Eddig tizenhat egyeztetést tartottak a parlamenti pártok az úgynevezett közpénzügyi törvénycsomagról, s biztosan lesz tizenhetedik forduló is - összegezte tréfásan a ma biztosan tudható információkat Veres János.

A Világgazdaság a közpénzek felhasználásával foglalkozó konferenciáján a pénzügyminiszter úgy fogalmazott: a kormányválság ellenére is lát esélyt arra, hogy a parlamenti pártok megegyezzenek az úgynevezett közpénzügyi törvénycsomag egyes elemeiről. Ha a miniszter várakozásai szerint alakulnak a tárgyalások, még tavasszal elfogadhatja az Országgyűlés a jogszabályt.

Mi lenne a közpénzügyi törvénycsomag célja? Leegyszerűsítve, részben olyan elvek újbóli törvénybeiktatása, amelyeket már ma is be kellene tartaniuk a gazdaságpolitika irányítóinak. Ilyen például, hogy a költségvetés elsődleges egyenlegébe senki se tervezzen hiányt, vagy hogy csak úgy javasolja a költségvetési tételek módosítását, hogy megnevezi a kiadások forrásait is.

A Pénzügyminisztérium a fenti elveken kívül törvényben rögzítené azt is, hogy az államadósság - reálértéken - ne növekedjen, s hogy szűkítsék a felülről nyitott alapok körét. Veres János úgy fogalmazott, hogy az eladósodottság csökkentése, a tartós egyensúly feltételeinek megteremtése, a költségvetési politika átláthatóvá tétele és a hosszútávon működőképes kontroll megteremtése a tárca elsődleges célja a törvénycsomaggal.

Varga Mihály, a Fidesz gazdaságpolitikusa a meglévő jogszabályok betartására hívta fel a figyelmet, s így "csupán" három olyan tételmondatot fogalmazott meg, amelyek szerinte rendezhetnék a közpénzek sorsát. A politikus a kiadási plafon meghatározására, az önkormányzatok költségvetési helyzetének rendezésére és egy független költségvetési intézmény meglétére helyezte a hangsúlyt. A kiadások növekedésének korlátozása, a helyhatóságok működési és felhalmozási kiadásainak különválasztása és a költségvetés feletti kontroll megteremtése lehetne Varga Mihály szerint a közpénzügyi csomag legfontosabb hozadéka.

További egyeztetések várhatóak a javaslatban szereplő Költségvetési Hivatal felállításáról. Veres János pénzügyminiszter pártsemleges, független intézményt képzel el, amely véleményt alkot a költségvetésről, beárazza az egyes tételeket és maga is számol, vagyis makrogazdasági prognózisokat, elemzéseket készít. Varga Mihály az Állami Számvevőszék hatás- és feladatköreit félti az intézménytől, s azt hangsúlyozza, hogy nagy apparátus és nagy hivatal nélkül is működőképes lehet egy ilyen testület.