Amerikai vírus Angliában

Hatvan éve nem volt olyan rossz állapotban a brit gazdaság, mint most - mondta minden korábbinál komorabb, augusztus 30-án megjelent helyzetértékelésében a brit pénzügyminiszter. Alistair Darling a The Guardian című vezető baloldali londoni napilapnak nyilatkozva elismerte: ő sem számított ilyen súlyos helyzet kialakulására, a válság "mélyebb és hosszabb lesz" a korábbi általános várakozásnál.

Nagy-Britanniát - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaságot, a világ negyedik legnagyobb gazdaságát - a többi európai országnál messze nagyobb mértékben sújtja az amerikai nem elsőrendű jelzálogadósi körből kiindult likviditási válság, amely a banki szférából egyre inkább átgyűrűzik a reálgazdaságba. A brit lakóingatlan-szektor finanszírozása ugyanis hasonló felépítésű, mint az amerikaié: tízmilliók tartoznak igen jelentős jelzálog-kötelezettségekkel a bankoknak, és e hitelek fedezete maga az ingatlan.

Karácsonyra kétmillió brit munkanélkülit jósoltak

David Blanchflower, a Bank of England - a brit jegybank - monetáris tanácsának egyik befolyásos tagja kijelentette, hogy a brit recesszió szerinte egy évnél tovább, akár négy-öt negyedévig is eltarthat. Blanchflower karácsonyra kétmillió brit munkanélkülit jósolt; ilyen szintű munkanélküliség csak a legsúlyosabb recessziós időkben fordult elő Nagy-Britanniában.

Indul a dominó

Augusztusban és szeptemberben az amerikai és európai beruházási bankok sorra jelentettek problémákat a hitelezési tevékenység és a pénzügyi mérlegük terén. Az amerikai határidős indexek szeptember 17-én is lefelé indultak, mert a befektetők attól féltek, hogy az American International Group (AIG) óriásbiztosító kormányzati megmentése (a jóváhagyott 85 milliárd dolláros hitel) nem lesz elégséges ahhoz, hogy leállítsák a felfordulást a globális pénzügyi piacokon. Attól tartottak, hogy az AIG - és a Lehman Brothers Holdings Inc - után újabb pénzügyi szolgáltatók is bajba kerülhetnek, hiszen - mint fogalmaznak - "sorra dőlnek a dominók". A Fed többszöri kamatlábcsökkentésre, más központi bankok tőkeinjekcióra kényszerültek. Október 13-án az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a pénzintézetek állami támogatásáról szóló alapelveit. A jogszabálytervezetet az után mutatták be, hogy az európai tőzsdék új erőre kaptak az európai országok közös fellépése után.

Bankmentés brit módra

Október 13-án elindult minden idők legnagyobb, kiegészítő elemeivel együtt összesen 500 milliárd fontos értékű nagy-britanniai bankmentő programja, amelynek keretében - évtizedek óta először - többségi állami tulajdonba kerülhetnek brit nagybankok. A kisegítendő pénzintézetek vezetői nem kaptak prémiumot. A brit kormány a feltőkésítési és likviditásnövelő program alapján összesen 50 milliárd font közvetlen tőkejuttatási keretet hozott létre a brit bankrendszer számára.

Ebből a hivatalos bejelentés szerint, a program első gyakorlati lépéseként összesen 37 milliárd font tőkejuttatást kaphat a piaci részesedés alapján legnagyobb négy brit bank közül három; a negyedik nem igényelt állami segítséget. A legtöbb költségvetési támogatást a súlyosan megrendült helyzetű Royal Bank of Scotland veheti fel. Számítások szerint a Royal Bank of Scotland 60 százaléka kerülhet így állami tulajdonba.

Zuhanás Izlandon

Az izlandi tőzsde háromnapos szünet után október 14-én újra kinyitott, de vezető indexe 76 százalékot zuhant, az állam által átvett három nagybank ugyanis olyan irdatlan pénzügyi terhet jelent számára, hogy az ország a piacok megítélése szerint kizárólag külföldi segítséggel maradhat talpon. A valutakiáramlást korlátozták. A segítséget egyelőre az IMF-től és az orosz kormánytól várják, mely utóbbi korábban jelezte ez irányú készségét. Az izlandi delegáció Moszkvában tárgyalt 5,5 milliárd dollár értékű kölcsön felvételéről. Eközben az izlandi pénzügyi vezetés hazai korlátozó intézkedéseket tett a teljes pénzügyi összeomlás ellen: elrendelte, hogy a bankok csak korábbi ügyfeleiknek biztosítsanak valutát és a külföldi fizetőeszközöket először azoknak a vállalati - importot lebonyolító - ügyfeleknek kell rendelkezésre bocsátani, amelyek alapvetően fontos árucikkeket hoznak be.

