Varga Lóránt, a kutatást végző csoport vezetője elmondta, hogy az államháztartás pénzforgalmi egyenlege az előirányzatnál némileg kedvezőbb lehet az önkormányzatok mérlegét nem számítva. A kitűzött hiány tartható, de a deficit alakulását makrogazdasági és költségvetési kockázatok övezik - tette hozzá.

Az MNB elnöke egy múlt évi törvénymódosítás révén a Költségvetési Tanács (KT) tagja lett, így a jegybank a KT munkáját segítő műhellyé vált, a jelentés ennek a műhelymunkának első publikált eredménye.

Simor András, az MNB elnöke az elemzést bemutató szerdai tájékoztatón elmondta: mivel a mostani Költségvetési Tanácsnak (KT) nincs saját apparátusa, a jegybank szakértői csapata is segíti majd a KT-t a költségvetési törvény tervezetéről alkotott véleményének kialakításában, illetve a jegybank az államháztartás folyamatairól elemzéseket jelentet majd meg.

Az MNB elnöke kifejtette: a következő egy év során a mostani elemzésen kívül még hármat publikál az MNB, egyet szeptember végén, a 2012-es tervezett büdzsé parlamenti benyújtása idején, egyet várhatóan decemberben, a jövő évi költségvetés sarokszámainak elfogadása körüli időszakban, egy középtávra szóló államháztartási kitekintést pedig jövő év tavaszán jelentet meg a jegybank szakértői csapata.

Varga Lóránt elmondta: az idei évre szóló költségvetési törvény módosításának köszönhetően tarható lesz a 2011-es államháztartási hiánycél. Kifejtette: az elemzés megalkotásakor az MNB júniusi inflációs jelentésében szereplő makrogazdasági pályából indultak ki, de figyelembe vették a június 30-ig elfogadott törvénymódosításokat, illetve az államháztartásra vonatkozóan addig publikált adatokat.

A jegybanki szakértő kifejtette: idén a költségvetési folyamatokat tekintve az államháztartás pénzforgalmi (GFS) és eredményszemléletű (ESA) elszámolása jelentős eltéréseket mutat.

A jegybank elemzése szerint az államháztartás - önkormányzatok nélküli - egyenlege ESA szemléletben a magánnyugdíj-pénztári portfólió átvétele következtében, egyszeri tételekkel, a GDP-hez mérten 2,8 százalékos többletet mutat, miközben az államháztartás pénzforgalmi egyenlegének hiánya elérheti a GDP 6,4 százalékát.

Rámutatott: ha az eredményszemléletű egyenlegből az idei jelentős egyszeri tételeket kiszűrjük, az államháztartás ESA-szerinti deficitje a GDP 2,8 százaléka körül lehet. A szakértő kifejtette: ilyen egyszeri tételnek számít az átvett magánnyugdíj-pénztári portfóliónak a költségvetésben bevételként szereplő 529 milliárd forinton felüli része, a MÁV és a BKV adósságának konszolidációja, illetve a ppp-szerződések kivásárlására fordított költségvetési összeg.

Elmondta azt is: ha a Széll Kálmán Terv és a konvergenciaprogram tervezett lépései a jövő évben megvalósulnak, és a stabilitási tartalékot beépítik a 2012-es büdzsé bázisába, akkor is feszítetten lehet elérni a kormány jövő évre tervezett 2,5 százalékos GDP-arányos, eredményszemléletű hiánycélját. Ezek nélkül a 2,5 százalékos deficitcél megvalósításához a GDP 2 százalékát meghaladó egyenlegjavulásra van szükség a költségvetés belső tételeinél jövőre, a 2011. évi bázishoz képest - elemezte Varga Lóránt.