Domokos László hangsúlyozta: előremutató, hogy a külgazdasági bizonytalanságok miatt a kormány az óvatosság jegyében a korábbi éveknél jelentősebb, mintegy 400 milliárd forintos tartalékot épített a jövő évi költségvetésbe, pozitívan értékelhető az Országvédelmi Alap létrehozása. Az ÁSZ elnöke ugyanakkor kritikaként fogalmazta meg, hogy az ÁSZ véleményének kialakításakor még nem voltak ismertek az alap szabályozását megalapozó jogszabályok.

Pozitívan értékelte viszont azt, hogy a számvevőszéki és költségvetési bizottság olyan értelmű bizottsági javaslatot fogadott el a kamattartalék és az Országvédelmi Alap vonatkozásában, hogy azok együttes összegét, mintegy 200 milliárd forintot nem lehetne felhasználni 2012 első kilenc hónapjában, és ezt követően is csak akkor lehet igénybe venni, ha ezáltal nem kerül veszélybe a jövő évi 2,5 százalékos államháztartási deficitcél.

Az ÁSZ elnöke szerint kedvező fejlemény, hogy a törvényjavaslatban több olyan elem is van, amely javítja az átláthatóságot. Ilyen például az, hogy a kiadásokat ott tervezik, ahol a felhasználás ténylegesen megvalósul. Domokos László szerint az átláthatóságot javítja és jó irányba tett lépés az is, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap komoly profiltisztításon megy keresztül, így a cél az, hogy az alapból a jövőben csak öregségi nyugdíjat fizessenek ki, és ehhez ne kelljen máshonnan származó forrást igénybe venni.

Előremutatónak ítélte a számvevőszék elnöke, hogy a bírságbevételeket központosítják, ez azért fontos, mert így az intézmények nem finanszírozhatják a működésüket a bírságokból.

Az elnök kritikaként fogalmazta meg: az ÁSZ munkáját nehezítette, hogy a költségvetést nem alapozták meg háttérszámítások, illetve ezeknek a számításoknak a hozzáférhetőségével évek óta elégedetlen a számvevőszék. Hozzátette: szeptember végén az adóbevételek 98,6 százalékánál nem álltak rendelkezésre kormányzati háttérszámítások. Elismerte azonban, hogy a jövő évi költségvetés tervezési munkáját megnehezítette, hogy a nyár közepére a 2012-es büdzsé makrogazdasági körülményei alapvetően megváltoztak. Kiemelte: az ÁSZ a költségvetés véleményezése során nem foglalkozott a makrogazdasági pálya értékelésével, mégpedig azért nem, mert azt a Költségvetési Tanács (KT) elvégezte, az ÁSZ abból indult ki a KT döntése alapján, hogy a kormány előrejelzése reális, a makrogazdasági pálya tartható.

Domokos László elmondta: a 2012-es adóbevételek 63,6 százaléka teljesíthető minősítést kapott az ÁSZ-tól, azonban az adóbevételek 6,8 százalékát magas kockázatúnak ítélte a számvevőszék a jövő évi büdzsében.

Az ÁSZ elnöke szerint a Széll Kálmán Terv alapján 2012-re tervezett 550 milliárd forintos megtakarítás megalapozottságát dokumentumok hiányában a számvevőszék nem tudta teljes körűen megítélni.

Domokos László szerint a kormánynak arra is fel kell készülnie, hogy szankciók miatt az országnak mintegy 10 milliárd forintos nagyságrendben kell majd európai uniós pénzeket visszafizetnie.

Az ÁSZ elnöke bírálta azt is, hogy a tárcák az úgynevezett felülről nyitott előirányzatoknál több mint 8.100 milliárd forintot terveztek be, ez nagyságrendjénél fogva eleve kockázatot jelent a hiánycél teljesítése szempontjából.

Domokos László emlékeztetett arra, hogy a Költségvetési Tanács (KT) a 2012-es költségvetési tervezet értékelésekor, szeptember 23-án - Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke jelzésére - komoly kockázatként értékelte, hogy az MNB várható vesztesége nem szerepel a javaslatban. Simor András az MNB költségvetési értékelésére hivatkozva 95 milliárd forintos megtérítési kötelezettséget jelzett a központi büdzsé felé.

"A jelek szerint azonban az MNB anyagi helyzete és kilátásai az utóbbi pár hétben jelentősen javultak" - mondta Domokos László. Hozzáfűzte, hogy a jegybankelnök az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságában már arról beszélt, hogy az eredetileg kalkuláltnál jóval kisebb, mindössze 12 milliárd forint lesz az MNB vesztesége.

Az ÁSZ elnöke aláhúzta: "bár hitelességi szempontból nem optimális, de mégis üdvözlendő az MNB gyakorlata, helyes ugyanis, ha egy költségvetési pénzből gazdálkodó intézmény korrekciót hajt végre, ha azt észleli, hogy a tervezés során nem vette figyelembe jelentős szempontokat." Az ÁSZ álláspontja azonban változatlan, azaz a megtérítési kötelezettségre forrást kell találni a költségvetésben - emelte ki a számvevőszéki elnök.