A tagországi vezetők brüsszeli kötetlen találkozóját értékelve Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt emelte ki, hogy elfogadták: csak olyan állami segítséget lehet adni bármely szektor bármely szereplőjének, ami nem zárja ki a más EU-tagországokban levő leányvállalatokat a támogatásból. Szerinte így az értekezleten sikerült "elkerülni azt a veszélyt, hogy a nemzeti érdekképviseletből nemzeti vagy regionális önzés legyen".

Gyurcsány Ferenc elmondta: Közép-Európa számára a támogatás egységességének elve különösen fontos a bankszektorban, amelynek a támogatása valójában nem a bankok, hanem a vállalkozások és a családok támogatását jelenti.

Az euró bevezetésének meggyorsítási lehetőségét illetően a találkozó után a miniszterelnök felhívta a figyelmet arra: Nicolas Sarkozy francia államfő szerint sem lehet csak a régi szabályokat alkalmazni az új, válságos helyzetben. A magyar miniszterelnök szerint Franciaország "egyértelmű és világos, megértésről tanúskodó magatartást" tanúsított az erről folytatott vitában.

Keddi brüsszeli látogatásán a magyar kormányfő arról beszélt, hogy az euróbevezetés érdemi kritériumainak fellazítását nem akarja, de szerinte újra lehetne gondolni azt, szükséges-e két éven át az eurózóna előszobájában, vagyis az európai átváltási mechanizmusban (ERM-2) várakoztatni az eurót bevezetni akaró országot.

Angela Merkel német kancellár vasárnap szintén megfontolásra érdemesnek minősítette az ERM-2-be való belépés meggyorsítását, elutasítva egyúttal az eurócsatlakozási feltételek módosítását.
Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportjának elnöke
úgy nyilatkozott, nem tartja kivitelezhetőnek, hogy "egyik napról a másikra" megváltoztassák az euróövezeti csatlakozás feltételeit.

A kelet-európai - uniós és szomszéd - országok pénzügyi nehézségeinek összehangolt áthidalására eddig több kezdeményezés hangzott el EU-tagállamok részéről. Gyurcsány Ferenc Brüsszelben most ismertette azt a javaslatot, amely az eddig elhangzott valamennyi kezdeményezésből próbál átfogó programot alkotni.
Merkel ugyanakkor az egyes közép- és kelet-európai országok helyzetének nagyon eltérő voltára hivatkozva elutasította a 180 milliárd eurós támogatási keretterv szükségességét. Ugyancsak eseti alapon helyez kilátásba segítséget a találkozóról kiadott nyilatkozat.

"Azt gondoljuk, koordinált erőfeszítés kell annak érdekében, hogy a régió országai a saját nehézségeik figyelembe vételével, nekik speciálisan szóló támogatást élvezhessenek - reagált Gyurcsány Ferenc.

Gyurcsány utalt a pénteken közzétett 24 és fél milliárd eurós programra, amelyet a Világbank, az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közösen állított össze kifejezetten Közép-Európa számára, részben korábbi terveket egységbe gyúrva.

Mint mondta, ez éppenséggel azt támasztja alá, hogy a térségnek igenis szüksége van célzott támogatásra.

A magyar miniszterelnök szerint a támogatások megszervezése több rétegű feladat, a különböző segítségfajták egész Európára, egyes régiókra, illetve egyes országokra vonatkoztathatók.

A közös nyilatkozatban felszólították a kormányfők a tagállamok pénzügyminisztereit, hogy a brüsszeli bizottsággal együtt kísérjék fokozott figyelemmel a kelet- és közép-európai térség helyzetét, és az átmeneti egyensúlyzavarokkal küzdő országok számára vázoljanak fel támogatási lehetőségeket a rendelkezésre álló eszközök alapján.

Külön téma volt a megbeszélésen a protekcionizmus is. Topolánek erről elmondta, hogy nem azonosítottak konkrét problémát, de azt megállapították, hogy "a protekcionizmus nem válasz a jelenlegi válságra".

A vezetők elvi egyetértésüket nyilvánították ki azokkal az iránymutatásokkal, amelyeket az Európai Bizottság dolgozott ki az elértéktelenedett bankeszközök kezelésére, és első reakcióként egyetértettek a nemzetközi pénzügyi felügyeleti rendszerre tett szakértői megállapításokkal is.

Megerősítették, hogy az uniónak továbbra is kiemelt szerepet kell játszania a világgazdaság ösztönzésében.