Mától kérhetik az árfolyamrögzítést azok, akik ingatlanfedezettel vettek fel devizahitelt. A svájci frankos hiteleket 180 forintos árfolyamon lehet törleszteni 36 hónapon át, legkésőbb 2014 végéig. Az euróhiteleken a sapka 250-nél, a jenhiteleknél százjenenként 200 forintnál van.

Mindenki árfolyamvédett státust kaphat, aki
- ezt bankjánál év végéig írásban kéri;
- aki több pénzintézet felé tartozik, egyik esetben sem lépheti túl a 90 napot a késedelem;
- lakásának forgalmi értéke 30 millió forint alatt volt a hitelfelvételkor;
- az ingatlan földhivatali besorolása lakóingatlan;
- a lakásra nincs folyamatban végrehajtás;
- az adós jelenleg semmilyen banki fizetéskönnyítő programban nincs benne, és állami áthidaló kölcsöne sincs;
- hitelének futamideje 2014. december 31. után jár le;
- a deviza alapú kölcsön törlesztését forintban fizeti.

Akik a feltételeknek megfelelnek, és kérik az árfolyamrögzítést, egy forint gyűjtőszámlán halmozhatják a rögzített és a piaci árfolyam közötti törlesztőrészlet-különbözeteket 2014 végéig.

A gyűjtőszámlán halmozódó adósság immár forint alapú hitelként, és a bankok számára is törvényben előírt háromhavi bankközi kamatlábbal (BUBOR) kamatozik. Ez jelenleg 6,09 százalék, de negyedévenként változhat. Ezen felül semmilyen díjat, költséget nem számíthatnak fel. A gyűjtőszámlán összegyűlt adósságot 2015 januárjától piaci kamatozás mellett az eredeti devizahitellel párhuzamosan kell törleszteni.

Mikor csökken a részlet?

Aki gyorsan intézkedik (a szeptemberi részletfizetés napjáig végigmegy a procedúrán), a jogszabály szerint októbertől rögzített árfolyamon fizetheti törlesztőjét. Az ügyfeleknek két teendőjük van: a bankjukkal kötött eredeti hitelszerződésüket módosítani kell, ezzel együtt pedig egy gyűjtőszámlahitel-szerződést kell kötniük.

Ezután el kell menniük egy közjegyzőhöz, hogy aláírjanak egy tartozáselismerő nyilatkozatot.

Lehet azonban, hogy nem októbertől, hanem már szeptembertől kisebb lesz a törlesztőnk. A rögzített árfolyamos törlesztés kezdő időpontja a jogszabály értelmében két tényezőtől függ: attól, hogy az ügyfél mikor nyújtja be bankjának ezt a közjegyzői okiratot, illetve, hogy mikor van a törlesztési napja.

A törvényben az áll, hogy a közjegyzői okirat benyújtását követő második törlesztőrészletet már a rögzített árfolyamon lehet fizetni, ez legkorábban, októberben lehet. Ennek ellentmond, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára, Nátrán Roland a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta, hogy az adósok már a szeptemberi részletet is a rögzített árfolyamon fizethetik.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az árfolyamrögzítés révén, a jelenlegi árfolyamszinteken számítotthoz képest a törlesztőrészlet svájci frank esetén 30 százalékkal, japán jen esetén 20 százalékkal, euró alapú hitelek esetén közel 10 százalékkal lesz alacsonyabb. Az árfolyamrögzítés segítségével hosszú távon kiszámíthatóvá, stabillá és biztonságossá válik a törlesztés; az adós nem lesz kitéve a devizaárfolyamok átmeneti, de az utóbbi időszakban is tapasztalható rendkívül szélsőséges ingadozásainak, és a törlesztőrészlet az elkövetkező három évben nem függ majd az árfolyamok kiszámíthatatlan alakulásától - érvel a rögzítés mellett a szaktárca.

Nem a nulláról indul a számla

A törvényjavaslat szerint az árfolyamgáthoz csatlakozó adósok 90 napon belüli devizatartozását a bankok a rögzítés első napján érvényes törlesztési árfolyamon forintra váltják, és ráterhelik az új gyűjtőszámlájukra. Ez lényegében a felgyűlt devizahátralékok azonnali forintosítását jelenti, méghozzá a mostani, viszonylag magas frankárfolyamon.

Az átváltással a csatlakozók kénytelenek lesznek elkönyvelni a hitelfolyósításkor érvényes és a mostani árfolyam közötti különbözetből adódó árfolyamveszteséget. Emiatt a gyűjtőszámlák egyenlege nem nulláról, hanem több tízezer, akár százezer forint fölötti szintekről indulhat.Mennyit lesz a törlesztő 2015-től?

Az árfolyamgát időszakának lejárta után a törlesztőrészlet legfeljebb 15 százalékkal lehet magasabb, mint az árfolyamgát időszakában - ígéri a kormány. Az erről szóló rendelet késik, most a Nemzetgazdasági Minisztérium azt közölte, hogy a jövő hétre elkészül.