Izland még jelzést sem kapott segítség ügyében az IMF-től, elemzők szerint meglepő, hogy NATO-beli társaitól sem érkezett eddig semmilyen segélyígéret. Ha nem sikerül stabilizálni a koronát, márpedig ehhez minimum az IMF segítsége kell, akkor teljesen elvesztheti az ország a pénzügyi körök bizalmát. Ettől kezdve a gazdaság kibocsátása akár negyedével is csökkenhet két év alatt, a most 14 százalék körüli infláció 40 százalékot is elérhet.

Henry Kissinger színre lép

A történelem legnagyobb vagyonáthelyeződése megy végbe azáltal, hogy az olaj hordónkénti ára a 2001-es 30 dollárról megháromszorozódott és mára elérte a 100 dollárt; az olajfogyasztó országoknak összehangolt akcióval kell fellépniük a politikai spekulációval szemben - írta Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter a The Washington Post szeptember 18-i számában. A 13 OPEC-állam idén várhatóan több mint ezer milliárd dollárt keres az olajeladásokból; ennek nyilvánvalóan komoly politikai következményei vannak - állapította meg Kissinger, aki Martin Feldsteinnel, a Harvard Egyetem közgazdász professzorával közösen jegyezte a cikket. Ezt a politikai és gazdasági földrengést a világ legerősebb nemzetei ellen hajtja végre a leggyengébbek közül néhány. Az áldozatok pedig tehetetlenül szemlélik az eseményeket, mintha az olaj árának alakulása valami természetes folyamat volna a piaci verseny közepette, és nem szabadna vagy lehetne befolyásolni politikai erőkkel - írták a szerzők.

Kissinger szerint a legnagyobb olajtermelők, közöttük az OPEC tagjai emelhetik vagy csökkenthetik az árakat, ha visszafogják vagy növelik a termelést. Ezek a monopolhelyzetet élvező országok azonban addig tehetik ezt meg, amíg a fogyasztó országok nem csökkentik lényegesen a külföldi olajtól való függőségüket, vagy nem dolgoznak ki olyan politikai stratégiát, amellyel elhárítják az olajpiac politikai manipulációját.

Bombázás vagy ostrom?

A második világháború óta nem tapasztalt menekülés zajlik a biztonságos befektetésekbe a piacokon; ezt jelzi, hogy a rövid lejáratú amerikai kincstárjegy hozama legutóbb London német bombázása idején volt olyan alacsony, mint most - írta a Financial Times szeptember 18-án. Elemzők szerint ugyanakkor a feltörekvő piaci adósságok komolyan megsínylették az erősödő kockázatkerülést. A londoni gazdasági napilap szerint a bankközi hitelezés gyakorlatilag leállt, miközben az arany soha nem mért napi árnyereséget ért el dollárban számolva.

Izlandi összeomlás

A rendkívül magas külső finanszírozási igényű izlandi gazdaság - amelynek fejleményeit a feltörekvő piacokon aktív befektetők is szoros figyelemmel követték - és a gazdaság méretéhez képest hatalmas külső kötelezettségekkel terhelt izlandi bankrendszer októberre gyakorlatilag összeomlott a globális pénzügyi válság okozta likviditásszűke miatt. Izland szuverén adósosztályzatait több nagy hitelminősítő is agresszív mértékben, esetenként egyszerre három fokozattal rontotta. A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő egy héten belül kétszer is lépett, összesen öt fokozattal a még épphogy befektetésre ajánlott "BBB" alapsáv alsó szélére süllyesztve a hosszú futamú izlandi devizaadósság besorolását, és továbbra is fennhagyva az osztályzatot a negatív előjelű figyelőlistán.

Vészüzemmódba kapcsolt az IMF

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a globális hitelválság sújtotta országok megsegítése érdekében beüzemelte finanszírozási vészmechanizmusát, amelyet az 1990-es évekbeli ázsiai válság kezelésére hoztak létre - jelentette be október 9-én Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezetője. "Aktiváltam a rendkívüli eljárásokat, hogy az IMF gyorsan tudjon reagálni (...) hogy választ adhasson azokra a problémákra, amelyek néhány felzárkózó országban kialakulhatnak" - fogalmazott. Leszögezte, hogy "az IMF kész bármilyen kérést teljesíteni, amely a problémákkal küzdő országoktól érkezik".

Strauss-Kahn a Világbank és az IMF csúcstalálkozója előtt arról beszélt: a világ vezetőinek az a fő feladatuk, hogy helyreállítsák a globális piacokon a bizalmat. Az IMF szóban forgó vészmechanizmusát 1995-ben hozták létre, hogy felgyorsítsák a hitelekre szoruló országok igényeinek teljesítését. Két évvel később alkalmazták, amikor segítséget nyújtottak az ázsiai valutaválság idején a Fülöp-szigeteknek, Thaiföldnek, Indonéziának és Dél-Koreának.

