Infostart.hu
eur:
387.84
usd:
334.47
bux:
121157.9
2026. március 3. kedd Kornélia

Olajdollárok: milyen sok a nagyon sok?

A világ három legnagyobb olajcége tavaly összesen 81,44 milliárd dollár nyereséget produkált. Ez valamivel több, mint a fele a magyar GDP-nek és egy kicsit kevesebb, mint az Egyesült Államok éves társadalombiztosítási kiadása.

Tavaly 45 dollárról 70 dollárra ugrottak a hordónkénti olajárak. Ez visszafogta a világgazdaság növekedését, szitkozódtak miatta az autósok, de a legnagyobb olajcégek kifejezetten jól jártak.

Egy hét leforgása alatt a három legnagyobb cég is nyilvánosságra hozta 2005-ös eredményeit. Az Exxon Mobil nyeresége 36,16 milliárd dollár volt, a Shellé 22,94 milliárd, a BP-é pedig 22,34 milliárd.

Az Exxon úgy érezte, a hatalmas profit magyarázatra szorul, különösen azért, mert szeretnék
megakadályozni azt, hogy a washingtoni kormány engedjen az egyre hangosabb követeléseknek, hogy vessenek ki különadót az olajmultikra.

A nyereségadatok önmagukban valóban hatalmasak, ráadásul a BP – amely ma hozta nyilvánosságra eredményeit – még azt is közölte, hogy a tavalyi hurrikánok okozta károk nélkül lényegesen magasabb lett volna a profitja.

A hatalmas számokat azonban jórészt az magyarázza, hogy maguk a cégek is óriásiak. Árbevétel-arányosan már egyáltalán nem ilyen kiugróak az adatok: ilyen szemszögből az Exxon 2004-es profitja az árbevétel 9,8 százaléka, szemben például a Citigroup bankcsoprt 15,7 százalékával, a Marlborót (is) gyártó Altria 22 százalékával vagy a Merck gyógyszergyár 25,3 százalékával.

A Fortune 500-as listáját a 2004-es nyereség szerint az Exxon vezette, de az árbevétel-arányos nyereség tekintetében mindössze a 127 helyre futotta.

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×