Infostart.hu
eur:
364.41
usd:
311.12
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Palackozott, jéghideg vízzel hűsíti magát egy lány a Római strandfürdőben 2021. június 29-én. A tartós hőség veszélye miatt több megyére harmadfokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Meteorológus: a bőrünkön érezhetjük, hogy a változások komolyak

Az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint ez lehet a legmelegebb nyár 1901 óta. Az első két nyári hónap átlaghőmérséklete 22,9 fok volt. A szolgálat meteorológusa az InfoRádiónak elmondta: nem meglepő mindez a folyamat az elmúlt 10 év tendenciái alapján, és szerinte a következő 5-10 év nyarai is egyre melegebbek lesznek a klímaváltozás miatt.

Simon Gergely az InfoRádiónak nyilatkozva kifejtette, a meteorológia a nyarakat átlaghőmérséklettel szokta jellemezni, hiszen ebben benne vannak a délutáni maximumok, illetve a reggeli minimumok is, ezek alapján pedig jobban összehasonlíthatóak az egyes évek.

Mint ismertette, az elmúlt két hónap kimondott melegnek tekinthető, amit mindenki a saját bőrén érezhetett. A nagyjából 4-5 hőhullámos periódus során nem voltak ritkák a hőmérsékleti rekordok –

az Országos Meteorológiai Szolgálat mért 40 Celsius-fok fölötti csúcshőmérsékletet is.

„Vagyis már mindenki érezheti, hogy a változások komolyak.”

Kiemelte: az első két nyári hónap esetében mért 22,9 fokos átlaghőmérséklet kimagasló érték az elmúlt 120 évből, következésképp az,

hogy ez a nyár lesz-e a legmelegebb, azon fog múlni, hogy az augusztus hogyan fog „muzsikálni”.

A meteorológus egyetértett azzal, hogy a korábbi évek statisztikáit figyelve érzékelhető volt egy tendencia, ami alapján számítani lehetett arra, hogy az idei nyár lehet a legmelegebb, hiszen a 2000-es évek elejétől érzékelhetően növekszik az átlaghőmérséklet. „Tehát mondhatjuk azt, hogy az elmúlt tíz-húsz év nyarai folyamatosan melegedtek.”

Simon Gergely arra is emlékeztetett, mindig hosszabb időszakot kell vizsgálni, hiszen abból nem lehet kiindulni, hogy ha mondjuk az idei nyár nagyon meleg, akkor biztos, hogy a következő is az lesz. Fontos továbbá különbséget tenni az időjárás és az éghajlat között – fűzte hozzá, hiszen utóbbi esetében nagyobb periódust, tíz-húsz, akár harminc évet vesznek górcső alá a szakemberek. Ennek alapján pedig jól látható, hogy az 1980-as évektől kezdődően elég erőteljes hőmérséklet-emelkedés tapasztalható a nyarakban. Ennek ellenére persze elképzelhető, hogy a jövő nyár nem lesz annyira meleg, mint az idei, de

tendenciájában „sajnos biztosan kijelenthető”, hogy a következő 5-10 évben melegedni fognak a nyarak

– emelte ki.

A meteorológus szerint az is kimondható, ami az IPPC, tehát az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentéseiből is kitűnik, hogy nagyon valószínű, hogy az emberi antropogén beavatkozások miatt emelkedik ilyen ütemben az átlaghőmérséklet. „A klímánk folyamatosan változik emberek nélkül is, de most az a szomorú, hogy

annyira belenyúltunk a folyamatba, hogy az emelkedés tendenciáját, hogy milyen gyorsan emelkedik, azt már a bőrünkön érezhetjük.”

Vagyis az utóbbi tíz-harminc évi emelkedése nyugodtan ráfogható a klímaváltozásra – fogalmazott.

Simon Gergely zárásként arra is kitért, hogy bár folyamatosan melegszik a légkörünk, mindez nem egyenletesen történik, így a szélsőségek száma lesz, ami növekedni fog. De nagy átlagban vizsgálva majd egy tízéves periódust, vélhetően az fog kijönni, hogy igenis, emelkedik az átlaghőmérséklet, és ezzel párhuzamosan melegebbek lesznek a nyarak is – ismételte meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×