Főként a főváros környékén épültek 2008-ban gyorsforgalmi útszakaszok, és két híd is, az egyik az M0 északi szektoránál lévő Duna-híd, a másik az M7-esen a Mura-híd. Összesen valamivel több mint 76 kilométernyi pályaszakasz készült el.

Az Állami Számvevőszék jelentése főként a gazdaságossági szempontok érvényesülését hiányolta az említett beruházásoknál. A jelentés szerint gyakorlatilag nincs is jogszabály arra vonatkozólag, hogy a gazdaságosságot bárkinek is figyelembe kellene venni.

Az már csak hab a tortán, hogy az építések megkezdése előtt nem készül költségbecslés, illetve árkalkuláció. Az, amit a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. készít, már tartalmazza a kockázati felárat is, azaz a reális árról nincs előre információ. Az Állami Számvevők ezért szorgalmazza a szaktárcánál, hogy legyen költséghatékonysági elemzés, előzetes költségkalkuláció.

Az feltehetően pozitív, hogy a nyomvonalváltozatok elemzésekor érvényesülnek a környezetvédelmi szempontok, az viszont már kevésbé, hogy ezek a hatástanulmányok nem mérlegelik a nemzetgazdasági következményeket és gazdaságosságot.

Szintén nem követelmény a hatékonyság, illetve a megépült szakasz eredményessége. A számvevők a hatékonyságot a napi forgalom és az egy kilométerre jutó kivitelezői ráfordítás arányában vizsgálták: eszerint a leghatékonyabb az M0-ás keleti szektorának megépítése volt, míg a legkevésbé hatékony az északi szektor Duna-hídja. A számvevők szerint utóbbi akkor lehet eredményes, ha megépül a teljes M0-s. Az eredményesség vizsgálatára az ÁSZ egy értékelési rendszer kialakítását várja el a közlekedési minisztériumtól.

A jelentés megjegyzi, hogy gyakorlatilag kezelhetetlen az önkormányzatokkal, illetve a civil szervezetekkel egyeztetni, gyakori az engedélyek megfellebbezése, bírósági eljárások indítása, és ezt jogszabályi szinten kellene megoldani, azaz a kormány vizsgálja meg, hogyan lehet a közérdekre való tekintettel koordináltan kezelni ezeket az igényeket.

Arról nem is beszélve, hogy az M0-s építése során az érintett önkormányzatok úgy adnak ki építési engedélyt, hogy azt feltételekhez, konkrétan tízmilliárdos igényű közlekedési fejlesztésekhez kötik. Kénytelenek ezt tenni, mert semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy készüljön az adott térségre vonatkozóan egy közlekedésfejlesztési koncepció, amelyet maguk az önkormányzatok is véleményezhetnének.