A globális felmelegedés nyomán egyre nagyobb figyelem irányul a sarkvidéki olaj- és gázlelőhelyekre. Oroszország nemrég jelentette be, hogy a Gazprom és a francia Total megkezdi a Barents-tengeri, úgynevezett Stokman-gázmező feltárását.

Moszkva most az akarja bebizonyítani, hogy jogot formálhat az elvileg felségvizein kívül eső, nyersanyagban gazdag sarkvidék egy jelentős területére. Ehhez azonban meg kell vizsgálni, hogy a kérdéses terület összeér-e az orosz szárazföld talapzatával.

Washington vitatja az oroszok jogait

Oroszország már 2001-ben jelezte az ENSZ-ben, hogy igényt formál a területre. Moszkva azzal érvel, hogy a Lomonoszov-vonulatként ismert tenger alatti képződmény összeér a szárazfölddel.

Az ENSZ még nem hozott döntést a kérdésben, az Egyesült Államok azonban vitatja az oroszok jogát. "Szokatlan gondolat, és nem hiszem, hogy bármit is elérnek vele" - mondta egy neve elhallgatását kérő amerikai külügyi illetékes.

Néhány hete a brit ellenzéki konzervatív párt árnyékkormányának védelmi minisztere pedig "nevetségesnek" minősítette Moszkva igényét, és azt sürgette, hogy a NATO is foglalkozzon az energiapolitikával.

Az orosz mini tengeralattjáró vasárnap méréseket végez majd a tengerfenéken, és a személyzet egy titániumból készült orosz zászlót, valamint egy, a jövő nemzedékek számára írt üzenetet is elhelyez az Északi-sark alatt.

"A sarkvidék a miénk"

Artur Csilingarov felfedező, és parlamenti képviselő, az expedíció egyik tagja azt mondta: "a sarkvidék a miénk, és ezt jeleznünk kell a jelenlétünkkel".

A nemzetközi jog szerint az egyes országok a partvidéküktől számított 200 tengeri mérföldig terjedő terület "gazdasági zónaként" használhatják, és a vonatkozó egyezmény bizonyos esetekben lehetővé teszi a zóna kiterjesztését.

Ehhez azt kell bizonyítani, hogy a tenger alatti, kontinentális talapzat szerkezete hasonlít az érintett ország tengerparti területéhez. Oroszország a sarkvidék körülbelül 40 százalékára jelentett be igényt.

A terület jelenleg a senki földje és egy nemzetközi szervezet felügyeli. Északi-tengeri partszakasszal ugyanakkor az Egyesült Államok, Kanada, Dánia és Norvégia is rendelkezik.