Remélem, hogy a közgazdasági és statisztikai értelemben vett recessziót el fogjuk tudni kerülni, de nem vagyok ebben biztos - mondta Surányi György az InfoRádió Aréna című műsorában. A CIB Bank elnöke az okokat sorolva elmondta, az ideihez képest jövőre a költségvetésben a nemzeti össztermék 3 százalékának megfelelő szűkítést kell végrehajtani, vagyis költségvetési oldalról a kereslet 3 százalékkal csökkenni fog a belföldi piacon. A szűkítés fele adóemelésből jön össze, amelynek nincs pozitív hatása a növekedésre - tette hozzá.

A volt jegybankelnök azt viszont fontosnak tartja, hogy a hiány kontroll alatt maradjon. Az export növekedése is serkenthetné a gazdaság növekedését, viszont az európai növekedés az elmúlt időszakban erőteljesen lassult, a hitelezés pedig a különböző kormányzati intézkedések miatt csökkenhet. A növekedést a két autógyári beruházás javíthatja 1-1.5 százalékkal - tette hozzá Surányi György.

"Azt remélem, hogy ezeknek a kedvezőtlen és az utóbb említett kedvező eseményeknek a szaldójaként azért egy szerény növekedés össze tud jönni, de nem mernék rá nagy tételben fogadni" - hangsúlyozta.

A kormány jövőre 1,5 százalékos növekedéssel számol, és a CIB Bank elnöke szerint ez inkább egy optimista forgatókönyv. Surányi György szerint a növekedés szempontjából az egyik legfontosabb kérdés a bizalom, a kiszámíthatóság és az előreláthatóság, de a területen az elmúlt időszakban a magyar gazdaságot komoly sérülés érte.

Nem lehet megúszni a fájdalmas döntéseket

El kell kerülni a rögtönzéseket és azokat a döntéseket, amelyek a gazdaságnak azon ágazatait érintik és terhelik, amelyektől valójában kibontakozást, beruházást és befektetést lehetne várni - emelte ki a volt jegybankelnök. Hozzátette: nem szabad visszamenőleges döntéseket hozni, mert az a jogbiztonságot kezdi ki.

Surányi György azt mondta, a végtörlesztéssel az a baj, hogy ha ma lehet ilyen döntést hozni, ami egyoldalú beavatkozás egy magánjogi szerződésbe, akkor a jövőben bármilyet lehet. Ezt véleménye szerint az egész gazdaság megfizeti.

A bankok után a gyógyszeriparról beszélt, ami a gazdaság húzóágazata, és ha azt terhelik, akkor nem teremt annyi munkahelyet. "Ha olyan adóváltoztatást hajtunk végre, ami az adóéket a munkavállalók 80 százalékánál nem csökkenti, akkor nem fogunk tudni több munkahelyet teremteni, nem tudjuk erre ösztönözni a vállalkozásokat. Lehet, hogy egyszerűbb az egykulcsos adó, mint a többkulcsos, de ha az adóék nem csökken, vagyis az az összes költség, amibe a munkaerő kerül a munkáltatónak, akkor a magyar gazdaság versenyképessége és munkahelyteremtő sem javul" - fejtette ki a CIB Bank elnöke,

Surányi György szerint most egyetlen kormány sem tudja megúszni a fájdalmas döntéseket, az viszont probléma, ha a bizalmat, a stabilitást és a kiszámíthatóságot aláásó döntések születnek.

"Nem lehet minket egy mondatban említeni Görögországgal"

A Magyarországon jelen lévő fontos külföldi bankok görög kitettsége minimális, vagyis ez nem jelent kockázatot - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Surányi György, aki hozzátette: a végtörlesztés bejelentéséig a magyar gazdaságpolitika számára komoly elismerés volt, hogy Magyarország "lekerült a radarról".

Magyarország a forintárfolyam, a kamatmozgások és a kockázati prémiumok tekintetében szeptemberig egyáltalán nem reagált a görög helyzet romlására, ám ez az elmúlt 2-3 hétre már nem mondható el - hívta fel a figyelmet a CIB Bank elnöke, aki tart attól, hogy a végtörlesztéssel sikerült "újra felhívni magunkra a figyelmet", de ott még nem tartunk, hogy egy mondatban lehessen Magyarországot említeni Görögországgal.

Nem a csődközeli, hanem a kockázatosabb országok között említenek minket, ilyen értelemben pedig "Magyarország a spekuláció területe lehet" - emelte ki a volt jegybankelnök.

Nincs harmónia

Elfogadhatatlannak tartja a 2001 és 2008 közötti fiskális és monetáris politikát. Ebben az időszakban az államháztartás hiánya átlagosan a GDP 7-8 százalékát tette ki évente, márpedig a régió országaiban ennek a fele, vagy még kevesebb volt. Ezekben az országokban nem volt akkora összhanghiány a fiskális és a monetáris politika között. A kettő harmóniájának a hiánya beláthatatlan károkat, veszteségeket és növekedési problémákat okozott Magyarországon.

Lengyelország, Szlovákia és Csehország sokkal nagyobb figyelmet fordított a bizalom erősítésére, a kiszámíthatóságra és az átláthatóságra. Magyarországon nemcsak a kamatok és az árfolyam, hanem a törvények és az adójogszabályok is hektikusan és gyakran változnak, így pedig nagyon nehéz hosszú távra üzleti döntéseket hozni - jegyezte meg Surányi György.

A teljes beszélgetést meghallgathatja, ha ide kattint.