Aki tehát most csatlakozik, az 36 hónap múlva is kaphat segítséget, ha erre szükség lesz. Ez főként attól függ, hogy a következő években hogyan alakul a frank árfolyama.

A kockázat az, hogy a svájci frank ezen az időtávon erős marad. Ha így lesz, az azért baj, mert minél nagyobb lesz a különbség a rögzítés időszakának piaci átlaga és a 180 forintos árfolyam között, annál nagyobb adósság halmozódik föl a gyűjtőszámlákon, amit a 36 hónap lejártával az eredeti devizahitelel együtt törleszteni kell.

Az Index oldalán kiszámíthatja, mennyi lehet a törlesztőrészlet.

Az akkori részlet attól is függ, hogy mekkora lesz a jegybanki alapkamattól függő háromhavi BUBOR, amivel a rögzítés időszaka alatt a gyűjtőszámlán halmozódó forinttartozás kamatozni fog. A részletemelkedés attól is függ, hogy három év múlva kinek mennyi lesz hátra eredeti hitele futamidejéből.

A jogszabály ugyanis a gyűjtőszámla-törlesztést ehhez igazítja. Akinek 2015-ben még öt éve lesz a futamidőből, annak öt év alatt, akinek tíz, annak tíz év alatt kell a forinthitelét is törlesztenie, de ennél hosszabb futamidőről is lehet különmegállapodást kötni. Alapesetben tehát a rövidebb hátralévő futamidőkhöz nagyobb részletemelkedés társul.

Bizonytalanságok vannak

Ha a dolgok rosszul alakulnak, és a frank még a rögzítés végén, 2015 környékén is erős lesz, mondjuk, a mostani szintek közelében ragad (a forinttal szemben a 230-260-as sávban), akkor durván 40-60 százalék közötti részletemelkedés jönne, ami megint padlóra küldené az adósokat. A kormány pontosan a bizonytalanságok miatt mondta be, hogy a részlet nem nőhet 15 százaléknál nagyobbat.

A lényeg, hogy a kormány az elérhető maximális futamidők drasztikus megemelésében, 30-ról 60 évre növelésében gondolkodik, az életkorakadályt pedig az örökösök hitelkötelembe való bevonásával küszöbölnék ki.

És ha minden jól alakul?

Ha a védelem időszaka alatt a piaci árfolyam véletlenül a rögzített szint alá megy, az adósok akkor is a rögzített, tehát a valósnál magasabb részletet kell, fizessék. Ezt a többletet a banknak a gyűjtőszámlahitel törlesztéseként kell elszámolnia. Ha a forint piaci árfolyama tartósan a rögzített szint alá megy, a gyűjtőszámláról pedig lassan elkopik az ügyfél minden kamat- és tőketartozása, onnantól a banknak kötelessége lesz az alacsonyabb (tehát piaci) árfolyamon számítani a részleteket. (Egyszerűen azért, mert ebben az esetben az árfolyamvédelem átmenetileg okafogyottá válik.)

Ha tehát a következő években az átlagos forintárfolyam nemcsak a mostaninál, hanem a rögzített szinteknél is tartósan erősebb lesz, akkor olyan eset is elképzelhető, hogy a gyűjtőszámlahitel lenullázódik, és senkinek semmilyen tartozása nem lesz 2014 végén. Ennek a forgatókönyvnek a valószínűségében azonban nem nagyon lehet bízni, ezért nem érdemes erre alapozva dönteni.

Lehet előtörleszteni is

Alapesetben az árfolyamvédelemből nem lehet kimenekülni, aki egyszer ezt választja, az ott is kell, maradjon 36 hónapon át. Egy kivétel mégis van: ha az adós hirtelen a teljes adósságát vissza tudja fizetni (tehát végtörleszt), akkor kiszabadulhat a rendszerből. A végtörlesztésnél természetesen a piaci árfolyammal számol a bank, és csak akkor engedi lezárni a hitelszerződést, ha az adós a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozását is a devizatartozással együtt visszatörleszti.

Nemcsak végtörleszteni, előtörleszteni is lehet, de az extra befizetést a bank csak az eredeti devizaadósság törlesztéseként könyvelheti el. (Ilyenkor szintén a piaci árfolyamon számolják el a befizetéseket.)

Megéri?

Csak három év múlva tudjuk majd megítélni, hogy hasznos vagy káros-e az árfolyamrögzítés. Biztos, hogy rövidtávon inkább az előnyeit látjuk majd, a frankhitelesek, de bizonyos szinten még a bankok is a haszonélvezői lehetnek a mesterségesen 180 forintossá tett franknak.

Középtávon azonban baj is lehet a dologból, ami a pénzügyi rendszer működési kockázatait növeli. Ha ugyanis a helyzet nem konszolidálódik, és a frank nem gyengül vissza, akkor 2015-ben ránk szakad az adósprobléma, még durvábban, mint most.