eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Szivaccsal keresik az élelmet a delfinek

A delfinek eszközt is használnak, hogy felkutassák az élelmet, ráadásul képesek átadni ezt a technikai tudást a következő generációnak is - derült ki egy amerikai kutatásból.

A Nyugat-Ausztráliában található Shark Bayben élő palackorrú delfinek különös képességre tettek szert: miközben az aljzat homokjában kutatnak táplálék után, csőrükben tengeri szivacsot tartanak, így védve bőrüket az éles kavicsoktól.

Ráadásul sok időt áldoznak arra, hogy megtalálják a csőrükre illő legmegfelelőbb szivacsot, amellyel jóval hosszabb ideig kutathatnak élelem után, mint más delfinfajok, amelyek nem alkalmazzák ezt a különleges módszert.

Janet Mann, az amerikai Georgetown Egyetem biológiai professzora azt találta, hogy a területen élő több ezres populációból 41 delfin használ szivacsot élelem begyűjtéséhez. Hozzátette: ezek az egyedek általában magányosabbak, zárkózottabbak, több időt töltenek a mélyvízben, hosszabb időre merülnek le, és több időt fordítanak az élelem beszerzésére, mint társaik.

Érdekesség az is, hogy a nőstény kisdelfineknél erős a hajlam arra, hogy elsajátítsák a módszert, a hímek azonban inkább arra törekednek, hogy a többi hímmel barátkozzanak és szocializálódjanak. A professzor szerint ez a korai nemi különbség előrevetíti a hímek és a nőstények későbbi szaporodási szokásainak különbségeit: amíg előbbiek a közösség- és a szövetségformálásra koncentrálnak, addig utóbbiak főleg a táplálékszerzésre összpontosítanak, feltehetően azért, hogy akár nyolc évig is gondját tudják viselni borjaiknak.

A különleges táplálékszerző módszert már a nyolcvanas években is felfedezték, de nagyon nehéz megfigyelni, ugyanis azt 8 és 13 méter közötti mélységben szokták gyakorolni a palackorrú delfinek.

Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×