Infostart.hu
eur:
387.84
usd:
334.47
bux:
121157.9
2026. március 3. kedd Kornélia
Palackozott, jéghideg vízzel hűsíti magát egy lány a Római strandfürdőben 2021. június 29-én. A tartós hőség veszélye miatt több megyére harmadfokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Meteorológus: a bőrünkön érezhetjük, hogy a változások komolyak

Az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint ez lehet a legmelegebb nyár 1901 óta. Az első két nyári hónap átlaghőmérséklete 22,9 fok volt. A szolgálat meteorológusa az InfoRádiónak elmondta: nem meglepő mindez a folyamat az elmúlt 10 év tendenciái alapján, és szerinte a következő 5-10 év nyarai is egyre melegebbek lesznek a klímaváltozás miatt.

Simon Gergely az InfoRádiónak nyilatkozva kifejtette, a meteorológia a nyarakat átlaghőmérséklettel szokta jellemezni, hiszen ebben benne vannak a délutáni maximumok, illetve a reggeli minimumok is, ezek alapján pedig jobban összehasonlíthatóak az egyes évek.

Mint ismertette, az elmúlt két hónap kimondott melegnek tekinthető, amit mindenki a saját bőrén érezhetett. A nagyjából 4-5 hőhullámos periódus során nem voltak ritkák a hőmérsékleti rekordok –

az Országos Meteorológiai Szolgálat mért 40 Celsius-fok fölötti csúcshőmérsékletet is.

„Vagyis már mindenki érezheti, hogy a változások komolyak.”

Kiemelte: az első két nyári hónap esetében mért 22,9 fokos átlaghőmérséklet kimagasló érték az elmúlt 120 évből, következésképp az,

hogy ez a nyár lesz-e a legmelegebb, azon fog múlni, hogy az augusztus hogyan fog „muzsikálni”.

A meteorológus egyetértett azzal, hogy a korábbi évek statisztikáit figyelve érzékelhető volt egy tendencia, ami alapján számítani lehetett arra, hogy az idei nyár lehet a legmelegebb, hiszen a 2000-es évek elejétől érzékelhetően növekszik az átlaghőmérséklet. „Tehát mondhatjuk azt, hogy az elmúlt tíz-húsz év nyarai folyamatosan melegedtek.”

Simon Gergely arra is emlékeztetett, mindig hosszabb időszakot kell vizsgálni, hiszen abból nem lehet kiindulni, hogy ha mondjuk az idei nyár nagyon meleg, akkor biztos, hogy a következő is az lesz. Fontos továbbá különbséget tenni az időjárás és az éghajlat között – fűzte hozzá, hiszen utóbbi esetében nagyobb periódust, tíz-húsz, akár harminc évet vesznek górcső alá a szakemberek. Ennek alapján pedig jól látható, hogy az 1980-as évektől kezdődően elég erőteljes hőmérséklet-emelkedés tapasztalható a nyarakban. Ennek ellenére persze elképzelhető, hogy a jövő nyár nem lesz annyira meleg, mint az idei, de

tendenciájában „sajnos biztosan kijelenthető”, hogy a következő 5-10 évben melegedni fognak a nyarak

– emelte ki.

A meteorológus szerint az is kimondható, ami az IPPC, tehát az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentéseiből is kitűnik, hogy nagyon valószínű, hogy az emberi antropogén beavatkozások miatt emelkedik ilyen ütemben az átlaghőmérséklet. „A klímánk folyamatosan változik emberek nélkül is, de most az a szomorú, hogy

annyira belenyúltunk a folyamatba, hogy az emelkedés tendenciáját, hogy milyen gyorsan emelkedik, azt már a bőrünkön érezhetjük.”

Vagyis az utóbbi tíz-harminc évi emelkedése nyugodtan ráfogható a klímaváltozásra – fogalmazott.

Simon Gergely zárásként arra is kitért, hogy bár folyamatosan melegszik a légkörünk, mindez nem egyenletesen történik, így a szélsőségek száma lesz, ami növekedni fog. De nagy átlagban vizsgálva majd egy tízéves periódust, vélhetően az fog kijönni, hogy igenis, emelkedik az átlaghőmérséklet, és ezzel párhuzamosan melegebbek lesznek a nyarak is – ismételte meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×