Infostart.hu
eur:
384.72
usd:
327.88
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Palackozott, jéghideg vízzel hűsíti magát egy lány a Római strandfürdőben 2021. június 29-én. A tartós hőség veszélye miatt több megyére harmadfokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Meteorológus: a bőrünkön érezhetjük, hogy a változások komolyak

Az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint ez lehet a legmelegebb nyár 1901 óta. Az első két nyári hónap átlaghőmérséklete 22,9 fok volt. A szolgálat meteorológusa az InfoRádiónak elmondta: nem meglepő mindez a folyamat az elmúlt 10 év tendenciái alapján, és szerinte a következő 5-10 év nyarai is egyre melegebbek lesznek a klímaváltozás miatt.

Simon Gergely az InfoRádiónak nyilatkozva kifejtette, a meteorológia a nyarakat átlaghőmérséklettel szokta jellemezni, hiszen ebben benne vannak a délutáni maximumok, illetve a reggeli minimumok is, ezek alapján pedig jobban összehasonlíthatóak az egyes évek.

Mint ismertette, az elmúlt két hónap kimondott melegnek tekinthető, amit mindenki a saját bőrén érezhetett. A nagyjából 4-5 hőhullámos periódus során nem voltak ritkák a hőmérsékleti rekordok –

az Országos Meteorológiai Szolgálat mért 40 Celsius-fok fölötti csúcshőmérsékletet is.

„Vagyis már mindenki érezheti, hogy a változások komolyak.”

Kiemelte: az első két nyári hónap esetében mért 22,9 fokos átlaghőmérséklet kimagasló érték az elmúlt 120 évből, következésképp az,

hogy ez a nyár lesz-e a legmelegebb, azon fog múlni, hogy az augusztus hogyan fog „muzsikálni”.

A meteorológus egyetértett azzal, hogy a korábbi évek statisztikáit figyelve érzékelhető volt egy tendencia, ami alapján számítani lehetett arra, hogy az idei nyár lehet a legmelegebb, hiszen a 2000-es évek elejétől érzékelhetően növekszik az átlaghőmérséklet. „Tehát mondhatjuk azt, hogy az elmúlt tíz-húsz év nyarai folyamatosan melegedtek.”

Simon Gergely arra is emlékeztetett, mindig hosszabb időszakot kell vizsgálni, hiszen abból nem lehet kiindulni, hogy ha mondjuk az idei nyár nagyon meleg, akkor biztos, hogy a következő is az lesz. Fontos továbbá különbséget tenni az időjárás és az éghajlat között – fűzte hozzá, hiszen utóbbi esetében nagyobb periódust, tíz-húsz, akár harminc évet vesznek górcső alá a szakemberek. Ennek alapján pedig jól látható, hogy az 1980-as évektől kezdődően elég erőteljes hőmérséklet-emelkedés tapasztalható a nyarakban. Ennek ellenére persze elképzelhető, hogy a jövő nyár nem lesz annyira meleg, mint az idei, de

tendenciájában „sajnos biztosan kijelenthető”, hogy a következő 5-10 évben melegedni fognak a nyarak

– emelte ki.

A meteorológus szerint az is kimondható, ami az IPPC, tehát az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentéseiből is kitűnik, hogy nagyon valószínű, hogy az emberi antropogén beavatkozások miatt emelkedik ilyen ütemben az átlaghőmérséklet. „A klímánk folyamatosan változik emberek nélkül is, de most az a szomorú, hogy

annyira belenyúltunk a folyamatba, hogy az emelkedés tendenciáját, hogy milyen gyorsan emelkedik, azt már a bőrünkön érezhetjük.”

Vagyis az utóbbi tíz-harminc évi emelkedése nyugodtan ráfogható a klímaváltozásra – fogalmazott.

Simon Gergely zárásként arra is kitért, hogy bár folyamatosan melegszik a légkörünk, mindez nem egyenletesen történik, így a szélsőségek száma lesz, ami növekedni fog. De nagy átlagban vizsgálva majd egy tízéves periódust, vélhetően az fog kijönni, hogy igenis, emelkedik az átlaghőmérséklet, és ezzel párhuzamosan melegebbek lesznek a nyarak is – ismételte meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Micsoda erőt mutatott ma a forint!

Micsoda erőt mutatott ma a forint!

A Grönland sorsát övező geopolitikai ellentétek miatt ismét kiéleződtek a vámháborús feszültségek az Amerikai Egyesült Államok és Európa között, ami a tőke- és pénzpiacokon is komoly változásokat indíthat el. Az elmúlt napokban több másik globális kockázat (költségvetések helyzete és infláció) is hirtelen a felszínre tört, az üzenetet pedig az amerikai és japán kötvénypiac közvetíti. A kockázatokra az amerikai és a japán eszközök eladásával reagáltak a befektetők, ami a dollár és a jen gyengülését okozta az euróval, illetve a régiós devizákkal szemben is. A piaci átrendeződésből főként az euró profitál, ami jelentős erősödésben van a többi vezető tartalékvaluta ellenében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×