A Mol-részvények árfolyamát jobban visszaveti a rossz magyarországi makrogazdasági környezet, mint egy meghatározott ideig beszedett, kalkulálható összegű adó, hiszen a papírok beárazásában jelentős szerepet játszik az országkockázat - mondta a Mol elnök-vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Hernádi Zsolt hozzátette: az energiaipari szektor, és azon belül a Mol, amely eddig is komoly összegeket fizetett be az államkasszába, ugyanakkor nyilvánvalóan nem örül az újabb adótehernek.

A Gyurcsány-kormány által bevezetett Robin Hood-adóról szólva a Mol-vezető elmondta: az éppen azokat a vállalatokat büntette, amelyek a legnagyobb hatékonyságot érték el, ez is az oka annak, hogy az adóból abból befolyt pénzek közel felét az ő vállalatuk fizette be. Pedig a profit nem bűn, egy vállalat nyereségessége nemzetgazdasági szempontból is fontos, mivel alapot teremt a beruházásoknak, munkahelyeket hozhat létre, és végső soron nemzeti jövedelmet termel - magyarázta Hernádi Zsolt.

A Molnak az első becslések szerint 15 és 20 milliárd forint közötti összeget kell majd befizetnie a válságadó bevezetése nyomán, de a vállalat ezt a kiadást nem tudja továbbhárítani: a cég piaci alapon árazza a termékeit, a konkurenseinek pedig nem kell efféle kiadással számolniuk. Elképzelhető tehát, hogy átmenetileg vissza kell fogni a beruházási kiadásokat - mondta az elnök-vezérigazgató.

Így hatott a válság

A pénzügyi válság idején a makrogazdaság és a részvénypiacok összeomlása miatt az iparág többi szereplőjéhez hasonlóan a Mol részvényeinek árfolyama is nagyjából megfeleződött. A gazdasági krízis - a recessziós folyamatok beindulása, a fogyasztási visszaesés - egy évvel később gyűrűzött be a szektorba, és a régióból Magyarországot érintette a leginkább. Ezt jelzi, hogy itt mind a benzin-, mind a gázolajfogyasztás a tavalyihoz képest 10 százalékkal visszaesett.

Ez nem csak a recesszió miatt következett be: Magyarországon éppen abban az időszakban emelkedett két lépcsőben a kőolajtermékek jövedéki adója. A környező országokban ez nem következett be, sőt, Szlovákiában csökkentették is ezt az adóterhet, aminek hatására ott az első félévben növekedésnek indult a gázolaj iránti kereslet - fejtegette Hernádi Zsolt.

Mi kell az élénküléshez?

A Mol elnök-vezérigazgatója szerint feltétlenül szükség van a belső fogyasztás további élénkítésére, ám ha ez további eladósodás vagy a vállalati szférából történő forráskivonás árán történik meg, úgy, hogy közben más nem történik a makrogazdaságban, annak rövid távon lehetnek ugyan pozitív hatásai, hosszú távon azonban negatív ciklust indíthat be.

Hernádi Zsolt szerint a kormánynak abban az átmeneti időben, amíg a válságadókból befolyó plusz bevétel a rendelkezésre áll, valóban hozzá kell nyúlnia a nagy elosztási rendszerekhez, és el kell kezdeni kialakítani azt a fogyasztásszerkezetet, amely végül gazdasági növekedést generál majd.

Rövid az idő

A Mol-elnök szerint a különadók most mozgásteret adnak a kormánynak, de újabb hasonló terhek bevezetésével nem lehet minden évben előállni, és a most bejelentetteket sem lehet a meghirdetett három évnél tovább érvényben tartani. A kormány hitelességét most még nincs oka kétségbe vonni a befektetőknek, de ha a most vázolt feltételek a következőkben módosulni fognak, új piacokat kereshetnek és elvihetik a pénzüket - tette hozzá.

Hernádi Zsolt hangsúlyozta: a kormány rendelkezésére álló három év gyorsan véget ér, ezért minél előbb meg kell kezdeni a kiadási szerkezet átalakítását, az államnak vissza kell térnie az alapfunkcióihoz, amelyek ellátásához meg kell teremteni a finanszírozási forrást, és meg kell nézni, hogy a gazdaság élénkítése érdekében mennyit és hová kell befektetni.

A teljes adást ide kattintva hallgathatja meg.Külföldön

A Mol külföldi helyzetéről szólva az elnök-vezérigazgató elmondta: a cég Közép-Európa legnagyobb független vállalata, árbevételének több mint fele nem Magyarországról származik, és e mellett két másik országban - Szlovákiában és Horvátországban - rendelkezik meghatározó piaci részesedéssel. Az olajipari vállalat Európában is előkelő helyen áll, de látni kell, hogy az olajtermékek legfontosabb felvevőpiaca immár Ázsia, ezért az új beruházások is egyre inkább oda tevődnek át. Ez ki fog hatni az európai árakra is - fűzte hozzá Hernádi Zsolt.

A Mol-elnök szerint a válság ellenére Szlovákiában a legstabilabb a gazdaság, részben azért, mert az euróövezet tagja, részben pedig azért, mert gazdaságpolitikája 2002, az egykulcsos adórendszer bevezetése óta viszonylag töretlen.

Hernádi Zsolt elmondta: a korábbi problémák után mostanra sikerült partneri viszonyt kialakítani a szlovák kormánnyal. Elismerte: korábban ők is hibáztak, mert nem kommunikálták megfelelően a lépéseiket. Emiatt történt, hogy a szlovák versenyhivatal 10 milliárd forintnak megfelelő bírsággal sújtotta őket, mert túlzott profitnak minősítette a nyereségüket.

Később az összeg nagy részét egy bírósági tárgyalás során visszakapták, mert a testület elfogadta az érveiket, de az eset kapcsán megtanulták, mennyire fontos minden országban kapcsolatot tartani a helyi stakeholderekkel, a politikával és a fogyasztókkal - jegyezte meg a Mol elnöke-vezérigazgatója.

Hernádi Zsolt hozzátette: igyekeznek mindenhol a helyi sajátosságoknak megfelelően alakítani a működésüket. Központi akarat érvényesül azonban a pénzügyi fegyelem, a biztonság-, egészség- és környezetvédelmi szabályok betartása és betartatása, valamint a hatékonyság fenntartása terén.

Így áll az INA

A Mol elnöke az INA megszerzéséről is beszélt; az ügyletet parlamenti bizottság vizsgálja. Hernádi Zsolt elmondta: Horvátország érdekében tették, amit tettek, és mellette a Mol-csoport is jól járt. De nem azért, mert jó üzletet kötöttek a horvát kormánnyal, hanem azért, mert az INA-ból egy jó vállalatot fognak csinálni, és azon a nyereségen, amit ez jelent, osztozni fognak Horvátországgal.

Hernádi Zsolt szerint az ügynek leginkább belpolitikai tétje van, a belpolitikai zivatart pedig megpróbálták azok is kihasználni, akik vesztesei lettek a Mol térnyerésének Horvátországban.

A Mol vezetője hozzátette: az már most nyilvánvalóvá vált, hogy nyereségessé szeretnék tenni az INA-t. Ezt jelzi az is, hogy Jadranga Kosor miniszterelnök közölte: kormányzásának első időszakában az olajcég visszafizette az állam felé fennálló tartozásait.

Az INA ugyanis korábban nem tudta fizetni az adókat, és a válság hatására technikailag csődközeli helyzetbe került. A Mol jelezte, hogy hajlandó hitelt adni a vállalatnak, cserébe viszont nagyobb beleszólást kért annak vezetésébe - fűzte hozzá Hernádi Zsolt.