Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás

Milyen mélyre nyúl az állam a pénztárcánkban?

Az Adótanácsadók Egyesületének elnöke szerint a radikális adó- és járulékcsökkentés csak hosszabb távon hozhat többletbevételt a költségvetésnek. Zara László az InfoRádió AdóInfó című műsorában azt mondta: a büdzsé addig nem nélkülözheti a bevételeket.

- A választási kampányban megkezdődött az adócsökkentési licit a pártok között. Mennyire gazdasági kényszer és mennyire politikai elhatározás kérdése az adócsökkentés?

- Már az is kérdéses, hogy szükség van-e adócsökkentésre. Vannak olyan nézetek, hogy addig, amíg az államháztartás helyzetét, a költségvetési kiadásokat nem teszik rendbe, addig egyáltalán nem szabad az adókat csökkenteni. Ha alaposan megnézzük a pártok programjait, akkor találni olyan elemeket is, amelyek adócsökkentésnek tűnnek, pedig egyeseknek adónövekedést jelentenének. Ilyen például az SZDSZ programjában megfogalmazott 20 százalékos egységes kulcs. Ez ugyanis számos adókedvezmény eltörlésével járna együtt. Mindazonáltal így egyszerűbb, átláthatóbb lenne az adózás, és talán az ellenőrzés is könnyebbé válna.

- Ön szerint mennyire indokolt, hogy valamennyi adónemre ugyanaz az adókulcs vonatkozzon?

- Úgy gondolom, hogy ez inkább egy hangzatos, a kommunikációban jól kezelhető elképzelés. Ez utalás arra is, hogy van már olyan ország a környezetünkben, Szlovákia, ahol egységes - 19 százalékos - az adókulcs, de ott jóval magasabb a társadalombiztosítási járulék, mint nálunk. Nemcsak az SZDSZ, hanem az MDF is egykulcsos adót ígér. Az ígéretekkel az a legnagyobb baj, hogy senki nem jelzi, milyen bevételeket hoz majd a csökkentés, elég lesz-e a befolyó pénz a költségvetés kiadásainak fedezésére.

- Másik slágertéma az iparűzési adó csökkentése vagy eltörlése.

- Úgy tűnik, hogy nincs olyan politikai erő, amely az iparűzési adót fönntartaná, tehát nagy valószínűséggel egy-két éven belül megszűnik. Ezt bizonyos mértékig egy uniós precedensdöntés is indokolja. Kétlem azonban, hogy ne kerülne más adónem az iparűzési adó helyére. Vannak pártok, amelyek meg is hirdették: az SZDSZ a társasági adóból juttatna, más pártok az áfabevétellel pótolnák a kieső pénzt. Itt az a baj, hogy 300 milliárdot kell pótolni. Ehhez pedig adóemelés kell, vagy az adófizetési hajlandóság növekedése, esetleg a gazdasági élénkülés után befolyó több nyereségadó és áfa ellensúlyozhatná a kiesését.

- A választási kampány során ígéret hangzott el a munkáltatói adókedvezményekről is. A Fidesz egy nagyon markáns javaslatot tett a 19 százalékos munkáltatói társadalombiztosítási járulék bejelentésével. Az MSZP pedig már korábban ismertette öt évre szóló fokozatos adócsökkentési programját.

- A Fidesznek annyiban igaza van az egyszeri, radikálisabb csökkentéssel, hogy ha a csökkentés mértéke 5 százalékpont alatt marad, akkor az gyakorlatilag nem érzékelhető. Az beépül a mindennapi költségvetésekbe és nincs érdemi hatása. A 10 százalékpontos csökkenésnek már lenne érezhető hatása. A probléma az, hogy ha most 10 százalékponttal csökkentjük az adót és csökkentjük a járulékot is, akkor felmerül a kérdés, miből fogjuk finanszírozni a költségvetés kiadásait. Hosszabb távon elképzelhető, hogy a csökkentés többletbevételt hoz majd, de rövid távon nem.

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×