Háborús helyzet Nagy-Britannia és Izland között

Példátlan államközi feszültség alakult ki Nagy-Britannia és Izland között, miután kiderült, hogy brit önkormányzatok és rendőrkapitányságok összesen több mint 800 millió fontja ragadt be csődbe ment izlandi bankokban, és a brit kormány elkezdte befagyasztani izlandi cégek nagy-britanniai vagyonát. A hivatalossá vált adatok szerint 98 angol, walesi és skót önkormányzat, 15 rendőrhatóság és a londoni városi tanács közlekedési hatósága összesen 860 millió font betéthez nem jut hozzá. E közpénzeket kedvező kamatozást kínáló, ám a pénzügyi válság miatt csődbe ment izlandi bankoknál helyezték el az érintett brit hatóságok.

Mindenki fut(na) a pénze után

Az Izlandon befagyott brit bankszámlák összege a fentieknek sokszorosa is lehet a vállalati szektor izlandi számláival együtt. Gordon Brown miniszterelnöknek a birminghami kereskedelmi kamara vezetője állítólag azt mondta, hogy cégszámlákon 11,5 milliárd font van nem fizető izlandi bankokban.

Gordon Brown azt nyilatkozta: teljesen elfogadhatatlan, ami Izlandon történt. Személyesen vette fel a kapcsolatot az izlandi miniszterelnökkel, közölve vele, hogy London törvénysértőnek tartja az izlandi pénzügyi hatóságok hozzáállását. A brit kormányfő kijelentette: London, ahol csak tudja, befagyasztja az izlandi vállalatok Nagy-Britanniában tartott vagyonát, és további lépéseket tesz az izlandi hatóságok ellen a pénz visszaszerzésére. Brown szerint az izlandi pénzügyi szervek "nemcsak az izlandi, hanem a brit népet is cserbenhagyták". Geir Haarde izlandi miniszterelnök reykjavíki sajtóértekezletén azt mondta: kormánya úgy értesült, hogy London "terrorellenes törvényeket alkalmaz" Izland ellen, ami "nem túl szép eljárás".

Keith Smith, az amerikai Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Intézet (CSIS) Központjának kutatója az EurActiv.hu-nak adott interjújában erős kritikát fogalmazott meg az EU energiapolitikájával szemben. Szerinte Európának jeleznie kell, hogy komolyan veszi a Nabucco projektet, különben Oroszország felvásárolja Közép-Ázsia potenciális gázforrásait, és a Déli Áramlattal ellehetetleníti az európai források diverzifikálását. A 3. Energia Konferencián többször is elhangzott, hogy az Egyesült Államok erősen támogatja a Nabucco projektet. "Ha Európa nem lép időben, akkor majd Washington megteszi". Nemrég látott ugyanis napvilágot a hír, hogy Türkmenisztánnak elképesztő földgáztartalékai vannak. Nem valószínű, hogy ez Washingtont hidegen hagyná..." - kérdezték a szakáértőt.

"Bizonyára nem" - hangzott a válasz. "Az Egyesült Államok azonban nagyon messze van Türkmenisztántól. Hangsúlyoznám, hogy az USA abban érdekelt, hogy Európa biztonságban érezze magát. Washington egy alternatív energiaforrással rendelkező Európát szeretne látni, amelyre nem gyakorol külső nyomást egy olyan szolgáltató, mint például ebben az esetben Oroszország. Az oroszok megveszik a türkmén gázt, hogy aztán eladják Európának. Oroszország nem engedi meg sem Türkmenisztánnak, sem Kazahsztánnak, hogy közvetlenül Európának adjon el. Miért engedi ezt az Európai Bizottság? Ez a monopólium ellenkezik minden közösségi jogszabállyal, minden uniós trösztellenes intézkedéssel!" - hangsúlyozta a szakember.

Autóeladások: 25,8 százalékos csökkenés Európában

Nyugat-Európában a novemberben eladott új autók száma 854 698 volt, ami 26 százalékos visszaesés a múlt év azonos hónapjához képest. Írországban alakult a leggyengébben az értékesítés, itt a visszaesés 55,9 százalékos volt. Spanyolországban 49,6 százalékkal, Nagy-Britanniában 36,8 százalékkal, Olaszországban 29,5 százalékkal kevesebb autót adtak el novemberben.

A németországi értékesítés 17,7 százalékkal csökkent, a legnagyobb mértékben 2007 decembere óta. Franciaországban 14,1 százalékkal kevesebb új gépkocsit helyeztek forgalomba. Az új EU-tagországokban az új autók eladása 22,6 százalékkal hanyatlott novemberben. Az év első tizenegy hónapjában 7,1 százalékkal csökkent a személygépkocsik értékesítése. A vezető autógyártók közül a Volkswagen európai eladásai 17,4 százalékkal estek vissza. A francia PSA Peugeot Citroen 26,9 százalékkal, a Renault 21,8 százalékkal, a Fiat 23,8 százalékkal kevesebb autót értékesített.

