Úgy tűnik, hogy az igazán lényegi döntéseket nem ma, hanem majd a G8-as csoport oroszországi tanácskozásán hozzák meg.

Az unió számára fontos, hogy Moszkva garantálja a gázszállítás biztonságát, míg Oroszországnak stabil felvevőpiacra van szüksége.

Az utóbbi hetekben azonban a hidegháborús retorikára emlékeztető nyilatkozatok árnyékoltákták be Moszkva és a Nyugat viszonyát.

Az utóbbi hetekben az amerikai alelnök azzal vádolta meg Moszkvát, hogy zsarolja szomszédait a gázszállításokkal, Putyin pedig "éhes farkasnak" nevezte Washingtont.

A valóság azonban az, hogy a felek egymásra vannak utalva. Európa gázfogyasztásának egynegyedét fedezi orosz forrásokból, Moszkvának pedig stabil piacokra van szüksége.

Európai diplomaták szerint Moszkva blöfföl, amikor arról beszél, hogy az energiára éhes ázsiai országoknak is el tudja adni a fölgázt és a kőolajat, ha akadályozzák az orosz energiacégek európai befektetéseit.

A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint Oroszország ugyanakkor képtelen lesz kielégíteni a nyugati fogyasztási igényeket, ha nem költ többet az energiaszektor infrastruktúrájára.

Claude Mandil, az ipari országok energiaügyi feleügyeleti szervének vezetője azt mondta, hogy a Gazprom nem fektet be elég pénzt a kitermelésbe és a szállításba.

Mandillal együtt az európai uniós vezetők is arra próbálják rávenni Moszkvát, hogy számolja fel a Gazprom monopólium státuszát, vezessen be legalább korlátozott formában versenyt, és engedje, hogy nyugati cégek is használhassák az orosz gázvezetékeket.

Áttörésre azonban nem lehet számítani. Mint uniós illetékesek bevallották, a felek egyelőre ott tartanak, hogy "megpróbálják megérteni egymás álláspontját".

Magyar diplomaták az InfoRádiónak elmondták, hogy az unió az utóbbi időben "takaréklángra helyezte" az Oroszországgal fenntarott viszonyt.

Ennek egyik oka az, hogy nincs teljesen egységes álláspont a Moszkvával fenntartott kapcsolatról. A balti országok és Lengyelország például jóval keményebb megközelítést követelnek, mint a régebbi tagországok.