eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 28. vasárnap Valéria

Tiltakozáshullám az egyösszegű végtörlesztés miatt

A kormányfő hétfői bejelentései közül a pénzügyi szektorra vonatkozó tervek váltották ki a legtöbb reakciót. A tervek szerint a svájci frank hitelesek 180, az euróhitelesek pedig 250 forinton fizethetnék vissza egy összegben a devizahitelüket. A Bankszövetség az Alkotmánybírósághoz fordul, míg az osztrák külügyminiszter szerint Ausztria bankjait "létükben fenyegeti" a kormányzati program.

Orbán Viktor miniszterelnök hat területre vonatkozó országvédelmi akciótervet hirdetett hétfőn a parlamentben. Megvalósíthatónak nevezte azt a pénteken ismertetett javaslatot, amely szerint a devizahitelesek rögzített árfolyamon, egyösszegben végtörleszthetik adósságukat.

A Magyar Bankszövetség a devizahitelek rögzített árfolyamon történő végtörlesztésének lehetőségét elfogadhatatlannak tartja, de a többi, a bankokat érintő javaslatról közleménye szerint kész tárgyalni. A rögzített árfolyamú törlesztés bevezetése esetén "a bankoknak nincs más lehetőségük, mint az Alkotmánybírósághoz és az Európai Unió illetékes szerveihez fordulni, illetve a lehetséges eszközökkel jogorvoslattal élni" - közölte a szervezet.

A két tőzsdén jegyzett bank, az OTP és az FHB szerint a javasolt intézkedések eredményhatása még nem állapítható meg. Az FHB szerint a javasolt intézkedéseknek a későbbiekben lehetnek olyan következményei, amelyek befolyásolhatják a bankcsoport eredményességét.

Ausztria tiltakozik

Az osztrák külügyminiszter az osztrák bankokat félti a tervezett magyar intézkedések miatt. Michael Spindelegger szerint az osztrák bankok mintegy hat milliárd euró erejéig érintettek a magyarországi devizahitel-állományban. Osztrák részről értesülések szerint felvetették, hogy szükség esetén lépnie kellene az Európai Bizottságnak, az Európai Bírósághoz lehetne fordulni.

Levélben tiltakozott az osztrák pénzügyminiszter a devizahitelek rögzített árfolyamon való törlesztésére kidolgozott magyar kormányzati javaslat ellen - jelentették osztrák lapok. Maria Fekter hétfőn Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek írt levelében tiltakozott a devizahitelek hivatalosan rögzített árfolyamon tervezett "kényszer-átváltása" ellen .

A tárcavezető szerint a lépés "hatalmas és azonnali veszteségekhez" vezet az egész magyar bankrendszerben és "veszélyezteti Kelet- és Közép-Európa egészének pénzügyi stabilitását".

Az osztrák pénzügyminiszter szerint "a tervezett intézkedések a jogbiztonság olyan mértékű sérülését jelentik, amelyre eddig egyetlen EU-tagországban sem volt példa". Úgy vélekedett, hogy az intézkedés piacgazdaságban elfogadhatatlan gyakorlat, és "nem felel meg a várakozásoknak, amelyeket egy befektető egy működő piacgazdasággal és demokráciával szemben támaszthat".

Fekter szerint ha valóban érvénybe lép a törvény, legalábbis biztosítani kell a magyar és a külföldi kézben lévő bankok egyenlő bánásmódját - írta a lap. Az osztrák miniszter emlékeztetett az úgynevezett Bécsi Kezdeményezésre. Ennek keretében a külföldi bankok 2009-ben vállalták, hogy nem vonnak ki tőkét a térségből.

Megdöbbenéssel fogadta a devizahitelek rögzített árfolyamon történő végtörlesztésére vonatkozó magyarországi javaslatot az osztrák jegybank (OeNB) - jelentette hétfőn az osztrák hírügynökség. Az OeNB szerint a megoldás jogbizonytalanságot okoz.

Beavatkozás

Durva beavatkozás a piacgazdaság rendjébe a végtörlesztésről szóló kormánydöntés, amely ellentétes a hatályban lévő alkotmánnyal és a jövőre életbe lépő új alaptörvénnyel is - mondta a Portfolio.hu-nak Kolláth György alkotmányjogász.

Nem abszolút idegen az, hogy utólag, a feltételek lényeges módosulása esetén be lehessen nyúlni a polgári szerződésekbe, eredeti elven azonban a szerződések egyedi körülményeit kell vizsgálni, és egyedi döntéseket kell hozni, a végtörlesztés viszont generálisan kezelné a problémát - közölte Lövétei István. Az alkotmányjogász hozzátette: utólag többnyire bírói módosítás történhet, ezt a bírói lépést törvénnyel akarja kiváltani a kormány.

Ha az egyoldalú módosítás lényeges, szerzett jogot sért, a szerződés biztonsága, jogbiztonság és más klasszikus alkotmányossági problémák is felvetülnek. A jelenleg hatályos alkotmány és jövőre hatályba lépő új alaptörvény szerint is nagyon erős beavatkozásról van szó - fejtette ki.

Szijjártó: Az állam érdeke, hogy az OTP és az FHB jól működjön

A kormány azok számára is kínál megoldást, akik nem váltják át hitelüket forinthitelre, és a várható forintgyengülés miatt magasabb törlesztőrészlettel szembesülnek majd - emlékeztetett a miniszterelnök szóvivője a Magyar Televízió reggeli műsorában. Szijjártó Péter szerint a kormány arra számít, hogy több százezren váltják majd át devizahitelüket a csökkentett árfolyam mellett forinthitelre.

Erkölcsileg helyes, pénzügyileg tartható döntést hoz a kormány a csökkentett összegű végtörlesztés lehetővé tételével, hisz az emberek frankhitel esetén 180 forintig viselik az árfolyamkockázatokat - mondta Szijjártó Péter. A külföldi tulajdonú bankok mögött erős cégek vannak, az OTP és az FHB mögött pedig ott áll a magyar állam. Utóbbiak a magyar bankszektor fontos szereplői, a magyar államnak is érdeke, hogy ők működjenek és jól működjenek - fogalmazott.

A kormány kikezdhetetlen és támadhatatlan megoldással áll elő, de nyilvánvalóan vannak olyan szereplők, akik nem a magyar emberek érdekeit képviselik, így valószínűleg a korábbiakhoz hasonlóan támadják majd a nemzetközi szervezeteknél az országot. A piaci mozgások azt indítják el, hogy nagyon sokan fognak forinthitelt keresni, hisz vagy megtakarításból, de inkább forinthitelből megpróbálnak majd végtörleszteni. A kormány azt reméli, elindul a forinthitelezés. Szijjártó szerint a környező országokkal ellentétben Magyarországon nem szabtak gátat a devizahitelezésnek, ezért ki kell deríteni, ki a felelősök.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×