Csökkenés, lassulás, visszaesés...

Az Európai Unió egészének gazdasági teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben az előző negyedhez képest, hasonlóan az euróövezeti GDP-hez, erősítették meg az EU-statisztikai hivatalában decemberben a novemberben kiadott előzetes becslést. Az egy évvel korábbihoz képest az unió 27 tagjának átlagos GDP-növekedése a mostani becslés szerint 0,8 százalékosra lassult. A hírek szerint a svájci gazdaság is a recesszió közelébe került, de helyi kormányzati források szerint az, hogy a gazdaság mégsem került mínuszba, elsősorban annak tulajdonítható, hogy az export és a fogyasztás bővült.

Beavatkozó jegybankok

A negatív hatásokat tompítandó az Európai Központi Bank december elején a várakozásokat meghaladó mértékben, 0,75 százalékponttal 2,5 százalékra mérsékelte az irányadó kamatot. Kamatot vágott a Bank of England is, 100 százalékponttal az eddig 3 százalékról 2 százalékra csökkentette az alapkamatot. A svéd jegybank szintén ugyanígy járt el, 175 bázispontos csökkentéssel 2 százalékra mérsékelte az irányadó kamatot.

Zuhanó olajár

Decemberben is folytatódott az olajárak süllyedése. Az északi-tengeri Brent könnyűolajfajta december elején 44,10 dollár volt Londonban a legközelebbi határidőre, 1,06 dollárral olcsóbb az előző napi zárónál. Az amerikai WTI típusú nyersolaj ára is 1,19 dollárral csökkent az ázsiai kereskedésben, és hordónként 45,6 dollárra esett, ami a legalacsonyabb árszint volt a 2005 február 10-i 45,42 dolláros záróárfolyam óta. December végén 40 dollár alatti jegyzéseket is regisztráltak.

Obama nehéz öröksége

Nehéz gazdasági helyzetet örököl Barack Obama és a demokrata adminisztráció, a gazdaság 2009-ben a legjobb esetben is csak stagnálni fog, és miközben takarékosságra volna szükség, Obama választói a körülmények gyors javulását várják.

Az amerikai gazdaság recesszióban van, a szeptemberi ipari termelés 5 százalékkal elmaradt az egy évvel azelőttitől, és nem lehet kizárni további csökkenést sem. Így optimális esetben is csak stagnálás várható az Egyesült Államokban, de rosszabb esetben 1-1,5 százalékos visszaesés is bekövetkezhet - mondta Simai Mihály. Az Amerika-szakértő akadémikus arra is felhívta a figyelmet, hogy januárig még a Bush-adminisztrációra hárul a cselekvés terhe, de Obamával és környezetével minden bizonnyal konzultál majd a jelenlegi vezetés.

A rosszabb forgatókönyvvel, az amerikai GDP 1 százalékos csökkenésével számol a Kopint-Tárki kutatóintézet vezető elemzője. Nagy Katalin elmondta: az ingatlan- és pénzügyi válság nyomán mind a fogyasztás, mind a beruházások visszaestek, így Obamára a válságmenedzselés nem túl lelkesítő feladata vár, miközben számolnia kell azzal, hogy az államháztartás GDP arányos hiánya 8 százalékra duzzadt fel.

Ebben a helyzetben Obamának takarékossági programot kell hirdetnie, és hozzá társadalmi támogatást szereznie, noha az őt megválasztók nem arra készülnek, hogy áldozatokat hozzanak - fejtette ki Nagy Katalin. Simai Mihály szerint, ha az amerikai intézményi befektetők, elsősorban a nyugdíjalapok és a fedezeti alapok (hedge fund) elkezdik vásárolni a részvényeket, főként a korábban leminősített bankokét, akkor már kifelé halad a gazdaság a válságból. A 45 millió ingatlantulajdonos 10-12 százalékát érinti a jelzáloghitel-válság és közel 2 millió ingatlantulajdonos nem képes folyamatosan törleszteni a felvett kölcsönt - mondta.

Átmeneti megoldás az az 50 milliárd dolláros hitelkeret lehet, amelyet az ismert 700 milliárd dolláros csomagból különített el a Bush-kormányzat annak érdekében, hogy a törleszteni nem képes adósokat "lélegeztető készüléken tartsák" - jelentette ki Sarkadi Szabó Kornél. Ennek ellenére a Cashline vezető elemzője úgy véli, hogy a pénz és tőkepiacok a demokraták gazdaságpolitikáját jobbnak minősítik, mint a vesztes republikánusok koncepcióját, ezért az várja, hogy a részvénypiacok az év végéig lassú emelkedést mutatnak majd.