A Bankszövetség elnöksége rendkívüli ülésen tárgyalta meg a miniszterelnök napirend előtti felszólalásának bankszektorra vonatkozó részét - olvasható a szervezet közleményében.

Egységes álláspontot alakítottak ki abban, hogy a devizahitelek végtörlesztésének rögzített árfolyamon történő lehetősége a banki közösség számára elfogadhatatlan, mert az jelentős pénzügyi, makrogazdasági és növekedési veszélyeket von maga után.

A testület kinyilvánítja, hogy a fenti intézkedés végrehajtása esetén a bankoknak nincs más lehetősége, mint az Alkotmánybírósághoz és az Európai Unió illetékes szerveihez fordulni, illetve a lehetséges eszközökkel jogorvoslattal élni.

Ugyanakkor a Bankszövetség nyitott, hogy a bejelentés többi, a bankokat érintő javaslataival kapcsolatban tárgyalásokat folytasson a pénzügyi kormányzat képviselőjével - zárul a közlemény.

"Szűk mezsgyén mozog a kormány"

Az Origo több jogász véleményét is kikérte arról, hogy egy korábban megkötött polgárjogi szerződésbe miként nyúlhat bele egy harmadik fél, milyen körülmények között módosíthatja azt az állam.

Barcza Mihály, az Oppenheim ügyvédi iroda banki ügyekre is szakosodott partnere szerint "a Fidesz által tervezett intézkedés első hallásra nagyon durva beavatkozás a piaci szférába, és nagyon szűk mezsgyén mozog a kormány, amikor két fél között egy már meglévő szerződést egyoldalúan megváltoztatva a bankok nyakába akarja varrni az ügylet minden költségét és veszteségét".

Barcza szerint ezt csak úgy lehet megtenni, ha az állam kártalanítást is kilátásba helyez, vagy esetleg előzetesen olyan háttéralkut kötött a bankokkal, amely valamilyen módon kompenzálja a veszteségeiket. Az Origo információi szerint azonban eddig nem történt egyeztetés banki vezetők és a kormány között.

"A polgári törvénykönyv alapján elvileg van arra lehetősége az államnak, hogy kivételes esetben módosítson egy már megkötött, két fél közötti szerződést, de erre az esetre a jogszabály a sérelmet szenvedő félnek biztosítja a bírósághoz forduláshoz, illetve az elálláshoz való jogot. Egy már fennálló kölcsön esetében számos kérdést felvet az elállás jogának értelmezése, mert az elállás a szerződést visszamenőleges hatállyal szünteti meg. Megannyi más mellett kérdés például, hogy az elállásig fizetett törlesztéseknél milyen svájcifrank-árfolyamot kell az elszámolás során alkalmazni" - mondta Barcza.

"Álláspontom szerint a hivatkozott Ptk.-szabálynak nem lehetséges olyan értelmezése, amely egy kényszermódosítással bármely, a szerződésben szereplő félre veszteséget telepít" - tette hozzá. Ez Barcza szerint ellentmond a tulajdonjog szentségének, amely a piacgazdaságok jogrendszerének alappillére, és ellentmond a magyar alkotmány tulajdont védelmező cikkelyének is.

Ennek megfelelően egy ilyen intézkedés esetén a bankok kártalanításra tarthatnának igényt, amelyet az államnak kellene teljesítenie. Hogy hogyan számolnák ki ezt a kárt, azt meglehetősen nehéz megmondani, hiszen, mint Barcza Mihály elmondta, "számos, jelenleg ismeretlen tényezőt kellene a precíz kármodell felállításához számszerűsítenünk, amelyet csak a futamidő végén ismerünk". Ezért a kártalanítás is csak valamilyen átalánymodell mentén valósulhatna meg az Oppenheim partnere szerint.

"Etikai felelőssége és kötelessége, hogy közbelépjen"

"Közjogi hatalomként a kormány elvileg nem szólhat bele egy polgárjogi szerződésbe" - állította Zatik Zsuzsanna ügyvéd, hozzátéve, hogy "ha viszont a fogyasztóvédelem oldaláról közelítjük a kérdést, akkor indokolható az állami beavatkozás". Az ugyanis állami feladat, hogy az állam kiépítse a fogyasztóvédelem kereteit, mondja az ügyvédnő, aki szerint, ha ezt korábban az elmulasztotta megtenni, akkor "most etikai kötelessége és felelőssége, hogy utólag lépjen közbe, és akár drasztikusabb eszközöket is bevessen".

