt, hogy elengedik Görögországnak valamelyik nagy hitelezője felé fennálló adósságát - vélekedett Magas István.

A holland pénzügyminiszter a Reuters hírügynökségnek adott interjújában ugyanakkor azt is leszögezte, arról még nem jutottak dűlőre, hogy az adósságterhek enyhítését bizonyos feltételek teljesülésétől tegyék-e függővé. Erről majd azután kezdenek egyeztetni a valutaövezet kormányai, ha Görögország sikeresen veszi a legutóbbi, immár harmadik nemzetközi mentőcsomag által előírt első felülvizsgálatot, amely a pénzügyi segély fejében megkövetelt reformok teljesülését vizsgálja.

"Itt azt kell tudnia majd mutatnia az új görög kormánynak, hogy előre tekintve egy, másfél évre is rendben lesz a beszedési oldalon az államkassza. Ha ez a második és harmadik felülvizsgálat után is rendben lesz, akkor az már nyilván enyhülést fog jelezni és akkor a növekedési számok is biztosan jobbak lesznek" - mondta Magas István.

Görögország a tervek szerint nagyjából 86 milliárd euró hitelt kap az euróövezeti válságkezelő rendszer, az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében. Ez a harmadik hitelcsomag 2010 óta.