A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szóvivője csütörtökön arról beszélt, hogy a szervezet várhatóan november 6-án hagyja jóvá a Magyarországnak nyújtandó, 15,7 milliárd dolláros készenléti hitelkeretet.

A várható, 5-6 százalékos kamatszintről Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök az InfoRádióban azt mondta: érdemes óvatosan kezelni a számokat, mert egy ilyen szerződés általában több száz oldalas, és figyelni kell az apró betűs részre is.

Az egyetemi tanár szerint a hitel abban az értelemben kedvezményes, hogy ha Magyarország lépne ki dollárkötvénnyel a piacra, akkor fél-egy százalékkal drágábban kapna csak forrást, mint a Világbank és az IMF, amelyek a legkiválóbb hitelkockázati besorolással rendelkeznek.

Bod Péter Ákos közölte: a kamatszint értékeléséhez a közepes futamidejű amerikai állampapírok hozamát érdemes megvizsgálni, mert a két nemzetközi pénzügyi szervezet is körülbelül ezen a szinten szerzi be forrásait. Hozzátette: erre ráteszik a saját költségeit, valamint a rendelkezési állási díjat. (A Yahoo! Finance adatai szerint jelenleg a hároméves amerikai államkötvények hozama 1,3 százalék, a kétéveseké 1,56 százalék.)

A szakember hangsúlyozta: csak abban az esetben szerezhetne az ország ennél kedvezőbb feltételek mellett hitelt, ha például Szlovéniához hasonlóan kedvező lenne az adóskockázati besorolása.

A korábbi jegybankelnök hozzáfűzte: ehhez a kamatszinthez semmi köze nincs a magyar vagy az amerikai jegybanki alapkamatnak.

A washingtoni székhelyű IMF kedden jelentette be, hogy Magyarország összesen 25,1 milliárd dollárt kap, rendelkezésre álló hitelkeret formájában. Ez az összeg az Európai Unió által felajánlott 8,1 milliárd és a Világbank által ígért 1,3 milliárd dollárt is tartalmazza. A pénzt 2010. március végéig hívhatja le a magyar kormány, a készenléti díj éves szinten 0,25 százalék, a kamat 5-6 százalék, a visszafizetés futamideje pedig 3-5 év.