Infostart.hu
eur:
379.77
usd:
324.67
bux:
126534.75
2026. március 3. kedd Kornélia

Tiltakozáshullám az egyösszegű végtörlesztés miatt

A kormányfő hétfői bejelentései közül a pénzügyi szektorra vonatkozó tervek váltották ki a legtöbb reakciót. A tervek szerint a svájci frank hitelesek 180, az euróhitelesek pedig 250 forinton fizethetnék vissza egy összegben a devizahitelüket. A Bankszövetség az Alkotmánybírósághoz fordul, míg az osztrák külügyminiszter szerint Ausztria bankjait "létükben fenyegeti" a kormányzati program.

Orbán Viktor miniszterelnök hat területre vonatkozó országvédelmi akciótervet hirdetett hétfőn a parlamentben. Megvalósíthatónak nevezte azt a pénteken ismertetett javaslatot, amely szerint a devizahitelesek rögzített árfolyamon, egyösszegben végtörleszthetik adósságukat.

A Magyar Bankszövetség a devizahitelek rögzített árfolyamon történő végtörlesztésének lehetőségét elfogadhatatlannak tartja, de a többi, a bankokat érintő javaslatról közleménye szerint kész tárgyalni. A rögzített árfolyamú törlesztés bevezetése esetén "a bankoknak nincs más lehetőségük, mint az Alkotmánybírósághoz és az Európai Unió illetékes szerveihez fordulni, illetve a lehetséges eszközökkel jogorvoslattal élni" - közölte a szervezet.

A két tőzsdén jegyzett bank, az OTP és az FHB szerint a javasolt intézkedések eredményhatása még nem állapítható meg. Az FHB szerint a javasolt intézkedéseknek a későbbiekben lehetnek olyan következményei, amelyek befolyásolhatják a bankcsoport eredményességét.

Ausztria tiltakozik

Az osztrák külügyminiszter az osztrák bankokat félti a tervezett magyar intézkedések miatt. Michael Spindelegger szerint az osztrák bankok mintegy hat milliárd euró erejéig érintettek a magyarországi devizahitel-állományban. Osztrák részről értesülések szerint felvetették, hogy szükség esetén lépnie kellene az Európai Bizottságnak, az Európai Bírósághoz lehetne fordulni.

Levélben tiltakozott az osztrák pénzügyminiszter a devizahitelek rögzített árfolyamon való törlesztésére kidolgozott magyar kormányzati javaslat ellen - jelentették osztrák lapok. Maria Fekter hétfőn Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek írt levelében tiltakozott a devizahitelek hivatalosan rögzített árfolyamon tervezett "kényszer-átváltása" ellen .

A tárcavezető szerint a lépés "hatalmas és azonnali veszteségekhez" vezet az egész magyar bankrendszerben és "veszélyezteti Kelet- és Közép-Európa egészének pénzügyi stabilitását".

Az osztrák pénzügyminiszter szerint "a tervezett intézkedések a jogbiztonság olyan mértékű sérülését jelentik, amelyre eddig egyetlen EU-tagországban sem volt példa". Úgy vélekedett, hogy az intézkedés piacgazdaságban elfogadhatatlan gyakorlat, és "nem felel meg a várakozásoknak, amelyeket egy befektető egy működő piacgazdasággal és demokráciával szemben támaszthat".

Fekter szerint ha valóban érvénybe lép a törvény, legalábbis biztosítani kell a magyar és a külföldi kézben lévő bankok egyenlő bánásmódját - írta a lap. Az osztrák miniszter emlékeztetett az úgynevezett Bécsi Kezdeményezésre. Ennek keretében a külföldi bankok 2009-ben vállalták, hogy nem vonnak ki tőkét a térségből.

Megdöbbenéssel fogadta a devizahitelek rögzített árfolyamon történő végtörlesztésére vonatkozó magyarországi javaslatot az osztrák jegybank (OeNB) - jelentette hétfőn az osztrák hírügynökség. Az OeNB szerint a megoldás jogbizonytalanságot okoz.

Beavatkozás

Durva beavatkozás a piacgazdaság rendjébe a végtörlesztésről szóló kormánydöntés, amely ellentétes a hatályban lévő alkotmánnyal és a jövőre életbe lépő új alaptörvénnyel is - mondta a Portfolio.hu-nak Kolláth György alkotmányjogász.

Nem abszolút idegen az, hogy utólag, a feltételek lényeges módosulása esetén be lehessen nyúlni a polgári szerződésekbe, eredeti elven azonban a szerződések egyedi körülményeit kell vizsgálni, és egyedi döntéseket kell hozni, a végtörlesztés viszont generálisan kezelné a problémát - közölte Lövétei István. Az alkotmányjogász hozzátette: utólag többnyire bírói módosítás történhet, ezt a bírói lépést törvénnyel akarja kiváltani a kormány.

Ha az egyoldalú módosítás lényeges, szerzett jogot sért, a szerződés biztonsága, jogbiztonság és más klasszikus alkotmányossági problémák is felvetülnek. A jelenleg hatályos alkotmány és jövőre hatályba lépő új alaptörvény szerint is nagyon erős beavatkozásról van szó - fejtette ki.

Szijjártó: Az állam érdeke, hogy az OTP és az FHB jól működjön

A kormány azok számára is kínál megoldást, akik nem váltják át hitelüket forinthitelre, és a várható forintgyengülés miatt magasabb törlesztőrészlettel szembesülnek majd - emlékeztetett a miniszterelnök szóvivője a Magyar Televízió reggeli műsorában. Szijjártó Péter szerint a kormány arra számít, hogy több százezren váltják majd át devizahitelüket a csökkentett árfolyam mellett forinthitelre.

Erkölcsileg helyes, pénzügyileg tartható döntést hoz a kormány a csökkentett összegű végtörlesztés lehetővé tételével, hisz az emberek frankhitel esetén 180 forintig viselik az árfolyamkockázatokat - mondta Szijjártó Péter. A külföldi tulajdonú bankok mögött erős cégek vannak, az OTP és az FHB mögött pedig ott áll a magyar állam. Utóbbiak a magyar bankszektor fontos szereplői, a magyar államnak is érdeke, hogy ők működjenek és jól működjenek - fogalmazott.

A kormány kikezdhetetlen és támadhatatlan megoldással áll elő, de nyilvánvalóan vannak olyan szereplők, akik nem a magyar emberek érdekeit képviselik, így valószínűleg a korábbiakhoz hasonlóan támadják majd a nemzetközi szervezeteknél az országot. A piaci mozgások azt indítják el, hogy nagyon sokan fognak forinthitelt keresni, hisz vagy megtakarításból, de inkább forinthitelből megpróbálnak majd végtörleszteni. A kormány azt reméli, elindul a forinthitelezés. Szijjártó szerint a környező országokkal ellentétben Magyarországon nem szabtak gátat a devizahitelezésnek, ezért ki kell deríteni, ki a felelősök.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Az Irán elleni katonai támadás nemcsak a Közel-Keletet rázta meg. Washingtonban sokan törésvonalakat vélnek felfedezni a kormányzaton belül. Donald Trump és alelnöke, JD Vance külön helyszínről követte az eseményeket, ami sokak szerint politikai különbségeket is jelezhet. Eközben Pete Hegseth hadügyminiszter szerint „nem rezsimváltó” háború folyik, miközben Donald Trump többször is egyértelműen kijelentette: rezsimváltást akar, és fel is szólította Irán népét, hogy „vegyék kezükbe saját sorsukat” a bombázások végeztével.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×