eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Miért éppen a téli hidegben terjed az influenza?

Igaza volt a nagymamának, amikor télidőben egy kanna vizet hagyott mindig a tűzhelyen, hogy párásítsa a levegőt; az influenza vírusa ugyanis valóban jobban terjed, ha alacsony a levegő abszolút páratartalma - állapították meg az Oregoni Állami Egyetem kutatói.

Az amerikai tudósok választ adtak arra a régi kérdésre, miért éppen a téli hidegben terjed az influenza. "Amikor a levegő abszolút páratartalma alacsony, mint a januári és februári járványos időszakokban, a vírus a jelek szerint tovább él, és jobban fertőz" - számolt be Jeffrey Shaman atmoszférakutató és Melvin Kohn epidemiológus az Egyesült Államok tudományos akadémiájának lapja, a PNAS hétfőn megjelent számában.

Az adatok elemzéséből kiderült, hogy a vírus túlélésében és terjedésében nem a levegő relatív páratartalmának van elsődleges szerepe, hanem a légtérben lévő teljes vízmennyiségnek (abszolút páratartalom). Míg előbbi a hőmérséklet függvényében változik, utóbbi nem.

Ugyanannyi nedvesség jelenlétében a meleg levegő relatív páratartalma kisebb, a hideg levegőé nagyobb. Melegben például a 30 százalékos relatív páratartalom ugyanakkora vízmennyiségnek felelhet meg, mint a hideg levegő 60 százalékos relatív páratartalma.

Hiába érezzük elegendően párásnak a levegőt télen, abszolút páratartalma valójában alacsony, az influenza vírusát pedig éppen ez segíti. Az oregoni kutatók kimutatták, hogy a levegő relatív páratartalma a vírus terjedésének 12 százalékát, túlélésének 36 százalékát magyarázza. Ezzel szemben az abszolút páratartalom segítségével a vírusátadás 50 százalékát, túlélésének pedig 90 százalékát meg tudták magyarázni.

Az eredeti, most újraelemzett adatokat a New York-i Mount Sinai orvosi iskola munkatársai 2007-ben tették közzé.

A szakemberek tanácsa: ne a hőmérsékletet figyeljük, hanem minél több nedvességet juttassunk a levegőbe!

Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×