Hogy ebbe az értelmezésbe belefér-e az, hogy konkrétan megszabja a végtörlesztésre vonatkozó árfolyamot a kormány, az Zatik Zsuzsanna szerint nem egyértelmű, mivel egy teljesen önkényesen meghatározott árfolyam nehezen magyarázható. Szerinte védhetőbb volna, ha mondjuk minden egyes szerződőnél a szerződéskötéskori árfolyamból kiindulva, annál 10-20-30 százalékkal gyengébb forintárfolyamon nyitnák meg ezt a lehetőséget, arra hivatkozva, hogy ekkora árfolyam-ingadozásra lehetett reálisan számítani, nagyobbra viszont már nem.

A fogyasztóvédelmi szempontok Orbán Viktor hétfői parlamenti beszédében is többször felmerültek. A devizahitelesek ma "olyan helyzetben vannak, amelyre nem lehetett felkészülni, és ez részben a hitelnyújtók hibája", mondta például a kormányfő, és kijelentette azt is, hogy "nem fogom hagyni, hogy a válság árát bárki is a magyarokra hárítsa át". A fogyasztóvédelem fontosságára utalt a miniszterelnök akkor is, amikor a banki költségek forintban történő kötelező elszámolásáról, az átlátható kamatszámításról, valamint a referenciakamatok és a pozitív adóslista szükségességéről beszélt.

Aggódik az osztrák külügyminiszter

Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter úgy véli, hogy Ausztria bankjait "létükben fenyegeti" a magyar devizahitelesek gondjainak megoldására kidolgozott magyar kormányzati elképzelés.

A magyarországi devizahitel-állományban - idézték osztrák médiaforrások a Brüsszelben tartózkodó Spindeleggert - az osztrák bankok mintegy hat milliárd euró erejéig érintettek. Az a magyar bejelentés, hogy e hiteleket kedvezményesen lehetne visszafizetni, a bécsi diplomácia irányítója szerint nagyon érzékenyen érintené az osztrák bankokat.

Spindelegger közölte, hogy az ügyben elfoglalt osztrák álláspontot tudomására is hozta magyar hivatali partnerének, Martonyi Jánosnak. Mindketten az EU-országok miniszteri tanácskozásán tartózkodnak Brüsszelben. A tagországok külügy-, illetve európai ügyi minisztereinek részvételével tartott tanácsülésen elsősorban uniós költségvetési kérdéseket vitattak meg.

A magyar diplomácia irányítója az MTI kérdésére ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: tehermegosztásról, kockázatmegosztásról van szó a hitelnyújtó bank és a hitelfelvevő ügyfél között, és a kormány majd kidolgozza a feltételrendszert, a parlament pedig dönteni fog arról. Martonyi János emlékeztetett arra, hogy a bankok éveken át jelentős kampányt folytattak a devizaalapú hitelek mellett. Mint megjegyezte, nem hiszi egyébként, hogy az osztrák bankok számára egzisztenciális kérdést jelentene a magyarországi hitelállomány nagyságrendje.

Osztrák médiaforrások szerint Spindelegger úgy ítéli meg: a devizahitelesek gondjainak megoldására kidolgozott magyar elképzelések sértik azokat az alapokat, amelyekre az EU épül, így azt az elvet, hogy a magángazdaságban megkötött szerződéseket be kell tartani. Budapest eljárásával "túl sok porcelán törne, és európai jogi szempontból ez tarthatatlan" - idézték Brüsszelben az osztrák külügyminisztert.

Értesülések szerint osztrák részről felvetették, hogy az Európai Bizottságnak, az unió fő végrehajtó szervének szükség esetén lépnie kellene, és hogy az ügyben az Európai Bírósághoz lehetne fordulni.

Az osztrák külügyminiszter állítólag felszólította Werner Faymann kancellárt, hogy beszéljen az ügyről Orbán Viktor magyar kormányfővel.