A versenyen a második helyen Dánia, a harmadikon Svédország végzett. Minden résztvevő nemzet delegálhatott egy tagot a zsűribe is: Magyarországról idén Széll Tamás, a 2016-os Bocuse d'Or Europe győztese, a 2017-es lyoni világdöntő 4. helyezettje vett részt a grémium munkájában.

A verseny magyarországi selejtezőjének döntőjét februárban tartották, így csak ekkor dőlt el, hogy Veres István képviselheti idén Magyarországot.

Az idei húsos téma a - magyartól különböző, márványosabb, zsírosabb húsú - észt fürj volt, ennek fel kellett használni a belsőségeit és hozzá fürjtojást is kellett tálalni. Ezt a fogást tálra kellett elkészíteni, a tányéron tálalt fogás kötelező alapanyaga pedig a Dél-Észtországban tenyésztett afrikai harcsa.

Idén is cél volt, hogy a magyar gasztronómia bizonyos jellegzetességei is megjelenjenek a versenyfogásokban, ezért próbáltak magyaros alapanyagokat is felhasználni.

Mivel Veres István erdélyi származású, ezért az erdélyi motívumok a tál, a menükártya és a box dizájnjában megjelentek.

Veres István csapatának Molnár Bence commis (segítő) és Volenter István coach a tagjai. Veres Tamás tapasztalt versenyző, a Michelin-csillagos Babel étteremből érkezett.

Húsz ország csapatai szokták megmérettetni magukat az európai kontinensdöntőn, ezúttal azonban négy versenyző visszalépett a világjárvány miatt. Idén a csütörtöki és pénteki napon is nyolc-nyolc nemzet versenyzett;

Európából ezúttal tíz csapat juthatott tovább a 2021-es lyoni világdöntőbe.

A Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke az InfoRádiónak a verseny vége előtt elmondta: az első napot követően a papírforma kezd beigazolódni, hiszen nagyon erősek voltak a skandinávok, ahogyan a házigazda észtek is. A pénteki napon komolyabban számolni kell Norvégia, Franciaország, Finnország csapatával és természetesen a magyar egységgel – tette hozzá Hamvas Zoltán, aki még a verseny közben nyilatkozott az InfoRádiónak.

Az alapanyagokat illetően elmondta, ugyan a húsos téma alapját képező észt fürj nem egy kedvelt étel, sok ideje volt a csapatoknak a felkészülésre. A magyarok séfje, Veres István pedig a korábbi munkahelyén is állandóan étlapon tartotta. Ennek kell felhasználni a belsőseit, tálalva hozzá fürjtojásokat. A másik alapanyag az afrikai harcsa, ami a gasztronómiában nem tekinthető egy mindennapos halnak; a Bocuse d'Orokon jellemzőbb a jóval drágább, értékesebb nyelvhal, rombuszhal, így

ez a választás is komoly kihívás elé állíthatja a versenyzőket.

A világ legrangosabb szakácsversenye, a Bocuse d'Or európai döntőjét a koronavírus-járvány miatt ebben az évben nézők nélkül kellett megrendezni, de legalább nem veszik el a rengeteg felkészülés – ami az afrikai harcsa esetében legalább 32 egységnyi gyakorlást jelent – hiszen az eseményt májusban egyszer már elhalasztották – emlékeztettet Hamvas Zoltán. A másik alapanyag gyakorlására viszont valamivel valamivel kevesebb idő jutott, miután a nyáron vált ismerté.

Természetesen vannak elvárások a magyar csapattal szemben, tette hozzá a szakember, hiszen anélkül nincs értelme egy versenynek. Nyilvánvalóan minden induló, akár bevallja, akár nem, nyerni szeretne, ami 2016-ban Széll Tamás séf vezetésével már megadatott, így

a minimum, hogy Veres Andrásék magabiztosan kvalifikálják magukat a lyoni világdöntőre,

hiszen a kontinentális versenyek arra szolgálnak, hogy kialakuljon az a mezőny (Európából tíz csapat), amely majd 2021-ben méri össze erejét a döntőben – fogalmazott a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke.

Hamvas Zoltán korábban az M1 aktuális műsorában azt is közölte, idén is cél, hogy a magyar gasztronómia bizonyos jellegzetességei is megjelenjenek a versenyfogásokban, ezért próbálnak magyaros alapanyagokat is felhasználni. Mivel Veres István erdélyi származású, ezért az erdélyi motívumok a tál, a menükártya és a box dizájnjában megjelennek.

Veres István csapatának Molnár Bence commis (segítő) és Volenter István coach a tagjai, és minden résztvevő nemzet delegálhat egy tagot a zsűribe is: Magyarországról idén Széll Tamás vesz részt a grémium munkájában.